Égi anyák, transzcendens segítők, hús-vér segítők, növények és tárgyak – és még sokáig sorolhatnánk a mesehősök segítőit. Az ő lényegükről, szerepük mibenlétéről ír legújabb könyvében* Boldizsár Ildikó meseterapeuta, a Metamorphoses-meseterápia meghonosítója. Születésnapi könyvbemutatóján a meseterápia sorozat hetedik darabjáról, a „Hogyan segítsek én terajtad?” című könyvről és életútjáról is kérdezte Szűcs Péter moderátor.
Hogyan segítenek a könyvben szereplő segítők? Más-más módon, mert sokféle nyelven adják át az információt, és ezeket meg kell érteni – fejtegette Boldizsár Ildikó, hozzátéve, hogy a mese nyelve egyébként univerzális, a hangon keresztül él és üzen, rezgésekből, a gesztusokból, a mesemondó metakommunikációjából, a hanglejtéséből, mesékre jellemző szerkezetből, a szünetekből átjön a lényege.
A könyv címe „Hogyan segítsek én terajtad?”, egy költői kérdés az egyik mese táltos paripájától. Fontos, mit és hogyan kérdez a segítő, a megoldás felé a jó kérdés a kapu; mert a mese önmagában nem gyógyít, a mesével való kapcsolatban rejlik a rendezőerő, a kapcsolat létrejöttét segíti a meseterapeuta.
A könyvet érdemes elolvasni! A születésnapi könyvbemutatóról szóló tudósításom a következő linkre kattintva teljes terjedelmében olvasható:
http://www.barkaonline.hu/papirhajo/8507-szepesi-dora----hogyan-segitsek-en-terajtad---segit--kapcsolatok-a-mesekben
*a kötet az alábbi linkre kattintva megrendelhető:
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/irodalomtortenet/quothogyan-segitsek-en-terajtadquot-segito-kapcsolatok-a-mesekben
Dunaújvárosban tartottam előadást bölcsődés gyerekek szüleinek és szakembereknek az egészséges táplálkozásról. Köszönöm a meghívást és a figyelmet! A programról született egy kis beszámoló, amely 
Újabb taggal bővült Kerekítő Manó könyvcsaládja! A kötet ünnepi témákhoz kapcsolódó ölbeli játékokat és mondókákat, valamint napszámláló rigmusokat tartalmaz, babakortól egészen nagyóvodás korig évről évre lehetőséget nyújt minőségi idő együtt töltésére az adventi időszakban.
Kipróbáltam az aszalást. A sütőpapírral bélelt tepsibe vékonyra vágott banánkarikákat, almaszeleteket tettem és sajtvágóval szeletelt hokkaido tököt és zellert – így lehet a keményebb terméseket szépen 1-2 milliméter vastagságúra vágni. Igazság szerint csipszet akartam készíteni, de ehhez valószínűleg speciális sütő kell, mert nem keményedtek csipsszé a szeletek, viszont így is finomak lettek. A nyershez képest izgalmasabb – dúsabb, melegebb, édesebb – ízzel. Igaz, a zeller inkább kesernyés. El lehet készíteni, ugyanígy a répát és a krumplit is. Ezeknek kb. 15 perc elég 180 fokon – közben nézni kell, nehogy odaégjenek.
A jól bevált sült tök is hokkaido tökből készült, amit a boltban japán tökként árulnak. Nagyon finom! Ennek sem kell sok, 10-15 perc alatt, hamar puhul, nem úgy, mint a hagyományos sütőtök vagy a sonkatök. ellenőrzésként szúrjunk bele villát és ha puha, kivehetjük a sütőből.
"Itt van az ősz, itt van ujra,
A tavasz és a nyár egyik slágere nálunk a görögsaláta. Változatosan lehet készíteni: ebben most uborka, paradicsom és újhagyma (a Szatyorboltból!), olívabogyó, fetasajt, itthon csíráztatott brokkoli csíra van, ízesítésnek pici só, bors, almaecet, olívaolaj. Kerülhet bele még fejes saláta vagy bármilyen leveles zöld – apróra tépkedve.
Beszélgetés Martin Keizerrel 
- Beuys szerint mindenki művész. Hogyan kapcsolódik ez az általa bevezetett szociális plasztika fogalmához?
- Mik voltak a legfontosabb tettei, munkái?
- Igen, ezt a gondolatot képviselte a hő témáját kutatva. A hő őselem, belőle indul minden. Amikor megszületik egy gyermek, az első, amire figyelünk, hogy melegben legyen, mivel a táplálkozásból, emésztésből eredő saját hője csak később fog működni. A hő adja a lehetőséget, hogy éljünk. Megfigyelhetjük a hő és a kapcsolódás összefüggését. Amikor melegünk van, kipirulunk, puhább lesz a bőrünk, szinte kitágulunk; amikor fázunk, sápattak leszünk, összehúzódunk. A hő-minőség jelen van az ember életműködéseiben, az emésztés-táplálkozás, a szív-vérkeringés területén, ezzel együtt olyan lelki működésekben, mint a szeretet, a lelkesedés, az alkotóerő. Amikor a hő tűzkapcsolatáról beszélünk, láthatjuk, hogy a hőnek van fénykapcsolata, hiszen a tűzben is látható egyfajta fényesség, és van kapcsolata az anyagszerű keménységgel, mert ha túl extrém a hő, elégeti az anyagokat. Az ember az egyetlen földi lény, aki tüzet tud csinálni és tudja is kezelni. A görög mitológia szerint Prométheusz ellopta az Istenektől a tüzet és nekünk adta. Azért lettünk önállóak, mert a tűz alkotási minősége által tudjuk tovább alkotni a világot. Az összefüggés itt abban áll, hogy éber lesz az ember a tűz által, a hő pedig átalakító lehetőség. 
- A méhek – a királynő, a herék és a dolgozók – hármasságban működnek együtt. A központ a királynő, aki a herék segítségével folyamatosan teremti az új életet, és ott vannak a dolgozók, akik a világból hozzák a virágport, készítik a mézet, az anyagot. A hármas tagozódás az emberben egységet alkot, a méheknél különböző feladatokban nyilvánul meg. A méhek teste a kaptár, de ők annyira hő-lények, hogy az egész világon tudnak kommunikálni egymással, és az igazi szellemi feladatuk a beporzás, ezáltal lesz gyümölcs, termés. A méhek hő-természetét közvetlenül is érezni a kaptár mellett, vagy méhekkel teli virágzó fa alatt – a vibrálásban, zümmögésben, és a méhcsípésben. 
Testünk táplálásán kívül lelkünket, szellemünket is tápláljuk, de itt sem mindegy, hogy mivel. A legjobb „falatokat” a bölcsek által közölt igazságok és gondolkodási utak mentén találjuk, amelyek az emberi lény lényegéhez vezetnek. Önismeret, értelemkeresés, életünk, mint műalkotás – mindezek témái a filozófiának. A létkérdések mindig is érdekelték az embert. Gondoljunk csak az ókori görög delphoi Apollón templom feliratára: „Ismerd meg önmagad!” – ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember önnön lényének világos megismerésével és megértésével lehetőség nyílik arra, hogy saját életét megfelelően irányítsa.
A filozófia a bölcsesség, az igazság szeretete vagy másként kifejezve: A filozófus a bölcsességet szerető és a bölcsességet, az igazságot kereső ember. (Az ógörög philos szó barátot, a philia szeretetet, míg a sophia bölcsességet jelent.)
Szeretném az érdeklődők figyelmébe ajánlani kedves ismerősöm weboldalát, amelyet böngészve értékes szempontotokat, gondolatokat találunk.
Ennek a levesnek a receptjét Finnországból hozta Dragomán György, kedvenc íróm. Megjelent a szakácskönyvében és egy videóban be is mutatta, hogyan készíti, ennek alapján főztem meg. Nagyon finom lett! Karácsonyra is el lehet készíteni, de télen bármikor, mert a hal a víz elemhez tartozik és a hideg évszak eledele a makrobiotikus tanítások szerint. A 
Végre itt a tökszezon! Együnk gyakran ebből az aranyló színű zöldségből!
Császármorzsa
- Úgy vettem észre, talán túlságosan is hangos az internetes tér. Sokan érzik úgy, hogy meg kell szólalniuk, élő videóban, írásokkal, műsorokkal…
Gondolkodtam, mi lehet a legfontosabb az ember számára a mostani járványhelyzetben amellett, hogy megfogadja, betartja a hivatalos ajánlásokat, intézkedéseket. Arra jutottam, hogy a stabil testi-lelki szellemi egyensúly a legfontosabb, mert ez alapfeltétele, hogy jól érezzük magunkat a testünkben, legkisebb lakásunkban! Az ideális állapotot táplálkozással segíthetjük, ezenkívül légzéssel, testmozgással. Sok javaslat jöhetne még, mi minden kedvez a jó közérzetnek, de most az emésztésre szűkítem a kört, mert ez alap, amire napi teendőink épülnek. 
Ajánlom, akár naponta, de legalább hetente 2-3-szor fogyasszunk miszólevest, nyers vagy párolt savanyú káposztát, savanyú káposztából készült levest, főzeléket, vagy igyunk a hordós káposzta levéből egy-egy pohárkával. (Érdekes a német közmondás: "Sauer macht lustig!" – „A savanyú vidámmá tesz!” Most értem, végül is, mire utal: ha jó az ember emésztése, a kedélye is jó.) 
Vajon mi „haszna” van a lázas betegségeknek? Milyen táplálékokkal tankolhatunk fel kikeletkor a szervezetünket? – ezekre és hasonló kérdésekre találunk választ az alábbi cikkemben.*
A második képen láthatjuk, hogy a magasabb szellemi hierarchiák vezetik, ami születni akar. Színekben is érzékelhető a szellemi- és a földi világ közötti különbség. A két világ még egy teljes világ-burkot alkot. Erre különféle elnevezések léteznek, például világéter, világtojás, világsejt...
A harmadik képen, a két világ, mint idea, csatlakozik egymáshoz: ez az anya-gyerek világ vagy felnőtt-gyerek világ. A színek itt is érzékeltetik a két világ különbségét, fényeiben benne van a világéter emléke, de kicsit földiebbek, melegebbek a színek, és formálódik a burok.
Kommentek