Szüreti időszak, borajánlattal, Hamvas Béla és John Keats idézettel!
Mivelhogy szüreti lány vagyok, szüretkor születtem, írok a borokról is legalább egy cseppet!

Ha már bor, akkor legyen igazán finom, és legyen bio! A bio- vagy ökotermelés egyfajta tudatos gazdálkodás. Lényege, hogy a természet törvényeivel mindig harmonizáló módszereket alkalmaz, és elutasít minden, a természetet pusztító eljárást. Így a "bio" garancia a minőségre, és arra, hogy a termék nem tartalmaz semmilyen, az emberi szervezetre káros anyagot. Érdekesség: a bioszőlőtábla zöldebb, mint a vegyszerrel kezelt!

Megérdeklődtem, mi a biobor: ellenőrzött termesztési eljárással termelt szőlőből, előírt borászati technológia szerint készült, tanúsítvánnyal ellátott bor. Tehát biobor tulajdonképpen nincs is, csak bioszőlőből készült bor van. A tanúsítványok és rendeletek útvesztőjébe nem kívánok belemenni, inkább a szőlődombokon és a pincesoron kóstolgatok…

Gyógyhatás:

„Valóban a borok javítják a hangulatot, oldják a stresszt, tágítják a szív koszorús ereit, a vérszegényeknél az étvágyfokozás és a tápanyagbevitel miatt javítják a vérképletet, a nehéz borok pedig erősítik a hosszú betegség után lábadozókat.” – nyilatkozta Dr. Mathiász Dóra, belgyógyász szakorvos 2009-ben a kecskeméti II. Bor és Pálinkaünnepen.

A bor és a nő

Ide kívánkozik egy idézet Hamvas Bélától, amelyet a Bor filozófiája című esszéjében többek
között a nőkhöz írt:

"Ahhoz, hogy szép legyél, járj minden nap tíz percig meztelenül, ha lehet, férfitükör előtt. Akkor meg fogod tanulni, hogy nem szabad homályban élni. Nem szabad, hogy rajtad a tudattalan uralkodjék. Fel kell szabadulni. Nem szabad fénytelen életet élni! A fülledt ruhapára elpárolog és olyan illatos leszel, mint a tenger. Mint a bor."

Irodalom:

„... nem érezném jól magam, ha üres mondatokat gyártanék neked. Adósod vagyok, s mindig is az maradok. Van valami csöndes öröm abban, ha az ember barátai szeretetére bízhatja magát, ahogy az albatrosz alszik széttárt szárnyakon a légben. Én neked pincében hűlő borod leszek, s minél észrevétlenebbül vagy inkább tétlenebbül bújok meg a hátsó fal valamely rekeszében, annál gazdagabb falernusi ízekkel örvendeztetem meg ínyed, mikor kortyolsz belőlem. (...)

Baráti szeretettel, John Keats”
(John Keats, az angol romantika jeles költője, 1821-ben halt meg tüdőbajban, mindössze 25 évet élt. Olvassunk tőle verseket! Tőle, aki ezt írta egy barátjának levélben. Ilyet tudott írni. Miért nem írunk ilyen leveleket?)