Mesét hallgatni az anyaölben, és közben valami finomat enni, - nem is kell ennél teljesebb élmény! Valljuk be, erre a boldogságra vágyunk egész életünkben.

Biomese=Élőszó

Mindenható legjobb orvosság az egészséges derű. – mondta a közkedvelt Buga doktor. A derű boldoggá tesz, az élet célja pedig az, hogy boldogok legyünk, és ebből a boldogságból adjunk másoknak is.

A német romantika lírikusa, Novalis szerint, a költő transzcendentális orvos. Miért? Az ihletett szó szellemi, lelki táplálék, mentálhigiénia. Ha „biomese”, azaz élőszó, valóságos energiaáramlás: a tekintet értelmezi, a gesztusok, a mimika kíséri, érződik a lélegzetvételben a test melege, a hangsúlyok, a hangszín erőt adó érzelmi támasz.

A teremtő szó, a jó szöveg, értő közvetítőn keresztül, lelkesít. A lelkesültség pedig nem más, mint az az állapot, amikor mindenfajta energiánk egyensúlyba került. Enélkül nincs jó emésztés, de tanulás, tapasztalás sincs!

Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan kell helyesen fogyasztani és megemészteni a világ dolgait! Emellett persze olyan létfontosságú gyakorlati tudnivalókat is magáévá tesz, mint az étkezések ritmusa, rendje, meg a rágás, az evés közbeni nyugalom és figyelem.

Házat építünk!

Nagyanyu úgy etetett minket, hogy közben falatonként házat építettünk: most jön egy tégla, most egy kis habarcs, megint egy tégla, rá egy kis malter... Mi mást mesélhetett volna egy kőműves mester felesége!?

Mesélt mást is, de evés közben ezt szerettük a legjobban. Igaz, mondhatott akármit, a lényeg a személye volt. Tudtam, az evéssel épített ház majd én leszek, így növekszem. Az egészen kicsi gyerek is megérti, mit akarunk neki mondani. Kezdettől fogva taníthatunk asztali áldást, imát is, ráhangolódásképpen a „mindennapi kenyérre”.

Íme, a sok közül egy egyszerű: „Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Amen.” Így öntudatlanul is megszokják, hogy evés közben a teremtő erőkkel kapcsoljuk össze magunkat, aztán felnőttként is legalább evés közben, tehát napjában néhányszor megtörténik ez a kis rituálé. Házat építünk! Ha úgy tetszik, Isten házát, amennyiben a test a lélek temploma.

Építőanyagok

Nézzük, milyen alapanyagokból áll össze a földi táplálék, amelyekből mindenki tudása, meggyőződése és tapasztalata szerint állíthatja össze a menüt.

Fehérjék: testépítő tápanyagok, teljesértékű fehérjéknek az állati fehérjéket nevezik, mert mindazon (esszenciális) aminósavakat tartalmazzák, amelyet a szervezet maga nem tud előállítani. A fehérjék összehasonlító vizsgálata azt mutatta, hogy a szervezetben a tej és a tojás fehérjéi rendelkeznek a legmagasabb biológiai értékkel, ezeket követik a húsfélék. A burgonyafehérje jól hasznosul, kisebb értékűek a hüvelyesekből származó fehérjék, kivéve a szójafehérje, mert az magasabb biológiai értékű. (Esszenciális aminósavakat tartalmaznak az erjesztett zöldségek és tejsavas erjesztéssel készített szójatemékek is, pl. hordóskáposzta, miszó, szójaszósz. A tofu könnyen emészthető szójafehérje. Lásd Receptek!)

Szénhidrátok: a szervezet legkönnyebben mozgósítható energiaforrásai. (Egyszerű és kettős cukrok, összetett szénhidrátok). Egyszerű cukrok: például szőlőcukor és gyümölcscukor, meg a tejcukor egyik összetevője. Kettős cukor: például a répacukor, a nádcukor, az összetett szénhidrátok: a keményítő, (gabonamagvak, burgonya), a diétás rostok (gabona, zöldség, gyümölcs, főzelékféle).

Zsírok: sok energiát adnak, tartalmazzák az esszenciális zsírsavakat, bennük oldódnak vitaminok, aroma- és színanyagok: állati zsiradékok, növényi olajok.

Vitaminok: esszenciális táplálék összetevők, vízben és zsírban oldódnak. Elsősorban nyers, biológiai termesztésű növényekből származzanak.

Ásványi anyagok: makro- és mikroelemek: gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből.