„Az ihlet már létezik, de a munka során akar ránk találni.” – e mondás Picassótól származik, és arra utal, hogy bármilyen hétköznapi tevékenységben felfedezhetjük az újdonságot, az érdekességet – még a takarításban is! – amennyiben hajlandók vagyunk nyitottan, előítélet mentesen közelíteni hozzá. (És kipihenten, megfelelő időt hagyva mindenre…)
Linda Thomas: Szeretni a takarítást?! című könyvét szeretném olvasóim figyelmébe ajánlani. Fordítottam már korábban egy cikket tőle*, amely felhívja a figyelmet a tavaszi megújulás fontosságára a lakásban is.
Mi lenne, ha a szükségszerű tevékenységeink új minőséget kapnának, ami aztán áldásos hatással lenne ránk, a családunkra, az otthonunkra, sőt akár még a munkahelyi környezetünkre is? Hogyan lehet szellemiséggel és szeretettel áthatni a leghétköznapibb tevékenységeinket? – teszi fel a kérdést könyve hátlapján, majd ezeket az információkat olvashatjuk róla:
Linda Thomas takarítási szakember, egy ökológiai takarítócég alapítója, sokrétű, több évtizedes tapasztalatait és egyszerűen követhető tanácsait osztja meg velünk e könyvben. Olvasása során szinte észrevétlenül tanuljuk meg, hogyan forduljunk érdeklődéssel és szeretettel a közvetlen környezetünkhöz és a helyekhez, amelyekkel kapcsolatba kerülünk, hogyan teremtsünk otthont egy házból vagy lakásból, és hogyan végezzük szeretettel a feladatainkat. A gyakorlati bölcsesség igazi tárháza ez a könyv, amely leginkább az írónő személyes élményein keresztül érkezik hozzánk. Nem száraz metódust ad át tehát, hanem valódi, élő tudást, ami mindenkit segít hatékonyabbá, rendszeretőbbé, tetterősebbé és – nem utolsósorban – lelkesebbé és örömtelibbé válni.
A könyvből kedvencem a következő részlet: Egy nap felhívta Lindát a fia barátjának az édesanyja és megkérdezte tőle, hogy mi a foglalkozása tulajdonképpen, mert a kisfiú – akkor ötéves volt –, azt mondta, hogy „egy kis gyökérmanó”. Honnan vette ezt a nevet? Ida Bohatta mondókájából, ami így hangzik: „Már tudom, mit akarok tenni / csak csendesen és rejtetten, / a többiekkel törődni / mint ahogy a gyökérmanó teszi.”
A gyermeki szemléletet felébresztése magunkban sokat segíthet. Ezzel kapcsolatban eszembe jutottak a germán mesevilág elemi lényei, a Suszter manócskái, akik éjjel meglepték segítségükkel a susztert és befejezték a félkész munkákat… Ha nem is konkrétan így, de kezünkre dolgoznak bizonyos „jótékony manócskák”, ha megtaláljuk őket – magunkban.
* https://makronauta.blog.hu/2014/03/11/a_takaritas_muveszete_1_resz
https://makronauta.blog.hu/2014/03/18/a_takaritas_muveszete_2_resz
Kommentek