Számos étel okozhat allergiás reakciót, de van néhány, amely e reakciók legnagyobb részéért felelős. Ezek: a tehéntej, a tojás, a búzaliszt, a citromfélék, a csokoládé, a mesterséges színezőanyagok és tartósítószerek, a hal, a diófélék, különösen a földimogyoró és a paradicsom. A tej és a tejtermékek nagyon nagy valószínűséggel megtalálhatók sokféle allergiás reakció hátterében. Már csecsemőkorban tapasztalhatunk olyan reakciókat, amelynek a tejes tápszer vagy szoptatott csecsemőknél az anya táplálkozása az oka. Mik ezek a reakciók? Ismétlődő hányás, bélgörcs, székrekedés vagy hasmenés, visszatérő nátha és köhögés, orrfolyás, szemviszketés, nyugtalanság, ekcéma, bőrkiütés, nehézlégzés.
Mit tegyünk?
Iktassuk ki az étrendből azokat az ételeket, amelyek tapasztalatunk alapján az egyes tüneteket kiváltják. A kereskedelemben kapható élelmiszerek közül rengetegben van tej, tojás vagy búzaliszt valamilyen formában. Ezért óvatosnak kell lennünk a kész ételek vásárlásakor. Legjobb, ha otthon készítjük el az ételeket, mert akkor tudjuk, hogy mit tettünk bele. Vannak, akik a fenti táplálékoknak csak parányi mennyiségére reagálnak hevesen – ezért a legjobb, ha ezekből egyáltalán nem használunk, hanem kihagyjuk őket, vagy más alapanyaggal helyettesítjük.
Receptjeinkben minden esetben odaírjuk, mit mivel helyettesíthetünk. A mesterséges adalékanyagokat - színezékek, tartósítószerek, élesztő, savak, festékanyagok, térfogatnövelők - kerüljük, ilyet egyik receptünk sem tartalmaz. A vendéglátóipar számára előre elkészített ételek, a saláták, a krumpli, és a boltban kapható aszalványok, mint például a sárgabarack vagy a mazsola kéntartalmú tartósítószert tartalmaznak, ami asztmás rohamot válthat ki.
Hús nélkül könnyebb
A húsok kerülését azért javasoljuk bármilyen betegség, immungyengeség esetén, mert a nem természetes állattartásból származó húsok hormont, antibiotikumot és más gyógyszerszármazékokat tartalmaznak, amelyek nem kedveznek fogyasztója egészségének. A húsok erősen savasítanak, gyengítik a szervezet természetes ellenálló képességét, ennek következtében hajlamosabbak leszünk különböző betegségekre. A húsokban sok a húgysav, ami ízületi gyulladást, és más mozgásszervi panaszt okozhat.
Bár senkit sem akarunk lebeszélni a húsevésről, nem propagáljuk a vegetáriánus életmódot - aminek egyébként lelki szellemi okai is vannak egyes kultúrákban -, de be szeretnénk mutatni, hogy állati fehérje nélkül is tudunk egészségesen táplálkozni, ha akarunk. Ráadásul úgy, hogy nem érezzük azt, hogy valamit elvettek tőlünk: az ízek, állagok az elvárásainknak – ha nem is teljes mértékben, de megfelelnek.
Mi az az allergia?
Az allergia szófejtés szerint görög elemekből származik és az orvosi nyelvben azt jelenti, túlérzékenység, a szervezetnek a szokásostól eltérő válasza valamilyen külső behatásra. Korunkban hétköznapivá, szinte divattá vált az allergia, mivel egyre több allergén anyag van a környezetünkben. Az allergia tüneteinek száma igen nagy, ezért sokszor indokolatlanul is használják e megjelölést ismeretlen eredetű bőrgyulladásra, hasmenésre, köhögésre. Mivel az allergiás jelenségek szaporodnak, az orvosok is kénytelenek bizonytalan tünetekre - többnyire indokoltan - rámondani, hogy allergia.
Immungyengeség
Az ember védekező mechanizmusának működése egészségtelen életmód következtében károsodik, immunrendszerünk túlterhelt. Ezzel egyidőben a szervezet normálisnak tekinthető reakciókészsége valamilyen okból megváltozik. Sok olyan anyag létezik, amely érzékenyíti az ember szervezetét, majd az ezzel az anyaggal való újabb találkozás alkalmából különös, heves, helyi vagy általános tünetek alakulnak ki. Ez utóbbiak néha egészen súlyos formában jelentkeznek, de az enyhe tünetek is kellemetlenek.
A civilizált életmód eltér a természetestől, így naponta érhetnek minket újabb és újabb, meglepő külső behatások, s szervezetünk rögtön jelez: elsősorban a bőr, a légzőszervek és az emésztőszervek zavarainál gyanakodhatunk. Bármilyen bőrtünet - csalánkiütés, ekcéma -, nyálkahártya duzzanat, szénanátha, hurutok, haspuffadás esetén gondolhatunk arra, hogy a szervezetünknek valami nem tetszik.
Allergének
A leggyakoribb allergizáló anyagok közé tartoznak a virágpor, a növényi részek, házi por, mikroszkopikus gombák, a sok-sok étel közül leginkább a tej, tejtermékek, kakaó, csokoládé, kávé, tojás, eper, málna, dió, mustár, zab, szója. Van, aki gyapjúra, egyes műanyagokra, festékekre, kémiai anyagokra, állatok szőrére, tollára érzékeny. Az újabb kutatások szerint jelentős a baktériumok, paraziták érzékenyítő szerepe is.
Módszerek
A gyógyulás akkor a legeredményesebb, ha a beteg távol tartja magát az allergiát kiváltó anyagtól, és ha holisztikus módon - az egész embert környezetével kölcsönhatásban szemlélve – átalakítja életmódját. Néhány dolgot akkor is kapásból kiiktathatunk, ha az allergént illetően csak találgatni tudunk. Módszerek: diétás étrend, kiegyensúlyozott makrobiotikus étrend, a pihenés és a testmozgás egyensúlya, méregtelenítés, fitoterápia (gyógyteák alkalmazása), homeopátia.
A stresszt is csökkentenünk kell: relaxációval, meditációval, aromaterápiával, masszázzsal, reflexzóna kezeléssel. Például az asztma, ekcéma kezelésében gyógynövényekkel, homeopátiával rendkívül jó eredmények érhetők el. Az immunrendszert ezen kívül még erősíthetjük a kreativitás felébresztésével, bármilyen művészi tevékenység jótékony hatású.
Pollen
A pollenallergiások gyakorlatilag csak télen tünetmentesek. Ahogy elkezdődik a barkásodás, február végétől április közepéig a nyírfapollen szezonja az első szakasz. A második május-júniusra tehető, amikor megjelennek a pázsitfűfélék, majd ősszel, a feketeüröm és a parlagfű virágzása hat rájuk. A vad mimóza virágpora szintén szénanáthát okoz. Nagy szerepe van a pollenekre a kipufogó gázokból rájuk rakódó bő szennyeződésnek is. Hazánkban minden negyedik ember bőrallergiás, a lakosság tíz százaléka szezonálisan vagy klasszikus módon szénanáthás.
A gyermekek veszélyeztetettek
Figyelemre méltó a gyermekek súlyos veszélyeztetettsége. Elgondolkodtató, miért helyeződik egyre alacsonyabb életkorra a betegség megjelenése. A környezetszennyezés mellett oka lehet egyrészt az öröklődés, másrészt az, hogy már az anya is allergiás, vagy egészségtelenül táplálkozik, és a gyermek az anyatejjel szívja magába az allergéneket. A helyzet a következő életszakaszban csak rosszabbodik, ismerjük jól a válogatós, rendszertelenül és rosszul evő, számos egészségi, magatartásbeli problémával küzdő gyerekeket. A szülőknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy min tudnának változtatni.
A paraziták
Egy másik allergizáló tényező a parazita jelenléte a szervezetben. Az élősködők terjesztésébe a háziállatok besegítenek. Felszedhetünk bármilyen parazitát, ha távoli országban nem teljesen megfőtt vagy megsütött húsból eszünk. Hazaérkezés után megjelenhetnek a rosszul diagnosztizált és kezelt tünetek: ödéma, viszketés, gyulladás, fájdalom, - ezeket gyakran összetévesztik reumás panasszal. A mesterséges, vegyszerezett táplálék is megváltoztatja szervezetünket, környezetünket, és kiváló táptalajt nyújtanak a parazitáknak.
Ételallergia általában akkor jelenik meg, ha az egészséges ember immunrendszere meggyengül, és táptalajjá válik, például egy érzelmi trauma, baleset vagy betegség következtében. Ilyenkor a paraziták is könnyebben ártanak, mivel a vérkeringéssel a test bármely részébe eljutnak. Egyszerű étrendváltással azonban, természetes, nem feldolgozott ételek fogyasztásával, megtisztíthatjuk szervezetünket a parazitáktól, s így jó eséllyel megszakadhat az allergiás reakció ördögi köre.
Kommentek