Vajon mi „haszna” van a lázas betegségeknek? Milyen táplálékokkal tankolhatunk fel kikeletkor a szervezetünket? – ezekre és hasonló kérdésekre találunk választ az alábbi cikkemben.*

Télen nagyobb a szervezet fehérje- és zsiradékigénye, így a tavaszi tisztítókúrák éppen a felgyülemlett salakanyagok eltávolítását szolgálják. Kultikus jelentésén túl, ez a feladata a húsvéti böjtölésnek is. Az anyagcsere és a kiválasztás serkentése már februárban megkezdődhet. A február szó a latin „febris”-ből ered, és ebből származnak a nyugati nyelvek láz, tisztulás (Fieber, fever) jelentésű szavai. Ezért úgy gondolom, ez a mögöttes jelentés arra is utalhat, hogy a februárban jelentkező lázas megbetegedéseknek is jelentősége van: a szervezet „kiégeti” és kihajtja magából a fölöslegeset, megszabadul azoktól az anyagoktól, amelyekre már nincs szüksége. Ilyenkor takarítunk is a lakásban és gondolataink, terveink között sem árt szelektálni, hogy az újnak, az érkezőnek legyen helye.

Szántóföldi saláta
A rügyek és hajtások anyagépítő folyamataiban tavasszal sokkal hatékonyabban van jelen a kén, mint a kifejlett szárban, levélben. A nyelv itt is rávezet a mögöttes jelentésre: a kén latinul „sulfur”, ami egy szóösszetétel és azt jelenti, „sol ferro”, azaz naphordozó. Nem közömbös tudnunk ezt, miközben friss rügyekből, zöld levélkékből készítünk salátát: általuk szinte fényt fogadunk magunkba. Egyes vidékeken húsvét előtt, zöldcsütörtökön készítik az úgynevezett szántóföldi salátát. A növényekben aktívan jelenlévő erők serkentik a szervezet anyagcsere folyamatait.

A következő növények nyers, zsenge leveleiből készülhetnek saláták: zsázsa (ezt otthon is csíráztathatjuk), gyermekláncfű, csalán, saláta, cickafark, lándzsás útifű. Ez utóbbiból, csalánból és a pitypang apróra vágott gyökeréből fűszerlevest készíthetünk. Belekeverhetjük zöldséglevesekbe, vagy rászórhatjuk a tetejére. A kénes folyamatokkal együtt jár a magas C vitamin tartalom is. Főként a salátaboglárkát javasolják tavaszi fáradtságban és reuma esetén fennálló renyhe anyagcsere élénkítésére. Fiatal nyírfaleveleket is keverhetünk a salátába, oldja a szervezetben a megkeményedési tendenciákat, és segíti a kiválasztást. A tavaszi fény és levegő hatása akkor lesz hát teljes, ha testünket nem csak bőrünkön keresztül, és a légzés által éri, hanem a zsenge zöldek jóvoltából az étkezés által is.

Ha a friss hajtások naphordozó növekedési ereje átjárja az embert, az áttisztított szervezetben a lelki-szellemi tartalmak is megújulva bontakozhatnak ki. Itt említjük meg a gyümölcsnapokat, amit az év során bizonyos időközönként beiktathatunk. Bár a gyümölcsben százalékos arányban kevés a fehérje, minőségileg mégis rendkívül értékes: dinamikus erői által az ember anyagcseréjét serkenti, salaktalanítási folyamatait szabályozza. Tavasszal ezért végzik például a léböjt kúrákat, ezeket azonban avatott szakértő segítsége nélkül ne kezdjük el. A gyümölcsevést azonban mindenkinek ajánljuk. Nincs rá szabály, hogy mikor együnk gyümölcsöt, általában a leghatásosabb 20 perccel étkezés előtt, vagy 3 órával utána fogyasztani. Sokan esküsznek rá, hogy délelőtt csak gyümölcsöt kell fogyasztani. Alátámasztja ezt az a tény, hogy a kiválasztó szervek éjfél és dél között a legaktívabbak, és munkájukat evvel segítjük.

*megjelent a Napi Elemózsia 2014 februári számában (fotó: Szepesi Dóra)