A savanyúság elrakása télire az egyik legkellemesebb foglalatosság. Én úgy szoktam, hogy apránként néhány üveggel teszek el és akkor nem lesz belőle nagyon fárasztó munka. Például minden hétvégén veszek néhány kiló uborkát, megvárom persze, amikor már olcsóbb. Később, ősszel kapható zöld paradicsom is, abból is szoktam eltenni, magában vagy vegyesen. Ha nem elég az uborka és még van hely az üvegben, kitöltöm vöröshagymával, répával, paprikával, mint ahogy az a fotón is látható.
A munka menete: az uborkákat alaposan megmossuk, ezután kitesszük egy konyharuhára száradni. Közben felteszünk a tűzhelyre főni egy fazékban vizet, sót, ecetet, szemes fekete borsot és babérlevelet is teszünk bele. Hogy miből mennyit, az ízlés kérdése, de azért alapvetően markánsan sósnak és ecetesnek kell lennie, az uborka úgyis magába fogja szedni az ízeket és kiegyenlítődik a savanyú íz. Tehát 1 liter vízre számítsunk kb. fél evőkanál sót és egy evőkanál 10 %-os ecetet. Borsból 10-20 szemet tegyünk háromliternyi léhez. Babérlevélből egy üveghez elég 1-2 darab.
A tisztára mosott üvegeket szárítsuk ki, ha van fém fedele, azokat is mossuk ki, majd egy celofánnal béleljük ki. Én a celofán és a fedő közé egy kevés nátrium benzoátot szoktam szórni, vagy ha nincs fedő, akkor két celofánréteg közé szintén, és akkor befőttes gumival zárom le. Az üvegekbe rakhatunk alulra különböző konyhafüveket, például kaprot. Erre kerülnek az uborkák és/vagy a többi eltenni való zöldség, majd ráöntjük a felfőtt savanyú levet. Az üvegeket lezárva száraz dunsztba tesszük, párnák vagy pokrócok közé egy kosárba, ládába. Kidunsztolhatjuk úgy is a savanyúságokat, hogy egy nagy lábosba kisebb darab hosszúkás fa léceket teszünk, erre kerülnek az üvegek (így nem érintkezik a lábos aljával az üveg feneke), majd vízzel feltöltjük a lábost, kúp alakúvá hajtogatott újságpapírral befedjük az üvegeket és lassú tűzön kb. 30 percig gőzöljük. Amikor készen van, hagyjuk kihűlni, majd tegyük a spájzpolcra.
Fotó: Szepesi Dóra
Kommentek