Szilveszteri ajánlat! A Mochi japán ragacsos rizs sütemény. Édes és nem édes fogásokhoz tálalják. Sokféle japán édesség alapja, különböző töltelékekkel töltik, például adzukibabpürével (Anko), ami a japán kézi készítésű desszertek (Wagashi) egyik kedvelt alapanyaga, vagy fagylalttal. A töltött mochi neve: daifuku.

Hozzávalók: 1 csésze édesrizs liszt, ¾ csésze víz és 2 csésze cukor

Elkészítése: A rizslisztet alaposan összekeverjük a vízzel egy hőálló tálban. Ha túl száraznak találjuk, adjunk még hozzá vizet, egyszerre csak 1 kanálnyit. Addig keverjük, amíg a Mochiko (tészta) nagyon lágy tésztává alakul. Ezután egy gőzölő edénybe helyezzük a tálat, vászonkendővel letakarjuk, rátesszük a fedőt és 20 percig gőzöljük. Ezután áttesszük a mochit egy lábosba és közepes lángon főzzük, miközben apránként hozzáadjuk a cukrot. Először a cukormennyiség harmadát adjuk hozzá, és addig kevergetjük, amíg a cukor teljesen elolvad. Ragacsos tésztát kapunk. Hozzáadjuk a második harmadot a cukorból, úgy néz ki, mintha csupa cukor lenne, de így kapunk selymes alapanyagot a desszertünkhöz. Amennyiben nem szeretnénk túl édes mochit, csökkenthetjük a cukor mennyiségét, a maradék cukrot esetleg elhagyhatjuk. Végül egy nagyon ragadós, fényes, selymes kinézetű tésztát kapunk. Amikor készen van, tegyük egy kilisztezett tepsire, és kezdjük el lisztezni a massza felületét. Elég nehéz kezdetben, mert ragad a tészta, de menni fog, ha eléggé gyorsan forgatjuk. Ha a tészta teljes felülete kellően lisztes, úgy formálhatjuk, ahogy csak akarjuk. Hosszú szeleteket sodorhatunk például, és apró darabokra vágva ezután kis golyókat formázhatunk belőle, amiket aztán kilapítunk, és megtöltünk valamilyen töltelékkel. A mochi és a babpüré is eláll néhány hétig a hűtőszekrényben, tehát nem szükséges azonnal elfogyasztani az egész mennyiséget.

A fotón látható mochit Japánból kaptam, zöld színét a zöldtea pora adja (Matcha teapor) a recept eredeti, a legegyszerűbb. A hagyományos mochikészítésnél nem használnak mikrót és elektromos sütőt, hanem gőzölő edényben főzik a tésztát.

A háttérfestményen lévő japán szöveget kérésemre Emi Ono japán költő fordította le németre, abból én magyarra. Így szól: „Ezen a szép tavaszias téli napon magamra találtam.” Szerinte a „magamra találás” egy kicsit magasabb szinten értendő, - Isten vagy Természet segítségével -, ám ezt csak sejteti ez a 100-200 éves japán szöveg. Ebből is látszik, hogy a régi japán költészet tömör, meditációra alkalmas.  A képet évekkel ezelőtt kaptam egy japán kulturális rendezvényen, amit a Pesti Vigadóban rendeztek.

Fotó: Szepesi Dóra