Lábaink, lábfejeink hordanak minket egész életünkön keresztül – elgondolhatjuk, milyen nagy feladatot rótt rájuk a természet. Az évek múlásával, ahogy a szív teljesítménye egyre gyengül, nehezebben tudja visszaszívni az elhasznált vért a lábból és a lábfejekből, ezáltal a vérkeringés sem olyan, mint amilyennek lennie kellene, nincsenek eléggé ellátva oxigénnel, tápanyagokkal a kötőszövetek és a csontok. Visszeresség esetén ez a hatás még fokozódik.

A lábak és lábfejek tornáztatását már kisgyerekkorban el kell kezdenünk, minden lábujjunkat külön megmasszírozni, meghúzogatni, körözni velük: leülünk, ölbe vesszük az egyik lábfejünket, és egyenként megfogjuk a lábujjainkat, két ujjunkkal és körözgetünk, megmozgatjuk, hogy minden ízület mozgékony maradjon. (A kisgyerekek kezével szoktuk ezt játszani, egy hozzá tartozó mondókával, úgy, hogy közben a hüvelykujjtól haladunk a kisujj felé: "Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az iciri-piciri megette!" Ugyanezt játszhatjuk a lábujjacskákkal is!) Utána átmasszírozzuk a talpunkat. Az egyik legegyszerűbb gyakorlat a következő: lábujjhegyen minden reggel és este háromszor körbejárjuk az asztalt, utána a sarkunkon is. Létezik az úgynevezett medvejárás, amikor a lábfej külső élére állunk.
Egy másik nagyon kellemes gyakorlat, a gyerekek szeretik: leteszünk egy zsebkendőt a földre és a lábujjunkkal megpróbáljuk fölemelni. Minden gyakorlathoz kitalálhatunk egy kis mesét is, most óriások vagyunk, most mackók, most a sarkunkon járunk, mert átmegyünk egy sáros úton. Ezenkívül nagyon hasznosak az álló jógagyakorlatok és a csikung gyakorlatok is, amelyek közül szinte mindegyik eddzi a lábat, mivel legtöbbjüket úgy kell végezni, ami közben a figyelem a stabil álláson van. A csikungot felnőttként, még idősebb korban is érdemes elkezdeni, semmiféle sportos előképzettséget nem igényel.

Ajánljuk a különféle lábfürdőket, amelyek a vérkeringést serkentik; például a rozmaringos lábfürdő, nyáron egy kis mentát is hozzátehetünk a főzethez, ez frissít. Alvási panaszokra a makrobiotikus házipatika ajánlja a meleg lábfürdőt, amibe egy evőkanál sót teszünk. Ez a sós lábfürdő elősegíti a könnyebb elalvást. Jótékony még a szódabikarbónás melegvizes lábfürdő, lúgos kémhatása révén kiszívja a szövetekből a savakat. Mindig többfélét váltakozva próbáljunk ki, így mindenki el tudja dönteni, mi előnyös a számára.

A cipőkről: Nincs egészségtelenebb, mint a magas sarkú, hegyes orrú cipő, mert az egészséges járás feltétele, hogy minden ujjunk minden kis ízülete külön mozoghasson járás közben, és az a cipő jó, amelyikben ujjainkat szét tudjuk terpeszteni, tehát elég hely van számukra. Léteznek különféle egészségügyi cipők. Az úgynevezett 0 állású cipőket úgy építik fel, hogy a sarok és az ujjak egy szinten vannak, a saroknak semmilyen emelkedése nincs, és ezáltal a gerinc olyan helyzetbe kerül, hogy soha se fog fájni a háta annak, aki hordja. Ilyen 0 állású helyzet az is, ha otthon mezítláb járunk a szőnyegen, de vigyázzunk, hogy kövön ne járjunk, nehogy felfázzunk.

Amennyit csak tudunk, járjunk mezítláb, nyáron, a tengerparton, a homok nagyon jól masszírozza a talpat, az ujjakat, és a homoknak még egy előnye van, olyan, mint egy dörzspapír, lereszeli a kemény bőrfelületeket. Ha 1-2 hétig üdülünk homokos vízparton és sokat járunk mezítláb, észrevesszük, hogy puha lett a talpunk. Nagyon jó még a füvön való mezítláb járás, főként reggelente, amikor még harmatos a fű, ezt a makrobiotikusok ajánlják, különféle tornagyakorlatokat is lehet végezni. Ugyanis mi olyanok vagyunk, mint egy rádióantenna, ami az égből és a földből veszi fel a rezgéseket, és ez legjobban érvényesül akkor, ha mezítláb a földön állunk. Azon kívül lábujjaink is tornáznak, a kellemes harmatos fű meg feltölti a lábat friss energiával. Télen ki lehet szaladni a hóra, egy pár perc alatt felpezsdül a vérkeringésünk, a házban pedig veszünk egy meleg lábfürdőt és jól átdörzsöljük a lábainkat.