A gyümölcsturmixok királynője! Csak érett őszibarackból készülhet. Töményen is finom (ilyenkor olyan, min egy hideg gyümölcsleves, tehát étel), de kellemesebb, ha keverjük egy kevés buborékos ásványvízzel.

Szedjük le a barack héját, magozzuk ki, és vágjuk kisebb darabokra. Tegyük a mixerbe egy kis vízzel és egy percig mixeljük.

Poharakba töltve tálaljuk. Ásványvízzel dúsítva oltja a szomjat igazán.

A barackot önmagában fogyasztjuk de kipróbálhatjuk naranccsal keverve is. Felnőttek egy kis alkoholt is tehetnek bele, a gyümölcs alapú likőrök, mint például a Cointreau vagy a Grand Marnier kihangsúlyozzák a gyümölcs ízét. Gyerekeknek tejszínhabot tehetünk a tetejére.

Nagyon tetszik, hogy nemcsak táplálkozásról szóló előadásokon lehet részt venni a Vegetáriánus Fesztiválon, hanem egyéb programok is vannak, például jóga, tánc, meditáció, hangmasszázs – amit ezeken a foglalkozásokon tanulhatunk,  éppen úgy hozzátartozik a harmonikus életvitelhez, mint az, hogy mit eszünk.*

Felemelő volt, hogy előadásom kezdetén megkondult a Szent László téri templom harangja, éppen délre harangoztak. Ez igazán jó behangoló egy táplálkozásról szóló előadásra, főleg, ha az tágabb értelemben tekinti a táplálkozást, mint ahogyan a makrobiotika. Mentes másként című előadásomban arra szerettem volna szempontokat adni, hogyan találjuk meg a táplálkozási irányzatok között, életünk állandó változásában a számunkra legjobban megfelelő étkezési formát, hogyan legyen személyre szabott a napi étkezésünk. Mitől is legyen "mentes" a táplálkozásunk? Tágan értelmezem ezt is: legyen félelemmentes, előítéletmentes, stresszmentes és függőségmentes. Előadásomról hangfelvételt készítettem, aki szeretné meghallgatni, az alábbi linken letöltheti:

https://goo.gl/s5z938

*Ez már a XX. Vegetáriánus Fesztivál volt! Köszönet Jakus Orsolyának a Fesztivál szervezéséért és Marton Melindának, a szakértői szoba háziasszonyának, a meghívásért.

Egyre több gyerek kap meg évente többször is, különféle szövődménnyel járó megfázásos betegséget. Az allergia is rohamosan terjed. Sokan nem is gondolják, hogy a képernyő előtti sok ücsörgés olyan az agynak, mint az emésztő szerveknek, ha állandóan gyorséttermi termékekkel tömik. Mondhatjuk, hogy a komputerezés, a tévézés az agy fast food-ja.

Sajnos egyre ritkábban van lehetőségük a felnövekvő generációknak, hogy kedvükre és zavartalanul játsszanak, sportoljanak szabad levegőn, természetes környezetben. A tévézéshez, számítógépezéshez hozzájárul még az előbb példának említett egészségtelen étkezés is, – aminek következtében egyre több gyerek túlsúlyos, renyhe izomzatú, az izmok nem tudnak kifejlődni, és ezért egyre kevesebbet is mozog majd. Bezárul a kör! És akkor még nem beszéltünk a korosztálynak nem való filmek erőszakosságáról, és a gépes játékokban megtapasztalt életidegen erőszakról, – ezek szintén az ellenálló képességüket csökkentik. Mindennek a tetejébe, télen a gyerekek rengeteget tartózkodnak fűtött helyiségekben, ahol a levegő sokkal szárazabb, mint kint a szabadban.

Nem edződnek meg, a fertőzések elhárítása nehézségeket okoz, nem tudják legyőzni a vírusokat és a baktériumokat, szinte állandóan betegek. Főképpen légúti megbetegedések alakulnak ki. A megfázás megelőzésére legideálisabb kint, a természetben, szabad levegőn mozogni, kirándulni, sportolni. Még hidegben is! Szívleljük meg a mondást: Nincs rossz idő, csak rossz öltözet.

 * részlet: Szepesi Dóra - Horváth Éva: Boldog szülő, boldog gyermek című könyvéből

A cukkinit a most 95 éves Bálint Gazda hozta el hozzánk még a 70-es években Olaszországból. Köszönet érte, de jó, hogy meghonosodott! Sok-sok finomság készülhet belőle, íme az egyik:

Hozzávalók: 1 közepes cukkini, 3 tojás, 6 evőkanál apró szemű zabpehely, 4 evőkanál reszelt kemény sajt vagy füstölt tofu, 2 evőkanál teljes kiőrlésű rozsliszt. Fűszerek: só, bors 2 gerezd fokhagyma, egy evőkanálnyi apróra vágott metélőhagyma vagy újhagyma zöldje, 4-5 evőkanál olaj

Elkészítése: A cukkinit megtisztítjuk, tetszés szerinti reszelőn apróra vagy közepesre lereszeljük, megsózzuk, ezután 10 percig állni hagyjuk. Ezután kinyomkodjuk a levét, hozzáadjuk a tojásokat, zabpelyhet, lisztet, sajtot (vagy tofut), zúzott fokhagymát és az újhagyma zöldjét. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Jól összekeverjük és hagyjuk 10 percig pihenni, hogy a zabpehely megpuhuljon. Lágy, majdnem folyékony masszát kapunk, de így lesz jó. Egy teflon serpenyőben felhevítjük az olajat és nagykanálnyi adagokat teszünk bele, úgy, hogy a kanállal kicsit lelapítjuk a tetejét. Mindkét oldalát kb. 3-4 percig aranybarnára sütjük. Konyhai papírtörlőre tesszük, hogy a felesleges zsírt beigya.

A fotón a cukkinifasírt mellé köleses salátát tálaltunk, melynek receptjét a későbbiekben megosztjuk.

A minap egy harmincas hölggyel beszélgettem, aki hízni szeretne és tisztulni. Meg gyereket is szeretne, de a szervi egészség ellenére, valamiért nem teljesül ez a kívánsága. Volt már mindenféle kivizsgálás, természetgyógyászok tesztelték, mit egyen, mit ne. Valószínűleg vékony alkat, ám híznia kellene, több fehérjét kellene fogyasztania, de ő húst csak keveset kíván, a tejterméktől pedig rosszul van. A tofu felőle maradhat a biobolt polcán.

Beszélgettünk arról, hogy a gabonákban és a zöldségekben is van fehérje, megfelelő összeállítású ételek nyomán a legfontosabb alapanyagok kedvezően beépülnek majd a szervezetébe. Az étvágynak is szerep jut a dologban, nem is kevés. Türelem, próbálkozás, a régi szokások átgondolása, új ételek kipróbálása és az étrend fokozatos átalakítása – miközben figyeljük, hogyan reagál a szervezet, és a teljes  személyiség. Szerintem ezek a legjobb tesztek.

Ne feledjük, augusztus 27-28-án, szombaton és vasárnap Vegetáriánus Fesztivál lesz, amelyen velem is találkozhatnak az érdeklődők: szombaton 12-12.50-ig a szakértői fórumon  a klubszobában.

Előadásom címe: "Mentes" másként – változatos receptek minden esetre.

Minden érdeklődőt szeretettel várok!

A fesztivál programját itt találjuk: www.egeszsegvar.hu

A savanyúság elrakása télire az egyik legkellemesebb foglalatosság. Én úgy szoktam, hogy apránként néhány üveggel teszek el és akkor nem lesz belőle nagyon fárasztó munka. Például minden hétvégén veszek néhány kiló uborkát, megvárom persze, amikor már olcsóbb. Később, ősszel kapható zöld paradicsom is, abból is szoktam eltenni, magában vagy vegyesen. Ha nem elég az uborka és még van hely az üvegben, kitöltöm vöröshagymával, répával, paprikával, mint ahogy az a fotón is látható.

A munka menete: az uborkákat alaposan megmossuk, ezután kitesszük egy konyharuhára száradni. Közben felteszünk a tűzhelyre főni egy fazékban vizet, sót, ecetet, szemes fekete borsot és babérlevelet is teszünk bele. Hogy miből mennyit, az ízlés kérdése, de azért alapvetően markánsan sósnak és ecetesnek kell lennie, az uborka úgyis magába fogja szedni az ízeket és kiegyenlítődik a savanyú íz. Tehát 1 liter vízre számítsunk kb. fél evőkanál sót és egy evőkanál 10 %-os ecetet. Borsból 10-20 szemet tegyünk háromliternyi léhez. Babérlevélből egy üveghez elég 1-2 darab.

A tisztára mosott üvegeket szárítsuk ki, ha van fém fedele, azokat is mossuk ki, majd egy celofánnal béleljük ki. Én a celofán és a fedő közé egy kevés nátrium benzoátot szoktam szórni, vagy ha nincs fedő, akkor két celofánréteg közé szintén, és akkor befőttes gumival zárom le. Az üvegekbe rakhatunk alulra különböző konyhafüveket, például kaprot. Erre kerülnek az uborkák és/vagy a többi eltenni való zöldség, majd ráöntjük a felfőtt savanyú levet. Az üvegeket lezárva száraz dunsztba tesszük, párnák vagy pokrócok közé egy kosárba, ládába. Kidunsztolhatjuk úgy is a savanyúságokat, hogy egy nagy lábosba kisebb darab hosszúkás fa léceket teszünk, erre kerülnek az üvegek (így nem érintkezik a lábos aljával az üveg feneke), majd vízzel feltöltjük a lábost, kúp alakúvá hajtogatott újságpapírral befedjük az üvegeket és lassú tűzön kb. 30 percig gőzöljük. Amikor készen van, hagyjuk kihűlni, majd tegyük a spájzpolcra.

Fotó: Szepesi Dóra

Előadásom lesz a Vegetáriánus Fesztiválon, augusztus 27-én, szombaton 12-12.50-ig várok minden kedves érdeklődőt a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban (X. kerület, Szent László tér 7-14.)

A táplálkozási szakértői fórumot, amelyen részt veszek, a klub szobában rendezik, így közvetlenebb találkozásra és beszélgetésre lesz lehetőségünk. Gyakorlati szempontot szeretnék előtérbe helyezni, sok recepttel, a következő kérdések mentén: hogyan alakíthatjuk át igényeink szerint a hagyományos receptjeinket? Hogyan építhetjük be étrendünkbe a legújabb alapanyagokat? Mitől legyen "mentes" a táplálkozásunk?

A témám alapgondolata, hogy életünk során sokféle táplálkozási formával, irányzattal találkozunk, mi magunk is változunk, tanulunk, alkalmazkodunk körülményekhez, lehetőségekhez. Mi lehet állandó irányelv, ami hozzásegíthet minket ahhoz, hogy szükségletünknek megfelelően, kellő minőségű táplálékhoz jussunk és az állandó változásban is megtaláljuk a nekünk legjobban megfelelő táplálékokat, étkezési formát?

A „mentes = természetes = egészséges” képlettel működő marketinges trükk egyáltalán nem új, a legújabb trend: olyanok is átállnak laktóz- és gluténmentes termékekre, akik nem érzékenyek ezekre. A divat nyugatról jön. Valóban mentesülünk az egészségügyi problémáktól, ha mentes termékeket fogyasztunk?

Ugye, milyen jó szó? Benne van az étkezés legfontosabb eleme, az étel iránti vágy. Sokat beszélünk arról, mi egészséges, mi nem, kinek mi a megfelelő, mikor mit kell (lehet) ennünk, mit javasol X vagy Y. Mindezek elgondolkodtatnak, és jó, ha nem követjük vakon a tanácsokat, legyenek azok akár a legjobbak, a legprofesszionálisabbak.

A laikusok azt mondják, amit megkívánsz, arra a szervezetednek szüksége van. Ebben lehet valami. A témával foglalkozók azonban azt is szokták mondani, hogy a szervezet néha becsap minket, hiszen lehet, hogy már annyira kibillentünk az egyensúlyunkból, hogy nem tudjuk megítélni, mi tesz jót nekünk, mi nem. Csak a szemed kívánja... A hagyománytisztelet dolgozik benned...  A régi ízek utáni vágy dirigálja az étkezésedet...

Igen. Mindez lehet igaz. Ezért kedvencem a "személyre szabott" kifejezés, ami nemcsak a ruhára igaz, a táplálkozásra is. Szerintem van abban valami, hogy ne együk, amit nem szívesen fogyasztunk, válasszuk ki azt, amire tényleg vágyunk, mert az vérré válik. Nincs értelme például búzafűlét kortyolgatni csak azért, mert (a csapból is az folyik:) a természetgyógyász azt ajánlotta, hogyha rosszul vagyunk tőle. Nincs értelme Nori algát rágcsálni, ha nem ízlik egy csöppet sem, még ha annyira fantasztikus is az ásványi anyag tartalma, nem kell tofut enni naponta, hiszen az jó minőségű növényi fehérje – ha undorral tölt el.

Ki kell kutatni, mit fogyasztunk szívesen! Almalé répalével? Főtt zabpehely pirított szezámmaggal, fahéjjal, mézzel? Fejes saláta paradicsommal? Lekváros padlásajtó? De félre a csipkelődéssel: egy jóízűen és jókedvvel elfogyasztott, minőségi alapanyagból, finoman és frissen elkészített hagyományos fogás többet ér, mint például egy adag szomorúan elnyammogott főtt gabona, amit már annyira ununk. Szóval próbálkozzunk!

A kukorica a legnagyobb szemű gabona és egyben a nyár gabonája. Nyersen nem tudjuk megenni, legfeljebb, kirándulásokon a kukorica tábla mellett elhaladva belekóstolunk egy-egy zsenge csőbe. 

Miért a nyár gabonája? A trópusokról származik, ezért a nyár jang energiáját egyensúlyozza ki, hűtő hatása van. Amerika felfedezése után terjedt el más földrészeken is, így vált közkedvelt tápláló eledellé és takarmánnyá. Az egyik elnevezése: tengeri - bizonyosan azért kapta, mert tengeren át érkezett hozzánk. Máshol törökbúza néven ismert. A magyar kukorica szó valószínűleg a szerb és horvát kukuruz szóból származik, amelynek további eredete ismeretlen.

Kukoricából az amerikai indiánok sokfélét ismertek, nálunk csak néhány fajtája honosodott meg. A sárga szemű fajtában találunk néha lilát, pirosat is. Arany János Tengerihántás című balladájából tudjuk, hogy "Ki először piros csőt lel, / Lakodalma lesz az ősszel." Ezt a megkapó jelenetet láthatjuk Hollósy Simon festményén is.

De vissza a konyhába: Nyári időszakban a zsenge, főtt csöves kukorica a sláger, egy pici sóval finom, télen a száraz kukoricaszemeket megőrölve kásának darának megfőzve fogyasztjuk. Ebből a darából süteményeket, lepényeket, a kukorica lisztjéből palacsintát készíthetünk. A tortilla a mexikói konyha lepénykéje, málé vagy polenta ételneveket is ismerünk. Néhány receptet ezen a blogon is találunk.

Ám mivel nagyon dekoratív, egész éven át  párolt kukoricaszemekkel dobhatunk fel bármilyen zöldség- vagy gabonaköretet.

Fotó: Szepesi Dóra

Gondolkoztunk már azon, hogy mit jelent ez a varázsszó? Rudolf Steiner gondolatai szerintem most beleférnek napjaink napfénnyel és szellővel telő hullámázásába, talán időben és térben kitágult tudatunk könnyebben rezonál szófejtésére. Nézzük csak, hogyan magyarázza ennek az ősi szónak a jelentését!

A régi idők embere beszélni mantrikus áldozati szövegek által tanult, mégpedig így...

Az Abracadabra (írjuk így mostantól, ahogy R.S. írja a cikkben) szóban egy önmagába záródó hangzó-képződménnyel találkozunk. Az A egy őshangzó, amit már a kisgyerek is megtanul kimondani. Az A a teljes ember. Semmi sincs az emberi organizmusban, ami ne rezonálna az A-val. A kis lábujjunk hegyén is érezzük; ez a gyermek első totális érzése. Az A hangzó így lett azoké, akik az emberi teljességről valamit megsejtettek. A B az emberi burkot fejezi ki, a házat, amelyben lakik. A csiga még tud a házával együtt haladni, az ember nem. A helyváltoztatás még nincsen benne az A-ban. A: az egész ember. Ab: az ember a házával együtt. Abr: az ember a házával együtt halad. Abra: az ember haladt a házával együtt és újra kibújik. Abrac: Az ember haladt a házával együtt, kibújt és meghatározza magát, mint ember. Az A azért jön elő mindig, újra, hogy még mindig ember maradjon. Abraca: Bemutatja magát, mint ember, és úgy érzi magát, mint ember. Abracad: láthatóvá válik más emberek számára. Abracada: önmagára mutat. Abracadab: a másik embernek is megvan a maga háza. Abracadabr: a másik ember is halad a házával együtt. Abracadabra: ő egy olyan ember, mint én vagyok. Az ősnyelv értelmében Önök is mondhatják: én, mint ember érzékelem magam a házamban, haladva, és érzékelem a másik embert is, amint a saját házával együtt halad. Együtt vagyunk mi egy ember, mint ahogyan ő van. (Ezt úgy értelmezem, hogy emberségünk, emberi mivoltunk közös. a ford. megj.) A hangzók variációjában ezt találtam, amint azt kifejtettem. Megtudhatjuk tehát, hogy nemcsak a szervek működéséről van szó, hanem arról, hogy a hangzók formálásával az ember magát a beszédet tanulja meg.

* Rudolf Steiner írását a Das Goetheanum 2016 április 22-i számában találtam, és fordítottam le, ők innen vették: GA 282. Akik nem szoktak hozzá Steiner stílusához, nehézkesnek tűnhet a szöveg, ám javaslom, próbáljanak meg nyitottan közel kerülni a mögöttes tartalomhoz. Aki tudja, fordítsa le jobban, nem bánom!

A mángold a káposztafélék családjába tartozik, a kelkáposzta unokatestvére. Rokonához képest lágyabb, simább textúrájú, nagyobb, hosszúkásabb önálló levelekkel rendelkezik, a levelek zöldek, a levélszárak vége fehéres, pirosas, ezeket is fogyaszthatjuk. (Van, aki a spenóttal rokonítja.) A mángold íze nagyon kellemes, enyhén kesernyés, ami jót is tesz nekünk a nyári időszakban: a távol-keleti gyógyító szemlélet szerint elősegíti a szív-vékonybél szervegyüttes aktivizálását, a zöld levél pedig a máj méregtelenítő munkáját támogatja.

Elkészítése: Ha salátát készítünk belőle, enyhén blansírozzuk, azaz forró, lobogó sós vízben, fedő nélkül 1-2 percig főzzük, majd hideg vízzel öblítsük le a leveleket, azután készítsük el a salátát a kívánt módon. Főzeléket is készíthetünk belőle a szokott receptek szerint, enyhén beránthatjuk vagy habarhatjuk. Gabonafasírttal könnyű, tápláló étel.

Fotó: Szepesi Dóra

Alapvető bölcsesség, hogy melegben jó hűteni  magunkat, hidegben meg fűteni. A megfelelő táplálkozás is ezt segíti elő.

Nyáron együnk több nyerset, az aktuális zöldségekből, gyümölcsökből, ilyenkor lehet igazán egy-egy gyümölcsnapot, zöldségnapot tartani úgy, hogy csak egy-kétféle zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztunk a nap folyamán többször. Ehetjük ezeket nyersen vagy párolva vagy akár a zöldségek kifacsart levét vízzel hígítva. Még a préselt levek mellett se felejtsünk el vizet inni! 

Tetszés szerint legyen tehát répanap, ribizlinap, málnanap, dinnyenap és salátanap...

A nyár terméseinek élvezete közben azonban gondoljunk a hidegebb napokra is! Tartalékoljunk a nyár ajándékaiból: befőzés, aszalás, növények szárítása – ezeket a tevékenységeket ne mulasszuk el.

Nyáron a kertben vagy a strandon jó, ha meztelenül tartózkodnak a gyerekek, de mindig árnyékban!

A faleveleken átszűrt napsugaraktól vagy vízfelületről, épületről visszavert fénytől is lebarnulhatnak egy kicsit. (Nem tanácsos leégni, a bőrrákosok nagy része azok közül kerül ki, akik már gyermekkorban is többször leégtek.)

A trópusokon megfigyelhetjük, hogy a sötét bőrű bennszülöttek inkább az árnyas fák alatt hűsölnek, csak az európai turisták grillezik magukat a hőségben.

Csak a szamarak és a turisták mennek a napra! – tartja egy olasz közmondás...

* részlet: Szepesi Dóra - Horváth Éva: Boldog szülő, boldog gyermek című könyvéből

Intenzív, alaposan kifárasztó sport, hosszú séták jó levegőn, fák alatt, nehéz fizikai munka – mind alkalmas a feszültségek levezetésére.

A feszültség tulajdonképpen nem más, mint mozgásszervi rendszerünk sikolya a mozgás után!

Azt a megoldást is sokan alkalmazzák még, hogy az élettársukkal vagy egy megértő baráttal – jobb híján pszicho-terapeutájukkal – hosszasan elbeszélgetnek, ezalatt a hallgató teljes részvétet nyilvánít, és nem sokat beszél. Ez volna a meghallgatás művészete! Sok esetben, ha kibeszéljük magunkból gondunkat, rájövünk, hogy nem is olyan kétségbeejtő, és az is lehet, hogy elbeszélés közben rábukkanunk a helyes, sikeresnek látszó megoldásra.

A felborzolt idegek megnyugtatására ajánlhatjuk még a jógát, a különféle sportokat, masszázsokat. Jótékonyak az elemterápiák, vagyis a levegő, a víz, a napfény és a kerti munka.

Sok szülőnek meg kell tanulnia, hogy a lelki nyugalom helyreállítása legalább olyan fontos, mint a gyermek fizikai igényeinek kielégítése!

Tulajdonképpen azzal is sokat teszünk gyermekünkért, ha mindennap szakítunk magunknak egy kis időt. Például törődünk az egészségünkkel, időt szánunk a kikapcsolódásra, ellazulásra, hobbinkra. Nyomasztó, ha megszakítás nélkül mindig csak a gyerek szolgálatában állunk.

* részlet: Szepesi Dóra - Horváth Éva: Boldog szülő, boldog gyermek című könyvébőlz

Pikáns frissítő és tápláló saláta

Hozzávalók: személyenként 1 csésze spenót, néhány darab pekándió, 1-1 kis fej lilahagyma. Ízlés szerint só, bors, egy kevés öntet, ami lehet pár csepp olívaolaj és citromlé vagy borecet, de a joghurtöntet vagy a fűszeres öntet is jól illik hozzá.*

Elkészítése: A nyers, megmosott spenóthoz hozzákeverjük a tetszés szerint felvagdalt lilahagymát, a pekándió darabokat és egy kevés dresszinget adunk hozzá.

*Fűszernövényes öntet: Alapja a joghurt öntet: 150 natúr joghurt, 1 cikk zúzott fokhagyma, 1 evőkanál borecet, 1 teáskanál méz, só, őrölt bors. Az összetevőket egy tálban villával összedolgozzuk. A fűszernövényes öntethez: 15-15 gramm petrezselymet és menta-kapor keveréket mixelünk a joghurtöntettel 1-2 percig. Hűtjük ízlés szerint, tálalás előtt felrázandó.

Fotó: Szepesi Dóra

Énképünk kialakításához környezetünk tart tükröt. Sok szülőtől gyakran hallja a gyerek: haszontalan, semmirekellő, buta vagy, állandóan csak idegesítesz, ugyanolyan gonosz vagy, mint a Laci bácsi (aki történetesen éppen börtönben ül), egészen megbolondultál, mint Mici néni (aki időnként iszik és furcsán viselkedik).

Ilyen és hasonló mondatokkal a gyereket mintegy akaratlanul rosszra programozzák a maguk is stresszel küszködő szülők. Így szinte megátkozzák csemetéjüket, s ez az átok generációról generációra száll. Minél többször ismétlik a “jóslatokat”, azok annál biztosabban bekövetkeznek. A gyerekek zseniális megfigyelők, együttműködésre képesek, így természetesen eleget is tesznek a beléjük ültetett elvárásoknak. A legtöbb átörökített negatív programot nem lehet rögtön észrevenni, de az élet folyamán – mint egy újból lejátszott kazettáról – a felnőtt lelkében felbukkannak ezek az információk, és akaratlanul is igazodni fog hozzá.  

A kisgyerek lelke tele van kérdésekkel, s a legfontosabbak a következők:

 – Ki vagyok?

– Milyen vagyok?

– Hová tartozom?

A személyiség értékének, helyének és tulajdonságainak keresésére irányulnak a kérdések, és ezektől függenek az alapvető döntések a későbbi élet során. Éppen ezért a csemete lelkébe mélyen bevésődik minden ilyen és ehhez hasonló megállapítás: Rossz vagy! Buta vagy! Lusta vagy! Okos vagy! Aranyos vagy! Ügyes vagy!

* részlet: Szepesi Dóra - Horváth Éva: Boldog szülő, boldog gyermek című könyvéből

 „ A gyerek olyan, mint egy könyv. Beleírhatunk a lelkébe, és kiolvashatunk belőle valamit.” (perzsa mondás)

 Elöljáróban elmesélünk egy történetet. Tamáska Éva fiának az osztálytársa volt, és gyakran járt hozzájuk.

 Egyszer uzsonna közben véletlenül kicsúszott a gyerek kezéből a tányér, és eltört. Nem haragudtam rá, ismertem őt, családi hátterét, az anyját. Tudtam, hogy nem szándékosan tette, hanem a kétségbeesett elbizonytalanodás motiválta: szinte beleszuggerálták, hogy ügyetlen, mindig, mindent elront. Pedig Tamáska nem volt rosszabb, mint az én fiaim, csak a szülei hozzáállása volt más. Egy ilyen eset után ők bizonyára rákiabáltak, hogy kétbalkezes, ügyetlen, nem lehet semmit rábízni. Az ehhez hasonló megjegyzésekkel még csak erősítették benne ügyetlenségét, és így következhetett be, hogy valóban eltörte azt a tányért.

 Élénken él bennem egy másik tányértörés. Akkor történt, amikor a nagyobbik fiam négyéves volt. Még ma is látom, milyen rémült, kikerekedett szemekkel néz rám: most mi lesz. Mintha megéreztem volna, hogy ez olyan helyzet, amikor a gyerek jövőjének szempontjából nagyon fontos a viselkedésem. Azt mondtam neki: “Nem baj, ilyesmi bárkivel előfordulhat, még velem is. Nem történt semmi, szépen összesöpörjük.”

Hozzátenném persze, hogy nem Herendi porcelán tört el, de a gyerek nagyon megijedt, maga is érezte, valami jóvátehetetlen dolog történt. Az édesanyjától várta, vajon hogyan értékeli az eseményt, amelynek segítségével levonhatja a tanulságot. Érdekes módon egyetlen egy tányér sem tört el többet nálunk.

 * részlet: Szepesi Dóra - Horváth Éva: Boldog szülő, boldog gyermek című könyvéből
 

Frissítő, tápláló saláta, egész éven át fogyaszthatjuk

Hozzávalók 4 személyre: 10 dkg rukkola, 5 dkg dióbél, egy marék gojibogyó

Elkészítése: A rukkolát mossuk meg és tegyük egy üvegtálba. A szárított goji bogyót mossuk át és rövid ideig áztassuk meleg vízben, amikor már majdnem megpuhult, keverjük össze a rukkolával, tegyük bele az apróbb darabokra vágott diógerezdeket. Tálaláskor öntözzük meg balzsamecettel, olívaolajjal és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

*fotózáskor nem kaptam rukkolát, fejes salátával készítettem el, finom így is.

Fotó: Szepesi Dóra

A leggyakoribb allergizáló anyagok közé tartoznak a virágpor, a növényi részek, házi por, mikroszkopikus gombák, a sok-sok étel közül leginkább a tej, tejtermékek, kakaó, csokoládé, kávé, tojás, eper, málna, dió, mustár, zab, szója. Van, aki gyapjúra, egyes műanyagokra, festékekre, kémiai anyagokra, állatok szőrére, tollára érzékeny. Az újabb kutatások szerint jelentős a baktériumok, paraziták érzékenyítő szerepe is.  

A pollenallergiások gyakorlatilag csak télen tünetmentesek. Ahogy elkezdődik a barkásodás, február végétől április közepéig a nyírfapollen szezonja az első szakasz. A második május-júniusra tehető, amikor megjelennek a pázsitfűfélék, majd ősszel, a feketeüröm és a parlagfű virágzása hat rájuk. A vad mimóza virágpora szintén szénanáthát okoz. Nagy szerepe van a pollenekre a kipufogó gázokból rájuk rakódó bő szennyeződésnek is.

Allergiás vagyok?

Erre a kérdésre a végső választ csak allergia szakorvos mondhatja ki, ám néhány óvintézkedést megtehetünk: tehermentesítsük környezetünket az allergénektől, kerüljük az allergiát okozó anyagokat, tiszta, vegyszermentes táplálékot fogyasszunk,  amennyiben lehetséges, kiegyensúlyozott életmód javasolt.

Az allergiáról már többször írtunk, a blogon leginkább a táplálkozást illetően tárgyaljuk a témát, rengeteg receptből válogathat az olvasó igényei szerint. Újra és újra fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nagyon sokat tehetünk egészségünkért, a legutóbb egy rádióműsorban erről is beszélgettünk:

*Mit esznek nap mint nap a kamaszok? Vajon mennyire tudatos ez a korosztály a táplálkozást illetően? Mi áll az allergiás reakciók hátterében? Hogyan csillapíthatjuk a kellemetlen tüneteket? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, a rádióriport itt újra meghallgatható:

http://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/399574