A legkisebb, egyben a legnagyobb hatású élelmiszer a gabonamag. Mondhatnánk: kicsi a mag, de erős! A gabona magvakból készült étel gazdaságos, táplálja a szervezetet, hosszú ideig jóllakottá tesz, ezenkívül segít a mérgező anyagok eltávolításában, megnyugtatja a szellemet, az érzelmeket.
Legalapvetőbb élelmiszerünk a gabona. Gyakran felmerül a kérdés, vajon miért jobb a teljeskiőrlésű lisztből sütött kenyér, mint a fehérlisztből készült? A titok a gabona felépítésében rejlik. Minden fajta gabona felépítése azonos: a magot hártya veszi körül, ez elsősorban rostanyagot tartalmaz, amit korpának is neveznek. Ezután következik a sikérréteg, mely a csírát is magában foglalja. A sikér vitaminokban (B1-, B2- vitamin), fehérjékben gazdag, a csíra fehérjékben, zsírokban és szénhidrátokban gazdag, viszont vitaminokban és ásványi anyagokban szegény. A fehérliszt azért olyan fehér, mert éppen ezt a tápanyagokban értékes külső hártyát csiszolják le a búzaszemről.
A teljes gabonaszem és a teljesőrlésű gabona tápegész, mert tápanyagai teljes mértékben fedezik a szervezet igényeit. A B1 vitamin a gabona külső rétegében van, ezt nevezhetjük agy-, ideg- és izomvitaminnak is, a cukoranyagcseréhez nélkülözhetetlen – az alapélelmiszerek közt az egyetlen, ami ezt a vitamint szolgáltatja. Ma a gyerekek jóllakott éhezők – ha nem tud valaki koncentrálni, idegesség, akaratgyengeség jellemzi, B1 vitamin hiánya van! Adjunk neki teljeskiőrlésű gabonából készült tésztákat, kenyeret, péksüteményt.
A vérszegénység szintén népbetegség, a kevés vas miatt alakul ki – vas meg a korpában van. Korpát, csírát külön is lehet kapni, dúsíthatjuk ezekkel a reggeli kását, vagy keverhetjük süteményekbe, fasírtokba, de legjobb, ha a teljesszemű gabonát fogyasztjuk, az egész szemeket megfőzve, töretét, pelyhesített változatát kásának, müzlinek, őrölt lisztjéből tésztát készítünk, süteményt sütünk.
A leggyakoribb gabonafélék
A búza (két változata a durumbúza és a tönkönybúza) sikértartalma a legnagyobb, ezért ezekből a legjobb kenyeret sütni, tésztákat készíteni. Közkedvelt még a reformkonyhában az asztalt tönköny, zöld búza, azaz grünkern – a tavasz gabonája, zölden szedik le a búzát és aszalják, enyhén füstös ízű.
A rozst többnyire búzaliszttel keverik és kenyeret sütnek belőle, erőteljes fűszeres íze van, gyúrt tésztákhoz is használják.
Árpa B2 vitamintartalma magasabb, mint más gabonáké, de kevesebb sikért tartalmaz. Ezért inkább levesek, felfújtak, rakott ételek készülnek belőle.
Zab: több fehérjét, zsírt tartalmaz, lisztet, darát, pelyhet készítenek belőle, müzlik, gombócok, egytálételek, sütemények készítésére is alkalmas.
Hajdina: botanikailag egy fűféle magja, ami alacsony sikértartalma miatt nem alkalmas sütésre, de mogyorós íze miatt finom köretnek, kásának egytálételekhez. Kelet-Európában fogyasztják előszeretettel.
Kukorica: a legnagyobb szemű gabona, könnyen emészthető, sokféleképpen felhasználható, lisztje, darája sűrítésre pl. és a népszerű puliszka alapanyaga, amíg még van idén, fogyasszuk a főtt csöves kukoricát!
Köles: a legkisebb és a legkeményebb magvú gabona, legalább 15 percig kell főzni. Könnyen emészthető, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Kovasavtartalma a hajnak, bőrnek, körömnek jót tesz. Ez az egyetlen lúgosító gabona.
Kommentek