Nemrégiben Kis-Ázsia nyugati partvidékén jártam. Az Anyaistennő ókori kultuszhelyeit, misztériumhelyeket, szentélyek maradványait látogattuk meg, többek között Epheszoszt, ahol egykor Artemisz temploma is volt, végül pedig Mária házát, ahol a golgotai esemény után élete végét a hagyomány szerint leélte. Izgalommal készültem az útra, és titkon reméltem, hogy a női princípium ilyen magasztos találkozási lehetőségein túl módomban lesz megkóstolni mai török anyukák főztjét.
Török ízek
Igen, így fogalmazódott meg a bennem ébredt kívánság: török anyukák főztjét szeretném megkóstolni!!! De vajon hogy lesz ez lehetséges, amikor szállodában lakunk!? Ám csodák csodája, a vágy utat nyitott a megvalósulásnak! A kusadasi tengerparton sétálva egy iskola előtt éppen vásár volt: a tanulóifjúság javára anyukák árulták saját készítésű süteményeiket, és zöldséggel, gabonával töltött falatokat is kínáltak az egzotikus édességek mellett. Szerencsénkre! Ilyen finomat talán egyik vendéglőben sem kaphattunk volna!
Természetes életmód
Azt tapasztaltam, hogy a török konyha nagyon ízletes, finom és legtöbbször könnyű, összeválogathatjuk úgy az ebédünket, hogy az felér egy reformétkezéssel! Utánanéztem a részleteknek, és kijelenthetem, a török konyha kifejezetten egészséges. Ételeik rengeteg fehérjét, szénhidrátot, valamint ásványi anyagot tartalmaznak, így jó hatással vannak az immunrendszerre, a sok hagymafogyasztás pedig kedvező a vérkeringés-vérnyomás problémákra. A sütéshez használt olívaolaj sokkal megfelelőbb a koleszterinszint karbantartása szempontjából, mint a zsír. Gondolom, a természetes életmód, a természetközelség mellett egészséges konyhájuknak köszönhető, hogy az európai szemmel viszonylag alacsony életszínvonal ellenére is magas átlagéletkor.
Kedvelik a bárányt
Itthon általában a gyorséttermekből származnak a török konyháról alkotott ismereteink, ám az sokkal gazdagabb, mint ahogy ezekben az étkezdékben tapasztalhatjuk. Nézzük először a húsételeket! A kebabok különféle, pácolt, grillezett fajtáin kívül a legnépszerűbb húsételek a darált húsok, melyeket zöldségekkel szolgálnak fel. Az iszlám által engedélyezett legnépszerűbb hús a bárányhús a legelterjedtebb, ami azért is kedvezőbb élelmi értékkel bír, mert nem zsíros és természetes állattartásból származik.
És a halakat…
Az országot négy tenger is övezi, a Fekete-, a Márvány- az Égei- és a Földközi- tenger közvetlen szomszédságának köszönhetően Törökország a tenger gyümölcseinek paradicsoma. A tengeri halak és a tenger gyümölcsei szintén a könnyen emészthető és egészséges ételek közé tartoznak. A makrélából, garnélarákokból, tintahalkarikákból készült nyársakat hagymával, paradicsommal kiegészítve, citrommal, zöldborsóval teszik pikáns csemegévé. lepényhalból készült füstölt, grillezett ínyencfalatokat.
Sok gyümölcs és zöldség
Ami más mediterrán népekéhez hasonlóan a török konyhában a legszimpatikusabb, hogy rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, és ezeket nagyon finoman és sokféleképpen készítik el. Leggyakrabban használt alapanyagai azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyek a mediterrán éghajlaton csodás termést hoznak, tehát kifejezetten támogatják az ezen az égövön élő emberek életerejét: a padlizsán, a zöldpaprika, a hagyma, a lencse, a bab, paradicsom, fokhagyma, és uborka.
A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom. Nem csak az isztambuli gyümölcspiacon kapunk különféle magvakat, aszalványokat, hanem bárhol, mivel közkedvelt alapanyag a török konyhában minden dióféle: a pisztácia, a mogyoró, a mandula, a földimogyoró, a fenyőmag, a pörkölt csicseriborsó. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem zöldje, a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű.
Nyugati hatás
Konyhaművészetükre a legnagyobb befolyást a hellén és közel-keleti konyha gyakorolta, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is. Azért is olyan sokszínű a főzőtudományuk, mert egyesítette az Oszmán birodalom területén élő népek – magyarok, bolgárok, albánok, szerbek, görögök, arabok, zsidók és még sok más náció - ételeit és elkészítési módszereit.
Étkezési szokásaikat természetesen nem hagyta érintetlenül a 20. század, drasztikus változáson mentek keresztül, amikor nyugati minta szerint kezdtek étkezni. Hagyományos török szokás szerint kis adagokat szolgálnak fel, és szinte minden ételhez (még a rizshez is!) felszolgálnak kenyeret, amely búzából, árpából és kukoricából készül. A török konyha egyik legnagyobb vesztesége a hagyományos alapanyagok elhagyása. A cukor fokozatosan átvette a méz és a pekmez (főtt must) helyét az édességek elkészítésénél. Vaj vagy akár az olívaolaj helyett egyre inkább margarint használnak, ami szintén kár. És a paradicsomból készült különféle mártások (çemen, acıka stb.) helyett egyre népszerűbb a ketchup.
Erjesztett italok
A tea és a török kávé hagyományos italuk. Népszerű még a boza (erjesztett ital búzából vagy darából); az alkoholmentes italok között az ayran (joghurtital) és a şalgam (vörösrépalé). A tea és a kávé elkészítésük módja miatt kíméletes, e három utóbbi pedig kifejezetten egészséges, mivel tejsavasan erjesztett, illetve zöldséglé. Kár, hogy a hagyományos italokat náluk is kiszorítja például a kóla.
Ajánlat:
Ha a sok kulináris élvezet mellett szellemi táplálékra is vágyunk, olvassunk török íróktól!
Tudom, hogy a törökökkel kapcsolatban nem csak az Egri csillagok az egyedüli tájékozódási pont, de biztosra veszem, hogy minden magyar gyerek, a Gárdonyi regényből szerette meg a törököket. Aztán ott vannak nekünk még Mikes Kelementől a Törökországi levelek – nagy kedvencem! Van újabb felfedezettem, kortárs fiatal írónőjük, Elif Şafak, akinek regényeit már magyarul is olvashatjuk. Az isztambuli fattyú kellemes meglepetés volt számomra, idén jelent meg a Fekete tej és nemrég a Szerelem című regénye. Şafak mesteri módon szövi egybe a mai világot, a történelemmel, a misztikával. Akit érdekel a keleti kultúra, az emberi lélek a szufizmus és az istenkeresés témaköre, tartalmas, izgalmas, és sodró olvasmányra vágyik, nem fog csalódni például a Szerelemben sem!
A káposztát legyaluljuk, a hagymát karikára vágjuk. Ha majd töltött káposztát is akarunk készíteni, egészben is savanyítunk a gyalult között leveleket. Az üveg aljára rakjuk a kaprot, a babérleveleket, a feketeborsot. Erre rakjuk kb. 10-15 cm magasságban az első réteg káposztát. Meghintjük egy csapott kávéskanál sóval, ráteszünk néhány szelet birsalmát, ezt egy maréknyi gyalult káposztával fedjük, majd ököllel óvatosan lenyomkodjuk, amíg kissé tömör és nedves nem lesz. Vigyázzunk, hogy az üveg el ne pattanjon!
A káposzta emészthetetlen alkotóelemei serkentik a székletürítést. A nyers káposzta a székrekedés ellenszere. Rögtön hat, kellemetlen utóhatás nélkül. Sózzuk meg kicsit a lereszelt káposztát, szórjunk rá őrölt feketeborsot, és citromlével ízesítsük. A nyers káposztalé U vitaminja révén szinte csodával határos módon hat a nyombélfekélyre. Az U vitamin főzés következtében hatástalanná válik! Igyon meg a beteg naponta háromszor 90-l80 gramm káposztalevet. A kezelést természetes diéta egészítse ki. A káposztalé zeller, ananász, paradicsom és citrusfélék levével keverve és hűtve még ízletesebb. Ha nincs gyümölcscentrifugánk, megteszi az is, ha napjában 4-5-ször nyers káposztát rágcsál a beteg.
Kommentek