Ébred a természet, csicseregnek a madarak… Csip-csip, csipegessük mi is a rügyeket, friss hajtásokat a konyhakertből! Kikeletkor az ember is érzi, hogy megmozdultak benne az újjászületés erői: az év körforgásában talán ez a legnagyobb változás, amikor a szunnyadó magokban megindul a nedvek áramlása és „kikel” belőle az élet.

Csíráztass!

Alig várjuk a jó időt, ám a tavaszi átállás, az ember szervezetét is sokszor megviseli. Ezt az átmenetet segíthetjük életmódbeli praktikákkal, azzal, hogy igazodunk az időjáráshoz, többet tartózkodunk a természetben, aktívabbak vagyunk és az étrendünkön is igazítunk.

A száraz mag csírázáskor életre kél, olyan vitaminok, enzimek, nyomelemek, életerők keletkeznek benne, amelyekkel a mag nem rendelkezik. Ha csírát eszünk, valójában a zsendülő természet erejéből részesülünk.
Milyen bölcs is a természet, a csírában benne van a kész növény! És milyen bölcs a nyelv, ha játszunk egy kicsit vele, a „csíra” szóban benne van az egyébként kínai „csí” szó, ami a távol-keleti gyógyításban az életerőt jelenti.

A téli, zsírosabb, laktatóbb ételek után, szinte farkasétvággyal vetjük rá maguknak a friss, ropogós zöldfélékre. A levélfélék savanykás, kesernyés íze jó hatással van az emésztésünkre. Tavasszal, a természettel összhangban jó, ha megújítjuk az étlapot. Adjunk több leveles zöld főzelékfélét, vékony rántással, vagy anélkül, blansírozva, kevés nyers csírával díszíthetjük a tetejét. Ahogy megjelennek a kertekben és a piacon a zöldek, (például: újhagyma, hónapos retek, sárgarépa, mangold) sorban mindegyik kerülhet az asztalunkra.
Ha nincs kertünk, egy-egy cserép illatos konyhafüvet tarthatunk a konyhaablakban, vagy csíráztathatunk magunk is. Bioüzletben kapható csivitál és csíráztatni való magvak. A művelet egyszerű, módja a magos zacskón le van írva. Kell még hozzá víz és fény, és néhány nap alatt kinő a minikertünk!

Nincs olyan fogás, amit ne dobna fel, ne emelné élelmi értékét a csíra!
Szórhatjuk szendvicsre, pizzára, keverhetjük levesbe, főzelékbe, salátába, piríthatjuk, párolhatjuk köretnek. A retek, a zsázsa és a mustármag rügye csípős, fűszeres ízű, a búzáé édes, süteményt, lepényt süthetünk belőle, vagy egyszerűen nyersen nassoljuk. Egyes vidékeken húsvét előtt, zöldcsütörtökön készítik az úgynevezett szántóföldi salátát: a növényekben aktívan jelenlévő erők serkentik a szervezet anyagcsere folyamatait. Ha a csíra ki is zöldül, klorofill tartalma révén természetes vérképző, ellenálló képességünket erősítő anyagot tartalmaz.

Életerő a minikertből

Most nézzük egyenként, mire jók a csírák! A leggyakrabban fogyasztott fajtákat gyűjtöttük össze:

- Brokkoli csíra: vitaminok, enzimek, ásványi anyagok nagy mennyiségben találhatók benne.
- Búzacsíra: tisztítja a májat, erősíti az idegrendszert, potencianövelő, hurutoldó, gyulladásgátló, baktériumölő hatású, segíti az emésztést.
- Lencse, borsó, babok csírái: Inzulinszabályozó, csökkenti a vérnyomást, vastartalma vérképző, rosttartalma segíti az emésztést.
- Lucernacsíra: Mangántartalma csökkenti a vércukorszintet, szabályozza a koleszterinszintet, serkenti a tejelválasztást, növényi hormonja révén mellrák megelőző hatású, K-vitamintartalma csökkenti a vérzések intenzitását.
- Mustárcsíra: emésztési zavarokra, székrekedésre, felfúvódás ellen kiváló, epe- és májbántalmak gyógyszere, izzasztó, lázcsökkentő hatású, megszünteti a bőrkiütéseket.
- Napraforgócsíra: Foszfor- és kalciumtartalma révén csontépítő, fogerősítő hatású, sok vas van benne, ezért vérképző, tisztít, méregtelenít, köhögést csillapít. (Nagyon szép egyébként a napraforgó csírája, az üde zöld hajtás a gyökérrel és a fekete maghéj, természetesen a maghéjat nem kell megenni, bár semmi bajunk nem lesz tőle.)
- Retekcsíra: Tisztítja a légzőszerveket, nyálkahártyát, természetes antibiotikum.
- Vöröskáposzta csíra: Javítja a látást, táplálja a bőrt, jót tesz a csontoknak, fogaknak, daganatnövekedést gátló enzimeket tartalmaz.

A tavasz energiája

A kínai öt elem tana szerint a tavaszi erőnlétünket segítik például a tejtermékek, és előszeretettel ajánlják a szójababot és az abból készült tofut is. De ha már csírákról esett szó, mutassuk be alaposabban a szójacsírát! A natúr szójacsíra, amely konyhakészen az üzletekben kapható, - de mungóbabot például mi is csíráztathatunk otthon -, egyike a legjobb növényi fehérjeforrásoknak. Az emberi szervezet számára legkedvezőbb összetételben tartalmaz nélkülözhetetlen tápanyagokat, létfontosságú aminosavakat, érvédő zsiradékot, szénhidrátot, rostokat, ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket, B1, B2, B6, B12 és P vitamint.

Alacsony keményítőtartalma van, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják, gazdag lecitin és linolsav tartalma miatt magas vérnyomásra, érelmeszesedésre jótékonyan hat.
A csontképzésben és a csont erősítésében fontos foszfor és mésztartalma is jelentős. Egy kg szójababban annyi fehérje van, mint 2,5 kg színhúsban, vagy 12 liter tejben vagy 58 tojásban. Ezért is nevezik „föld adta húsnak” vagy „csont nélküli húsnak” a szójababot a túlnépesedett ázsiai államokban. Előnye az állati fehérjével szemben azonban az, hogy nem hagy hátra húgysavas anyagcseresalakot, ez utóbbi hosszú távon egy sor civilizációs betegség okozója.

A szójacsíra nyersen is ehető, mert a csíraképződés során minimálisra csökken benne az emésztést gátló enzim. Rendkívül ízletes, ha a kínai konyhából ismert serpenyőben, VOK-ban kevés olajon hirtelen megsütjük más apróra vágott zöldségekkel együtt. A magyaros zöldbabfőzelékhez hasonlóan is elkészíthető.

A cikk megjelent a Napi Elemózsia márciusi számában. Néhány recept is volt hozzá, ezek itt a blogon megtalálhatók:

Tavaszi árpamiszóleves mungóbabcsírával, Rántott tofu szezámmal, Tofu snack, Piros zöldségsaláta, Citromos édeskömény saláta, Okara morzsa