Nyáron az udvarok napos sarkaiban vagy az ablakok, erkélyek muskátlis ládái mellett megjelennek az ötliteres dunsztosüvegekbe elrakott erjedő kovászos uborkák. A körfolyosós házak meghittségéhez is hozzá tartozik ez a látvány, mert a napon érlelt természetes savanyítás szokása szerencsére még mindig él.

Nyári változat

Tejsavas erjesztésű a kovászos uborka és a kovászolt káposzta.

Az uborka eltevése:

Hozzávalók:
3 kg uborka, 1 csokor friss vagy szárított kapor, 3-4 gerezd tisztított fokhagyma, 2 db nyers krumpli, forró víz, ízlés szerint kb. 1 evőkanál tengeri só.

A munka menete:
A zöldségeket megmossuk, az uborkát és a krumplit nem kell meghámozni. Az uborkát két végén ellentétes irányban hosszában bevágjuk, így jobban érik. A tisztára mosott 5 literes üvegbe beleteszünk a kaprot, a fokhagymát, és a karikára vágott krumplit. Az uborkákat szép sorjában elhelyezzük. Ráöntünk kb. 3 liter forró sós vizet. Egy kis tányérkát teszünk az üveg tetejére és napos helyre tesszük.

Egy nap múlva már kezd erjedni, esetleg kifut a leve, a habja, tegyünk bele egy tálkába. Ha nem süt a nap, akkor is megsavanyodik de be kell indítani: állítsuk bele forró vízbe. Az is fontos, hogy megfelelően sós legyen a leve, sózzunk utána, ha szükséges.

A káposzta eltevése:

Hozzávalók:
1 fej tavaszi káposzta legyalulva, 1 csokor kapor, 2 szem krumpli, forró víz, só.

A munka menete:
A tisztára mosott üvegbe alulra betesszük a megmosott kaprot, lazán benyomkodjuk a gyalult káposztát, és ráöntjük a forró sós vizet. Ugyanúgy érleljük, mint az uborkát. A krumpli helyett mindkét esetben 1 szelet kenyeret is használhatunk, ám ekkor jobb a tetejére tenni. A krumpli is, a kenyér is segíti az erjedést, a krumpli viszont nem ázik szét, ennyivel esztétikusabb.
(A fotó kedvéért tettük csak az erkély korlátjára az üvegeket, egyébként biztonságosabb helyen tartom)

Tipp: Az uborkát vagy a káposztát hozzáadhatjuk salátákhoz, ekkor ez adja a savanyú ízt. Különleges lesz például egy egyszerű köménymagos leves, ha kovászos uborkát karikázunk bele! A levét felhasználhatjuk salátaöntetekhez, levesek, főzelékek ízesítéséhez.

Miszó, pickels és társaik

A természetes savanyításnak minden nép konyhájában van hagyománya, ez is a zöldségek eltevésének egyik módszere. Ami nálunk a hordóban érlelt káposzta (uborka, paprika, patiszon stb.), az a japánoknál eltevési módszer és gyógyhatás szempontjából például a miszó (erjesztett szójababkrém) – mivel szintén támogatja a bélflórát, tisztítja az ereket, segíti a szívműködést.

Amerikában és Nyugat-Európában divatos a néhány óra alatt elkészíthető erjesztett savanyúság, az úgynevezett „pickels” – ez például „a súly alatt préselt savanyúság”: leggyakrabban retket szoktam így készíteni, de lehet más zöldségfélét is: megmosom, vékony szeletekre vágom, besózom és egy tányérra halmozom. A tetejére teszek egy kistányért és arra ráhelyezek egy kilós súlyt. 1-2 óra alatt levet ereszt és már megindul benne a tejsavas erjedési folyamat, fogyasztás előtt a levét leöntöm. Nem teljesen nyers, könnyen emészthető, a főétel kellemes kiegészítője és jól is mutat a tányéron.

Megjegyzés

A savanyú vidámmá tesz – tartja egy német közmondás. Talán azért, mert a tejsavas erjesztéssel érlelt savanyúság étványgerjesztő és az emésztést beindítja, és ha rendben van az emésztés, vidámak vagyunk? Vagy azért, mert tudat alatt tudták az európaiak is a kínai öt elem tanát, miszerint a savanyú a tavasz, az újjászületés íze, és ehhez az időszakhoz a körforgásban az ifjúság, a vidámság rendelhető hozzá. Egy biztos, gyerekkoromtól kedvelem a savanyúságot, főleg a kovászos uborkát. A csarnokba is azért jártam szívesen, mert anyukám mindig vett nekem savanyú uborkát a káposztás néniknél, anélkül nem is mehettünk tovább bevásárolni!

Nem is meglepő, hogy a gyerekek kívánják a savanyú ízt, ez életkori sajátosság! Ám ne 20 %-os ecetben eltett bogyiszlói paprikát vagy az agyonecetezett uborkát, salátát adjuk nekik, amitől lilára színeződik a szájuk széle – válasszuk inkább az enyhe, természetes ízesítésű savanyúságokat! Együnk gyakran kovászos uborkát és –káposztát, vagy savanyítsuk salátáinkat citrommal, almaecettel, rizsecettel, umeboshi ecettel.

Ajánljuk Olvasóink figyelmébe a Katolikus Rádió Gasztronómiai műsorát, az Asztali áldást, amelyben Csuth Judit riporter szombaton Szepesi Dóra életmódtanácsadót kérdezte a család illetve a gyerekek étkezési szokásainak kialakításáról. A műsort június 28-án, kedden 16.34-kor megismétlik. A második interjú főzőtanfolyamon készült, ezt július 2-án szombaton 10.34-kor hallgathatják meg először.

Az adások ezen a linken is elérhetők:
http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=256397
 

Kiegyensúlyozó, kellemes, hűtő hatású saláta, akár önmagában is fogyaszthatjuk. Komplett ízét az édes-savanykás narancsnak és az aromás, illatos almának és szőlőnek köszönheti. Az öntetekről már külön is írtunk, ennél a salátánál szinte elengedhetetlen, hogy az öntetben jelen legyen mind az öt alapíz: a sós, csípős, édes és savanyú, amelyet ötödikként a káposzta és a metélőhagyma enyhén kesernyés íze egészít ki, az olívaolaj pedig összefogja az összes aromát.

HOZZÁVALÓK 6-8 SZEMÉLYRE:

1 db alma, 4 evőkanál mézes-citromos öntet, 2 narancs, 125 -125 g nagy szemű fekete illetve zöld színű szőlő, 250 g fehér káposzta, 2 evőkanál metélőhagyma, 2 evőkanál pirított napraforgómag



Az alma magházát kivesszük, vékony csíkokra vágjuk és az öntetben állni hagyjuk. A narancsot meghámozzuk, cikkekre bontjuk és beletesszük az alma mellé a tálba. A szőlőszemeket megfelezzük és kimagozzuk, a káposztát és a metélőhagymát csíkokra vágjuk és a pirított napraforgómaggal együtt a tálban összekeverjük.

Mézes-citromos öntet

HOZZÁVALÓK: 4 evőkanál citromlé, 2 evőkanál méz, 3 evőkanál olívaolaj, só és bors. A hozzávalókat öntsük üvegbe, dugaszoljuk le és rázzuk össze. 150 ml öntetet kapunk.

Télen a hópihék megsúgják a földnek, hogy milyen formában bújjanak elő tavasszal a virágok. És a virágok mit súgnak? Hogy milyenek legyenek a gyümölcsök. Elérkezik az ideje, hogy színeket, ízeket, formákat együnk!

„Angyallal poharaz…”

Egy, megérett a meggy! De előbb még a korai cseresznye, a szamóca, a földieper – és sorjában mindegyik, nyáron át, az érett őszi szőlőig.

„Angyallal poharaz gömbölyű meggy-húsban a lágy kukac…” – Weöres Sándornál aligha énekelte meg valaki szebben a férges gyümölcsöt! Igen, igen, a friss gyümölcsökből nem csak létfontosságú vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez juthatunk, hanem egyéb minőségekhez is. A napérlelte friss, ropogós gyümölcsnél nincs jobb: fényt is eszünk, napot, a szivárvány színeit, - és miként a lágy kukac, angyallal poharazunk!

A minap vettem a piacon egy kiló germezdorfi cseresznyét. Jó érett volt és nagy szemű, már ránézésre gondoltam, ez vérré válik – de a kofaasszony megelőzött és történeteket kezdett mesélni fájáról és gyümölcséről.

Évekkel ezelőtt hetekig tartó makacs tüdőgyulladása volt és a gyógyszeres kezelés még inkább legyengítette. Karácsonykor kezdődött és februárban, miután már nagyon unta az állapotát, hirtelen arra gondolt, hogy megenne egy kis cseresznyét. Volt is a mélyhűtőben, mert szokás szerint eltesz zacskónként ötven szemet, a szárát megszárítja, abból gyógytea készül. Ez a gyümölcs gyógyított meg! – lelkendezett. Megvárta persze, amíg kiolvadt a szobahőmérsékleten és aztán fogyasztotta el lassacskán a gyümölcsöt. (Bár a makrobiotika nem támogatja a mélyhűtést, ez esetben mégis kivételt tehetünk, valószínűleg a gyümölcs hűtő hatása (jin) meghozta a gyógyulást, lement a láza (jang), és a mélyhűtött cseresznyében megmaradt vitaminok, enzimek működésbe lendültek.)

Az asszony sok mindent tud a természetes gyógymódokról. Ezzel a fával meg igazán jó a kapcsolata, reggel, ha megöleli egész nap derűs és kiegyensúlyozott, este pedig, ha fáradt, csak lefekszik alá, hanyatt, úgy hogy meztelen talpa a fa törzsét éri, ő merengve nézi a hatalmas koronát, így pihen percekig. De aztán gyorsan ágyba kell ám feküdni, mert az ember el talál aludni! – fűzte végül mondókájához.

És most jöjjön a saját történetem, néhány évvel ezelőttről:

Körtemenyasszony
„Körtemenyasszony nyújtózik az égifiúhoz,
hogy összeérjen a csókjuk.
Almakirálylány lábujjhegyre áll.
Citromfűben fordul a csillag,
Cseresznye vére festi a füstlepedőket már.”
(Napforduló)

Szentivánéjezni mentünk Diósjenőre Edithez. Az ő kertjében van a „körtemenyasszony”. Apró nyári körték, sárgán roskadozik a fa.

- Vigyetek! Úgyse tudunk vele mit csinálni. És meggyet, cseresznyét, meg citromfüvet is adok!

Gondoltam, elrakom a szokásos natúr módszerrel. (ld. külön a leírását) Elragadtak a nyers színek: sárga körték, cseresznye- és meggy-piros, meg az üveg oldalába dísznek néhány szál citromfű: csodásan mutattak az üvegben. Ám dunsztolás után a színek megszöktek, és sötétbarna lett az egész… Ott szerénykedett a spájzban a többi befőtt mellett.

Egész télen nem akarózott kibontani. Áprilisban ki akartam dobni, annyira nem volt vonzó. Aztán mégis megkegyelmeztünk neki: nézzük csak meg, milyen! Én egy zöldhagymás vajas kenyér után voltam éppen, - és ízlelj csudát! Mi mindent őrzött meg a kis nyári sárga körte a többiekkel együtt az üvegben! Fantasztikus ízkombináció! Átvették egymás ízét, de csak picit és így négyen (körte, cseresznye, meggy és citromfű) már egy ötödikké váltak, egyesültek. Mindegyikben volt a másikból egy kicsi.

Aszalás napon

Nincs ízletesebb a napérlelte friss gyümölcsnél! Az aszalás tulajdonképpen az érlelés egy fajtájának fogható fel: hő hatására vizet veszít a gyümölcs és ezáltal nem romlik, eláll, de megőrzi hasznos beltartalmi anyagait.

Amennyiben megtehetjük, tiszta levegőn, alacsony páratartalmú helyen, bőséges napsütésben aszaljunk. Az ideális hőmérséklet 37-38 fok. Aszalhatunk tepsin, de jobb, ha alulról is járja a levegő az aszalványokat, jó a lepedő, az aszaló rosta, a fa- vagy fémkeretes szita, az aszalókosár. Ezenkívül szükség lesz még egy géz-szerű anyagra, amivel letakarjuk a rovarok, madarak elől a zöldséget, gyümölcsöt.

Letakarva levegős helyre a napra helyezzük az aszalnivalókat. Néhány óránként forgassuk meg, éjszakára vigyük be a házba! A kész aszalványt eltevés előtt fél órára tegyük sütőbe (50 fok), vagy tegyük fagyasztóba 1-2 napra, hogy az esetleges rovarpetéket elpusztítsuk.

Aszalás sütőben

Sokszor kedvezőbb, mint a napon aszalás, mert ellenőrizhető, a hőmérséklet is beállítható. Hátránya azonban: A levegő nem megfelelően cirkulál. A levegő áramlás segítésére nyitva hagyhatjuk a sütő ajtaját, és egy ventilátort helyezhetünk elébe, hogy a nedves levegő elfújásával segítsük a száradást.

A megfelelő levegőáramlást a tepsik között 5-6 cm távolság biztosítja. Nagyanyáink almát, körtét, szilvát tűzhelyre, cserépkályhára rakható aszaló kosárban aszaltak. A szilvát szitán, tűzhely fölött, gyümölcsöt, gombát zsinegre fűzve, gyógynövényt csokorba kötve a tűzhely fölött is szárítottak.

A munka menete

A gyümölcsök zöldségek szétválogatása, mosása, aprítása után beállítjuk a megfelelő hőmérsékletet, amely gyümölcsnél: 46 fok, zöldségnél 48 fok, fűszernövénynél 43 fok. Az aszalás 2-3 óráig eltart. Az aszalványokat légmentesen zárt üvegekben hűvös, sötét helyen tároljuk.

Azt mondják, hogy az édesség iránti vágy a szeretet hiányára utal. Szeretetből sohasem elég, de ha a szülő az oldott, derűs együtt töltött idő élményét állandóan csokival, nyalánkságokkal pótolja, vesztes marad ő is, a gyerek is.

Cukor=boldogság?

Ajajj édesszájú a gyerek címmel jelent meg egy cikk a dívány poronty rovatában. Bizony nem árt újra és újra elővenni ezt a témát. Egy felmérés szerint az iskoláskorú gyerekek csupán két ízt ismernek, az édeset és a sósat. Nyilvánvalóan a sós ropogtatnivalók és az édességek meg az üdítő italok miatt.

Az origó értesülései szerint az amerikai tinédzserek veszélyesen sok édességet esznek, ami körülbelül napi fél pohár kristálycukornak megfelelő mennyiség, és energiabevitelüknek ötödét teszi ki. Ez a koleszterinértékek megváltozása miatt növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a prevenciót már gyerekkorban el kell kezdeni. Szomorú tény, de hát azt ismerik, azt szokják meg, és azt kérik, amit kapnak! A mesterséges ízek becsapják és elnyomják az ízlelő érzéket, és a vágyaikban továbbra is álmaik netovábbja a csokoládé marad.

Hosszú távon biztosan a természetes édességekkel járunk jobban, ezek ugyanis úgy táplálnak, hogy nem terhelik az emésztést, anyagcsere termékeik nem savasítanak, nem mérgezik az idegrendszert. A jóérzés, a boldogság leginkább az édes ízhez kötődik, bár a kiegyensúlyozott állapothoz a többi is hozzátartozik. Milyen ízeket ismerünk az édesen és a sóson kívül?

A kínai öt elem tana szerint éppolyan fontos ezeken kívül a savanyú, a keserű és a csípős is. Mindez persze úgy jó, ha enyhén, természetesen és nem drasztikusan jelenik meg ételeinkben. A természetes édes íz sosem erőszakos, agresszív, hanem lágy, kellemes, mint az anyatej, az édesvizek, a tejes búza, a belőle sütött lepény, meg az érett gyümölcs. 

Természetes édesítők?

A természetes táplálkozás követői semmi esetre sem ajánlják a természetes ízesítőket. Figyelem! Számos termékre ráírják, hogy cukormentes (pl. rágógumik): ám az sokszor mesterséges édesítőszert, például aszpartamot tartalmaz, ami arra érzékenyeknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat válthat ki. Ha már mindenképpen édesíteni szeretnénk, válasszuk a mézet, a gabonamalátákat, az áztatott aszalt gyümölcsöket, vagy például a mazsolát, nyersen, főzve és annak a levét.

Édes, érett föld

Az öt elem tana szerint az energia körforgása az érett nyárban kerül nyugvópontra, egyensúlyba, amikor a kerek, sárgás, pirosas és barnás színű gyümölcsök, zöldségek beérnek. Ezek tartoznak a föld elemhez, ízük az édes, és a gyomor, lép, hasnyálmirigy szerv-együttest erősítik. Jól tesszük, ha ilyenkor azt fogyasztjuk, ami érik, dinnyét, barackot, tököt, káposztaféléket. Ki hinné, hogy a zöldségek közt is van édes ízű! Pedig a sárgarépa, a csicsóka, a sütőtök, sőt a hagyma is legtöbbször édes. Sütőtökből készíthetünk ivólevet, levest, süthetjük sütőben. A hagymából meg kenyérre kenhető pástétomot párolhatunk kevés olajon, pici sóval, fűszernövényekkel.

Nyers, aszalt, sült, főtt

Nem arról van szó, hogy nem ehetünk meg jóízűen egy szelet csokoládét vagy egy jobb cukrászsüteményt, netán anyuka vagy nagymama süteményét – dehogynem, nyugodtan ehetünk időnként  ilyet is: de ne egy tepsivel… A minőségről van szó! A minőségre törekedjünk, ne a mennyiségre. Süteményeket otthon készíthetünk teljeskiőrlésű lisztekből, kevesebb cukorral vagy mézzel, gyümölccsel ízesítve. Az érett, hibátlan  gyümölcs úgy a legfinomabb, ha a fáról, a bokorról éppen leszakítottuk, ám, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy nincs rajta permetezőszer, más egyéb fertőzés, akkor alaposan meg kell mosni.

A nyersből sem jó sokat enni, - esetenként hasmenést okozhat, vagy éppen befog -, és úgy fogyasszuk, hogy előtte, utána egy fél órával nem eszünk semmi mást. Kiváló természetes nassolnivaló az aszalt gyümölcs. Házilag is készülhet. (Recept hamarosan!) A sült alma vagy a pite tetején lévő kissé karamellizált almaszeletek íze utánozhatatlan. A kompót kíméli az emésztést, különböző betegségekből lábadozók például inkább cukor nélkül készült kompótot fogyasszanak, mint nyers gyümölcsöt!

Ajánlott cikkek:

Befőzés cukor nélkül
Epres tofukrém

Program:

Jelentkezés:

A gondos háziasszony télire is tartalékol azokból a kincsekből, amik csak nyáron teremnek, így bővíti a télálló gyümölcsök kínálatát. A makrobiotikus konyha kerüli a távoli tájakról származó gyümölcsök és zöldségek fogyasztását, ezeket módjával illesztjük be az étrendbe, nem ajánlja a gyümölcsök mélyhűtését sem, természetes módon tartósít, aszalással vagy befőzéssel. Íme egy tartósítószerek és cukor nélküli befőzési módszer. A gyümölcsöket érésük sorrendjében tesszük el, folyamatosan, ugyanígy.

A munka menete:

* Tisztára mosott csavaros tetejű kisebb üvegeket megtöltünk a tisztára mosott gyümölccsel, cseresznyével, eperrel, meggyel, málnával, stb. - külön vagy keverve, a barackot, szilvát magozva érdemes szeletelve egymásra halmozni. Finom együtt a körte és a sárgadinnye, de komponáljunk bátran! A gyümölcsön kívül semmi más nem kerül az üvegbe.



* Az üvegek tetejét légmentesen rácsavarjuk, majd egy üres kuktába beállítjuk őket úgy, hogy alulra vékony fa léceket teszünk, hogy az üveg alja a kukta fenekével közvetlenül ne érintkezzen. Kb. 3-4 db fér egyszerre a kuktába.

* Ekkor annyi vizet töltünk a kuktafazékba, hogy az üvegeknek kb. a feléig érjen. Ez a víz képezi majd a gőzt, amivel kidunsztoljuk a befőtteket.

* Rátesszük a fedelét a kuktafazékra, és nagylángon, a nyomás felmeneteléig hevítjük. Ekkor takaréklángon 20 percig tovább gőzöljük.

* Eloltjuk a lángot, hagyjuk a befőtteket a fazékban kihűlni, majd kiszedjük, kívülről megtöröljük a nedvességtől és a spájz polcára tesszük.

Finom, természetes ízű, illatos gyümölcsbefőttünk lesz, mégpedig cukor és tartósítószer nélkül. A gyümölcsök, nedvességtartalmuktól függően levet eresztenek. Amennyiben jól kimostuk az üveget meg a tetőt, és hibátlan, érett gyümölcsöt használtunk, nem penészedhet meg!

A lenmagot számos jótékony hatása miatt jegyzik természetgyógyász körökben. Vitamin- és ásványi agyag tartalmának, no meg esszenciális zsírsavtartalmának köszönhetően többek közt emésztést serkent, csökkenti a koleszterinszintet, csillapítja a hőhullámokat menopauza idején.

De hogyan használjuk fel a lenmagot ételeinkhez? A legtöbb táplálkozási szakértő azt javasolja, hogy az őrölt lenmagot keverjük a reggeli műzlihez vagy joghurthoz. A New York Times egyik hétvégi cikke (http://well.blogs.nytimes.com/2011/06/03/how-to-add-flaxseed-to-your-diet/) olyan recepteket kínál, ami a pirított lenmag diós ízére alapoz.

A lenmag keményebb, mint a szezámmag, jól tesszük, ha megőröljük felhasználás előtt – durvára vagy finomra, a recepttől függően, minden tápértéke megmarad így is, de könnyebben hozzáférhető és hasznosul az emésztésünk számára.

Az őrölt magot hamarosan fel kell használni, vagy hűtőszekrényben tárolhatjuk néhány napig, mert illóolajai oxidálódnak szobahőmérsékleten. A legjobb, ha mindig frissen őröljük. Mindenféle joghurthoz, krémhez, magkeverékhez, műzlihez adhatunk frissen őrölt lenmagot, de gazdagíthatjuk vele süteményeinket, kenyerünket is, ha magunk sütünk. Salátánk tetejére is szórhatunk belőle, belekeverhetjük dresszingekbe, sőt mustárba, szendvicskrémbe is.

Úgy érzem, a tavaszi megújulás cikkben nem tulajdonítottam akkora jelentőséget a madaraknak, amennyit megérdemelnek. Most pótolom, mert bevallom, a madarak iránti vonzalmam határtalan. Még itt a pesti Palota negyed szélén is élnek rigók, betöltik a házat hajnali énekükkel. Hajnali ez, nem reggeli, ezt isszuk felkelés előtt - kiváló méregtelenítő!

Még elementárisabb az élmény, ha vidéken érnek minket a madárseregek. Néhány éve, éppen júniusban pár napot töltöttem zempléni kis házunkban, és hajnali négytől már rázendítettek a kis tollasok. Nem is akárhogyan! A költő ilyenkor tollat ragad, a tudós pedig kottázza, elemzi a madárdallamokat. „Flüareijó!” - próbálták leírni a sárgarigó énekét egy madarakról szóló ismeretterjesztő könyvben.

Pedig leírhatatlanok ezek, akárcsak az élet nagyobbik része - mégis, az írók, költők újra és újra nekiugranak a leírhatatlannak. Szavakba önteni olyasmit, amit nem lehet szavakkal elmondani! Ez aztán a kihívás!

Én akkor ott, félálomban, egyedül, a sűrű, ébredő madárhangban szinte érteni véltem, miről társalog az a sokféle madár. „Szent Franciskaként” kinyílt a fülem az értelmezhetetlenre, és olyanokat hallottam, hogy „Gyere, gyere, gyere, gyere!  Ez itt egy új nap! Ez itt egy új nap! Jövök már! Jövök már!…” és így tovább. A madarak, könnyű kis titokzatos lénytársaink. Szárnyra, fészekre vágyunk mi is, ha csak látjuk őket.

Kedves Olvasó! Mostanában érdemes nyitott ablaknál aludni, netán sátorban, a természetben egy tisztáson (nem zsúfolt kempingre gondoltam), hogy feltankoljunk ezekből a csobogó éltető hangokból! Hangfürdő, hangmeditáció, hangterápia – ez aztán natúr!

Végezetül hadd ajánljak egy verset, amit nemrég találtam. Jó lenne, ha én írtam volna, de így is örülök, hogy olvashattam! Christine Busta kiváló osztrák költőnő Hózsoltár című verseskötete a Könyvhétre jelent meg a Napkútnál, a verseket Erdélyi Z. János ültette át magyarra. Ebben a könyvben is találtam „Madarakat”:

Madarak
(Vögel)

Árny-fészkű madarak szemeid.
Ahogy érintettem kérgét a fának,
felröppentek s leszálltak hozzám.

Itt lakoznak most szívemben,
delem izzó lombjának rejtekén.
Életem alvás most és hallgatása
legtitkosabb madárdaloknak.

Néhány hete kaptuk a hírt, hogy a coli bélbaktérium egyik válfaja, az EHEC baktérium kiváltotta fertőzés nyomán Németországban többen meghaltak, és fertőzés gyanújával többszáz embert kezelnek kórházban.

Közölték, hogy a hasmenésjárvány kórokozóját a Spanyolországból importált salátauborkán találták meg, amiből valószínűleg Svédország és Dánia is vásárolt. Később kiderült, lehetséges, hogy Magyarországra is jutott az uborkából. Az alapos vizsgálatok legújabb híre szerint az uborkákon ugyan EHEC baktériumot fedeztek fel, az azonban nem azonos azzal a baktériumtörzzsel, amelyet a fertőzött betegek székletében mutattak ki, aztán a csírákat okolták a fertőzésért. Jelenleg ott tartunk, ahonnan indult az egész, nem tudjuk, hogy mi okozta a fertőzést, annyi bizonyos, hogy nyersen fogyasztottak élelmiszereket azok, akik később megbetegedtek.



Mennyire érdemes komolyan venni az ilyen bejelentéseket? Riogatás, politikai ügy? Vagy az összes hír egy felfújt uborka az uborkaszezonban? Nem tudni, de valamennyire érdemes komolyan venni a híreket! Nyáron, utazási szezonban gyakran előfordulhat bélfertőzés, amire fel kell készülni, és komolyan kell venni a tüneteket. Az újságokban megkérdezett szakértők, ha mást nem is, de azt tanácsolják, hogy a háziasszonyok mindig alaposan mossák meg az uborkákat, ezután lehetőleg hámozzák meg és úgy fogyasszák.

Makrobiotikus álláspont

A messzi földről származó termények, termékek, zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával kapcsolatos intelmek egyeznek a makrobiotikusok általános javaslataival:

Finomenergia

*A termény finomenergia minősége miatt lehetőleg olyat fogyasszunk, ami itthon terem, (vagy ott, ahol éppen tartózkodunk),

* ami az évszaknak megfelel (nyáron inkább citrusgyümölcs, télen inkább télálló alma)

*ellenőrzött terméket vegyünk; fontos a bizalom a termelőben. Nagyon jó, ha saját kiskertből származik a fogyasztásra szánt növény, mert akkor tudjuk hogy mivel kezeltük.

Tisztítás

Amennyiben nem tesszük tűzbe a kezünket a termesztőért, és nyersen szeretnénk fogyasztani a növényt, mindenképp alaposan mossuk meg, hámozzuk is, így az esetleges, fertőző trágyamaradványok elpusztulnak és nem kerülnek a zöldséggel asztalunkra.

Hőkezelés

A makrobiotika javasol rövid hőkezeléseket is:

*blansírozás (forró, lobogó sós vízben néhány percig tartó főzés),

*hirtelen pirítás: apróra darabolt zödségeket WOK-ban, kevés olajon hirtelen pirítjuk (ld. nituke stílus)

* gőzölés párolókosárban – ezekben az esetekben ugyanis a tisztítás, mosás után az esetleg rajta maradt baktériumok elpusztulnak, de még élvezhető, ropogós marad a zöldség, könnyebben emészthető, mint a nyers, és a vitaminok nagy része szintén benne marad.

Andersen meséjéből emlékszem még Bodzaanyókára, a bodzabokorban lakó kedves hölgyre, a rajzra, hogy milyen kedvesen kínálja a bokor virágából készített teát.

Még tart a bodzaszezon, addig igyuk a friss, illatos italt, amíg lehet! Többféle szörp készítési recept létezik, én nem szoktam télire eltenni, mert abba tartósítószert kellene tenni vagy túlcukrozni (ha valaki tud natúr receptet, szívesen vesszük!) - télen inkább szárított bodzából készült bodzateát iszom.

Elkészítés:

Tiszta környezetben szedjük a bodzát, egyes források szerint nem kell megmosni, felhasználás előtt mégis le szoktam öblíteni a virágokat. Beleteszek egy 5 literes üvegbe 5-8 darab bogernyő virágzatot, egy-két megmosott citromot, aminek előbb a levét kicsavarom és beleöntöm az üvegbe, majd karikára vagy cikkekre vágom a citromot és azt is beleteszem, 3-4 liter vízzel felöntöm, 3-4 evőkanál mézet teszek hozzá (alternatívák: árpamaláta, rizsmaláta, nádcukor, kristálycukor – ízlés szerint).

Az üveg a konyhában áll, nem kell napra tenni, napjában legalább háromszor megkeverem egy műanyag kanállal és egy-két nap múlva már iható, hűtőszekrényben pár napig eláll. Ha enyhére készítem, akkor nem kell vízzel hígítani.

Tálalás:

A Hadik kávéházban ittunk nemrég bodzaszörpöt, és onnan az ötlet, hogy nyers uborkaszeleteket is bele lehet tenni a narancs, citrom és lime szeletek mellé. Az uborka nemcsak szép látvány, de rendkívül harmonizál a bodzaszörp ízeivel és frissítő hatású.

Gyógyhatás:

A virágából készített ital vizelethajtó, vértisztító és enyhe hashajtó hatása is van. A bodzatea hatásos az influenzás, náthás, meghűléses időszakban. Mélykék gyümölcse, amelyet ősszel éretten érdemes szedni, nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, káliumot, vasat és foszfort, ezenkívül vitaminokat, fehérjéket, ásványi anyagokat, szerves savakat, cseranyagokat és antociánt piros színanyagot. Vashiányos, vérszegény személyeknek ajánljuk a bogyóból készült termékeket.

Ajánlat:

Süssünk ki palacsintatésztába mártott bodzavirágokat hirtelen, forró olajban – nem fogjuk megbánni! (tojás nélküli panír: kukoricalisztet vízzel megfelelő sűrűségűre keverünk.)

Úgy tűnik, örökzöld téma lesz a fukushimai sugárszennyeződés. A múlt hét csütörtökön a Greenpeace vizsgálati eredményeiről számolt be az index híre. A helyzet rosszabb, mint gondolták, ugyanis a környezetvédő szervezet megállapítása rácáfol a japán kormány reményeire, vizsgálataik szerint a sugárszennyezés nem oszlik szét a tengerben, hanem egyre terebélyesedik.

Veszélyben az algák…

Más minták a cézium izotópjának alacsonyabb koncentrációját mutatták ki, viszont a jód izotópjának a vártnál sokkal magasabb szintjét, ami arra utal, hogy az atomerőműből folyamatosan szivárog a sugárszennyezett víz. Az erőművet üzemeltető vállalat közölte, hogy lassan megtelnek az erőműből kiszivattyúzott, erősen radioaktív vizet tartalmazó tározók, de a létesítmény turbinacsarnokaiban nem csökken a szennyezett víz szintje. Megoldást kell találni arra, hogy megakadályozzák a víz további elszivárgását a Csendes-óceánba.

Nem szennyezett élelem

Algával az atom ellen című írásunkban arról írtunk, hogy a makrobiotikának van egy jellemző táplálkozási ajánlása a káros radioaktív hatások kivédésére, és ezek az immunerősítő védőételek éppen a tradicionális japán étrendbe tartozó algák, a miszó és például a tengeri sóval készített szezámsó, más nevén gomászió. Olvasóink kérdésére, vajon biztonságos-e a Japánból származó élelmiszerek fogyasztása, válaszoltunk az Óvakodjunk a japán alapanyagoktól? cikkünkben, megkérdeztük az egyik legnagyobb budapesti bioüzlet vezetőjének véleményét és telefonon tudakozódtunk erről Mina Dobicnál, aki Magyarországon  is ismert makrobiotikus szakértő.

Megnyugtatásul ismételten azt tudjuk mondani, hogy a boltokban és a raktárokban lévő áru még a katasztrófa előtt került az országba és ezért garantált a kiváló minőség. A gyártó cégek bizonyára jelzik majd, ha a helyzet megváltozik. Magyarországon a makrobiotikus termékek legnagyobb forgalmazója a Diótörő www.diotoro.com - kínálatában csak kiváló minőségű, szigorúan ellenőrzött biotermékek találhatók, köztük díjnyertes, hagyományos japán és más távolkeleti élelmiszerek.

Biztonságos lelőhelyek

A Diótörő a nemzetközileg egyik legelismertebb, csúcsminőségű termékeket forgalmazó holland CLEARSPRING cég kizárólagos magyarországi képviselője. Mina Dobic szerint az USA-ban a tudatosan táplálkozók feltöltik éléskamrájukat a gyógyhatású élelmiszerekből, elsősorban kombu algából, mert ez, - mint más tengeri növények, szárított állapotban, megfelelő tárolás mellett -, korlátlan ideig eláll.

Az USÁ-ban és Nyugat-Európában az Eden nevű cég (www.edenfoods.com) garantálja a minőséget, tőlük lehet rendelni is. Ők a világ más, nem szennyezett tengereiből nyerik az algákat, például Új Zéland, Ausztrália mellől, Európában az Adriai tengerből, illetve Japán tiszta tengereiből.

Ünnepen inkább kirúgunk a hámból, mintsem reguláznánk magunkat – jöjjön tehát a csemege, bármilyen, bármi áron, csak szeresse a csemete! A gyerekek meg kifejezetten szeretik az egészségtelen ételeket, mesefigurához illő áhítattal ejtik ki különböző élelmiszer márkák neveit, nagyon hamar megszokják az ízeket (a tartósítószerek ízét is), és felnőttként is ezeket fogják kívánni.

Mit tehet a szülő, ha egészséges babazsúrt szeretne minden kihívás ellenére - mégis? Furfangosnak kell lennie (mint oly sok mesefigurának!) és ki kell találnia, hogyan varázsolhat természetes alapanyagokból gyermekének asztalára és szájába ízletes fogásokat…

Alapelv, hogy ami szép, érdekes, színes és formás, az a vonzó. A második legfontosabb, pedig az, hogy amit anyu, apu is jóízűen, jókedvvel megeszik, azt ő is szeretni fogja – mivel a példamutatás a konyhában az étkezőasztalnál is érvényes. Végül, de nem utolsó sorban, a derűnek, jókedvnek evés közben is helye van ám!

Leginkább, ha közben rá tudunk hangolódni az étkezésre, mint olyan rítusra, ami a teremtő erőkkel köt össze minket, és az étel valóban kielégíti a felnövekvő kívánságait, táplálja testét, lelkét, szellemét.  A receptjeink alapján elkészíthető fogásokat tejcukor- és tejfehérje érzékenyek, glutén-érzékenyek is fogyaszthatják.

Sárgarépás tofupástétom

Hozzávalók: 5 dkg tofu, 15 dkg sárgarépa, egy kevés almaecet, 1 kávéskanál frissen reszelt gyömbér, ízlés szerint pirospaprika, só.

A sárgarépát a legapróbb lyukú reszelőn lereszeljük, hozzáadjuk a többi adalékot és pépesítjük. Sós kekszre, teljesőrlésű kenyér falatokra kenve nagyon finom. Nyers zöldségdarabokat – retek, uborka, répa, káposzta – rágcsáljunk hozzá.

Szójatejbe-rizs gyümölccsel

Hozzávalók: 15 dkg kerek szemű barnarizs, 1 liter szójatej, 5 dkg kénezetlen mazsola, 1 rúd vanília, 50 dkg eper, vagy az évszaknak megfelelő gyümölcs, 5 dkg juharszirup.

A rizst megmossuk, felöntjük a szójatejjel és felfőzzük. Hozzáadjuk a mazsolát, a vaníliát, egy kevés cukrot és sót. A tüzet takarékra állítjuk és a rizst 40 percig főzzük. Közben megmossuk az epret, daraboljuk és a  juharszirupban állni hagyjuk. A gyümölcsöt a melegen kiadagolt rizs tetejére tesszük. Ha kihűlt, akkor is finom! A keményebb gyümölcsöket - cseresznyét vagy szilvát - egy kicsit főzzük együtt a rizzsel! Rizs helyett a teljesőrlésű búzadarát vagy a kölest is ajánljuk.

Játékos kukoricamálé falatkák

Hozzávalók: a natúr változathoz: 40 dkg finomra őrölt kukoricaliszt, 8 dl víz. A fűszeres változathoz: 8 dl zöldségleves-sűrítmény, ezen kívül ha akarunk, tehetünk bele 6 dkg vaj, különféle gyógynövényeket ízesítésre (pl. kakukkfű, rozmaring, kapor, borsikafű, szurokfű), 1,5 kk tengeri só, apróra reszelt cukkinit, 1-2 fokhagymagerezdet, friss, apróra vágott petrezselymet  vagy metélőhagymát.

A kukoricalisztet vízben 30 percig duzzadni hagyjuk. Azután feltesszük főni, és minden 5 percben megkeverjük, amíg a liszt meg nem fő. A gáz eloltása után 10 percig állni hagyjuk. Ha a másik változatot készítjük, ekkor keverjük hozzá a fűszereket, zöldségeket. Egy nagy jénait vagy öntöttvas lábost kikenünk vajjal, a tojásokat, a curryt belekeverjük a kukoricapürébe, és az edényben 1 cm vastagságban kiterítjük.

Utána vizes kanállal elsimítjuk, hagyjuk kihűlni. Pogácsaszaggató formákkal figurákat szúrunk ki ebből a masszából, egy tányéron elrendezzük őket, megszórhatjuk pirított napraforgóval vagy tökmaggal, a szezámsó is jól illik hozzá. Kínálhatunk hozzá öntetet is, például tofumajonézbe mártogathatjuk a falatkákat. Amennyiben fűszerek nélkül készítettük, gyümölcsízzel is kínálhatjuk.

A tofumajonéz (szójanéz)

Egy kis tofut krémes állagúra mixelünk vízzel, majd ízlés szerint sózzuk, kis mustárral, olívaolajjal keverjük, pár csepp citromlével ízesítjük és kurkumával színezzük, mint a tofurántottát. Ez nem romlik meleg időben sem, mert nincs benne tojás - íze nagyon hasonló a majonézhez.

Mesét hallgatni az anyaölben, és közben valami finomat enni, - nem is kell ennél teljesebb élmény! Valljuk be, erre a boldogságra vágyunk egész életünkben.

Biomese=Élőszó

Mindenható legjobb orvosság az egészséges derű. – mondta a közkedvelt Buga doktor. A derű boldoggá tesz, az élet célja pedig az, hogy boldogok legyünk, és ebből a boldogságból adjunk másoknak is.

A német romantika lírikusa, Novalis szerint, a költő transzcendentális orvos. Miért? Az ihletett szó szellemi, lelki táplálék, mentálhigiénia. Ha „biomese”, azaz élőszó, valóságos energiaáramlás: a tekintet értelmezi, a gesztusok, a mimika kíséri, érződik a lélegzetvételben a test melege, a hangsúlyok, a hangszín erőt adó érzelmi támasz.

A teremtő szó, a jó szöveg, értő közvetítőn keresztül, lelkesít. A lelkesültség pedig nem más, mint az az állapot, amikor mindenfajta energiánk egyensúlyba került. Enélkül nincs jó emésztés, de tanulás, tapasztalás sincs!

Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan kell helyesen fogyasztani és megemészteni a világ dolgait! Emellett persze olyan létfontosságú gyakorlati tudnivalókat is magáévá tesz, mint az étkezések ritmusa, rendje, meg a rágás, az evés közbeni nyugalom és figyelem.

Házat építünk!

Nagyanyu úgy etetett minket, hogy közben falatonként házat építettünk: most jön egy tégla, most egy kis habarcs, megint egy tégla, rá egy kis malter... Mi mást mesélhetett volna egy kőműves mester felesége!?

Mesélt mást is, de evés közben ezt szerettük a legjobban. Igaz, mondhatott akármit, a lényeg a személye volt. Tudtam, az evéssel épített ház majd én leszek, így növekszem. Az egészen kicsi gyerek is megérti, mit akarunk neki mondani. Kezdettől fogva taníthatunk asztali áldást, imát is, ráhangolódásképpen a „mindennapi kenyérre”.

Íme, a sok közül egy egyszerű: „Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Amen.” Így öntudatlanul is megszokják, hogy evés közben a teremtő erőkkel kapcsoljuk össze magunkat, aztán felnőttként is legalább evés közben, tehát napjában néhányszor megtörténik ez a kis rituálé. Házat építünk! Ha úgy tetszik, Isten házát, amennyiben a test a lélek temploma.

Építőanyagok

Nézzük, milyen alapanyagokból áll össze a földi táplálék, amelyekből mindenki tudása, meggyőződése és tapasztalata szerint állíthatja össze a menüt.

Fehérjék: testépítő tápanyagok, teljesértékű fehérjéknek az állati fehérjéket nevezik, mert mindazon (esszenciális) aminósavakat tartalmazzák, amelyet a szervezet maga nem tud előállítani. A fehérjék összehasonlító vizsgálata azt mutatta, hogy a szervezetben a tej és a tojás fehérjéi rendelkeznek a legmagasabb biológiai értékkel, ezeket követik a húsfélék. A burgonyafehérje jól hasznosul, kisebb értékűek a hüvelyesekből származó fehérjék, kivéve a szójafehérje, mert az magasabb biológiai értékű. (Esszenciális aminósavakat tartalmaznak az erjesztett zöldségek és tejsavas erjesztéssel készített szójatemékek is, pl. hordóskáposzta, miszó, szójaszósz. A tofu könnyen emészthető szójafehérje. Lásd Receptek!)

Szénhidrátok: a szervezet legkönnyebben mozgósítható energiaforrásai. (Egyszerű és kettős cukrok, összetett szénhidrátok). Egyszerű cukrok: például szőlőcukor és gyümölcscukor, meg a tejcukor egyik összetevője. Kettős cukor: például a répacukor, a nádcukor, az összetett szénhidrátok: a keményítő, (gabonamagvak, burgonya), a diétás rostok (gabona, zöldség, gyümölcs, főzelékféle).

Zsírok: sok energiát adnak, tartalmazzák az esszenciális zsírsavakat, bennük oldódnak vitaminok, aroma- és színanyagok: állati zsiradékok, növényi olajok.

Vitaminok: esszenciális táplálék összetevők, vízben és zsírban oldódnak. Elsősorban nyers, biológiai termesztésű növényekből származzanak.

Ásványi anyagok: makro- és mikroelemek: gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből.

Kedves Olvasók!

Osszák meg velünk érdekes, mulatságos, tanulságos etetéssel kapcsolatos történeteiket, akár olyan meséket, amelyek sikeresnek bizonyultak etetés közben. A történeteket a felhívás komment rovatába várjuk augusztus 31-ig, a három általunk legjobbnak ítélt írás szerzőjének ajándékba elküldjük a Boldog szülő boldog gyermek című életmód és receptkönyvünket.
A történet terjedelme maximum 30 sor, soronként 60 leütés legyen – remélhetőleg ebbe belefér minden jó kis sztori!:)
 

Hozzávalók:

jégsaláta, arame alga, újhagyma, citrom, préselt hónaposretek, agar-agar

Elkészítés:

A hónaposretket előző nap vagy néhány órával az elkészítés előtt tengeri sóval besózzuk, és egy tányérral letakarjuk, 1 kg-os súllyal lepréseljük. A sózott, préselt zöldségek a tejsavas erjesztéssel készített savanyúságokhoz hasonló minőséget képviselnek, serkentik az emésztést, támogatják a bélflórát, mivel már nem teljesen nyersek, könnyebben emészthetők.

A préselt retek levet ereszt, ezt leöntjük és agar-agar porral röviden felfőzzük, majd egy tányérba kb. 1 centi vastagon kiöntjük, hagyjuk megdermedni. Ebből egy tetszetős rózsaszín zselé lesz, amit kockákra vágunk és a kész salátához keverünk.

Az arame algát legalább 10 percre beáztatjuk, majd néhány percig főzzük. Egy tálba beletépkedjük a jégsalátát, megmossuk, majd hozzávegyítjük a karikára vágott újhagymát, a citromszeleteket, a retket, a főtt algát és a retek levéből készített zselékockákat. Ízlés szerint sózzuk és citromlevet csöpögtetünk rá.



Változata:

A megfőzött arame algához reszelünk ízlés szerint sárgarépát (citromreszelőn), apróra vágott zöldhagyma szárral vagy metélőhagymával keverjük, citromlével, pár csepp szójaszósszal ízesítjük. Néhány csipet reszelt céklától élénk színt kap.

Ím nyakon öntjük a kedves Olvasót néhány öntet ötlettel, hogy ne folyton a kész, tartósítószeres porokra, gyári (húsz százalékos) ecetekre, majonézekre fanyalodjanak – amelyek nem egyszer „kiütéssel győznek” sőt még hascsikarás is lehet a vége…

Egyszerű, frissítő öntet ötletek:

A zöldségeket a maguk természetességében is fogyaszthatjuk, de általában azért felöltöztetjük a salátákat, valamilyen öntetet készítünk. Azt is mondhatjuk, hogy az öntet a saláta aurája: kihozza az ízeket, harmonizálja a fűszeres aromákat, összeköti a kellemest a hasznossal, azaz táplál, egyben ízlésünket is kielégíti.

Öntet készítése közben a kínai öt elem tana szerint komponálhatunk ízekkel, színekkel, formákkal, állagokkal. Külön is elkészíthetjük, előre, ám spontán a salátára is kerülhetnek az összetevők. Csak természetes anyagokat eresztünk össze, mindegyik alkotóelem könnyen emészthető (hiszen nem tartalmaznak például romlandó tojást vagy tejterméket). Ha lehetséges, az öt elem szerint legalább hármat használjunk fel, de akár mind az ötöt, vagyis legyen benne savanyú, édes, kesernyés, csípős és sós íz. Jót tesz testnek, léleknek, ha az öt alapszín is megjelenik: zöld, piros, sárga, fehér, fekete (ez utóbbi például arame alga, ld. a Tarka saláta receptjét)

Általában ezekkel az adalékokkal komponálunk:

savanyú: citromlé, borecet, almaecet, umeboshi szilva ecet,
kesernyés: nem kell extrém keserű ízre gondolnunk, a zöld levelű salátáknak úgyis természetesen enyhén keserű ízük van, és ez nagyon fontos, mert az emésztést serkenti!
édes: méz v. rizsmaláta
csípős: mustár, csípős fűszernövény, pl. zsázsacsíra, retek, torma, fokhagyma, hagyma
só: tengerisó, tamari vagy shoyu szójaszósz, miszó vízben feloldva,
olaj: olívaolaj, tökmag- vagy szezámolaj – az olajban oldódó vitaminok miatt is fontosak, meg azért is, mert például a vegetáriánusoknak fontos fogyasztaniuk valamennyi jó minőségű növényi zsiradékot.
Színesítés, dúsítás: apróra vágott petrezselyem zöldje, zeller zöldje, friss kapor levél, metélőhagyma, apró kockákra vágott piros színű paprika, ezenkívül olajos magvak, pl. szezámmag, napraforgó vagy tökmag, fenyőmag, dió (egyben, de a nagyobb magvakat apríthatjuk is)
Az adagolásnál ügyeljünk a „kevesebb több lett volna” elvére, tehát ne édesítsük, ne sózzuk agyon, és ne tocsogjon olajban a salátánk. Utólag mindenki ízlés szerint ízesítheti még a saját adagját.

Mézes-citromos öntet

HOZZÁVALÓK: 4 evőkanál citromlé, 2 evőkanál méz, 3 evőkanál olívaolaj, só és bors. A hozzávalókat öntsük üvegbe, dugaszoljuk le és rázzuk össze. 150 ml öntetet kapunk.
Illik: zöld salátákhoz, de gyümölcssalátához is.

Fokhagymás öntet

HOZZÁVALÓK: 175 ml olívaolaj, 4 evőkanál borecet, 1 teáskanál franciamustár, 4-5 cikk zúzott fokhagyma, 1 teáskanál méz, só és bors
A hozzávalókat beletesszük egy üvegbe, ledugaszoljuk és alaposan összerázzuk. 250 ml öntet lesz belőle.
Jól illik: gombasalátához, krumplisalátához.

Francia öntet

HOZZÁVALÓK: 175 ml olívaolaj, 4 evőkanál borecet, 1 teáskanál francia mustár, 1 cikk zúzott fokhagyma, 1 teáskanál méz, só, bors
A hozzávalókat üvegbe tesszük, ledugaszoljuk és fölrázzuk. 250 ml öntet lesz belőle.
Jól illik: piros leveles zöldségekből – vöröskáposzta, radicchio, piros retek, lilahagyma - készült salátához, de a krumpli salátát is feldobja.

Zöldfűszeres öntet

HOZZÁVALÓK: 175 ml olívaolaj, 4 evőkanál almaecet, vagy citromlé, 1 teáskanál méz, 1 cikk zúzott fokhagyma, 2 evőkanál apróra vágott, friss konyhafű keverék (menta, petrezselyem, kakukkfű, metélőhagyma), só, bors
Jól illik párolt brokkoli vagy karfiolsalátához.

Hozzávalók:

30 dkg tofu, 1 csésze (1/8 liter) szójatej vagy víz, 2 evőkanál napraforgóolaj, 5 dkg áztatott mazsola, 5 dkg méz, 10 dkg eper. Ízlés szerint egy csipet finomra reszelt friss gyömbér (vagy por).



A tofut a folyadékkal, az olajjal és a mézzel pürésítjük. Belevegyítjük a mazsolát, a négybe vágott epreket. Kompótos tálkákba töltjük a krémet, a tetejét eperrel díszítjük.

Változata: narancs vagy kivi darabokat is tehetünk hozzá; játsszunk a színekkel!

Megjegyzés:

A tofu nem teljesen nyers, mert készítése során hőkezelik, azonban mégis hűtő hatása van, ezért leginkább melegebb időben fogyasszuk ezt a desszertet.