„Tavaszi szél vizet áraszt” – a népdal szövege is jelzi, hogy beindulnak a föld légkörében a szelek, a téli stagnálás után megindul a földben, a növényekben a nedvkeringés. Otthon takarítunk, alaposan szellőztetünk, mosunk, kimosunk, lemosunk mindent a lakásban.
Ruhatárunkat is napoztatjuk, eltesszük a melegebb ruhákat, és elővesszük a tavaszi holmikat, - ami már nem kell, azokat elajándékozzunk. Ugyanígy szűkebb lakhelyünk, testünk is meghálálja a tavaszi nagytakarítást. A tavaszi időszakban aktuális a böjt, ám például megfázásos betegségek esetén, ami maga is felér egy tisztulással: felszabadulnak a méreganyagok és az orron, bélen és a bőrön keresztül eltávoznak.

A böjtről, étlapunk átigazításáról már írtunk, most ezt kiegészítve nézzük, hogyan tankolunk fel levegőből és fényből közvetlenül a környezetünkből vagy az ételeinkből. Az úgynevezett tavaszi fáradtság okozói legtöbbször azok a káros anyagcseretermékek, amelyek a hagyományos evészetek eredményeképpen szervezetünkben képződnek, és savak formájában a kötőszövetekben, a zsírszövetekben elraktározódnak.

Ezek böjt vagy kímélő étrend hatására kiürülnek a szervezetünkből. Ám ne maradjon ki életünkből a testmozgás, a friss, szabad levegőn végzett fizikai munka, séta, kirándulás – mert ezek nélkül semmilyen tisztulás, regenerálódás nem hatékony.

Együnk napot!

A húsok fogyasztása során húgysav, a sertéshús és egyes sajtok fogyasztása következtében kén- és salétromsav, a feketekávéból és a fekete teából csersav, az édességekből pedig ecetsav lesz. A stressz, a félelem és a bosszúság hatására sósav, és érdekes módon a túlzott fizikai megterhelés után tejsav termelődik az izomzatban. Ezektől megszabadulni úgy tudunk, hogy ha kihagyjuk étrendünkből ezeket az ételeket, sok friss zöldet fogyasztunk, olyan sorrendben, ahogy megjelennek a kertben, a piacon, és sokat mozgunk friss levegőn, ezzel is serkentve az anyagcserénket.

A rügyek és hajtások anyagépítő folyamataiban kikeletkor sokkal hatékonyabban van jelen a kén, mint a kifejlett szárban, levélben. Érdekes módon a nyelv is ráérez a mögöttes jelentésre, mert a kén latinul sulfur, és azt jelenti, sol ferro, azaz naphozó. Nem közömbös tudnunk ezt, miközben friss rügyekből, zöld levélkékből, csírákból készítünk salátát: általuk szinte fényt fogadunk magunkba, és a növényekben aktívan jelenlévő erők serkentik a szervezet anyagcserefolyamatait.

Lúgosítsunk!

Jó tudni, hogy szervezetünk egy állandóan változó, harmóniára törekvő dinamikus egység, amelyben minden mindennel összefügg. Ahogyan az ökológiai változások is az elsavasodás miatt haladnak kedvezőtlen irányban, az ember szervezetét is a savasodás billenti ki egyensúlyából, s teszi betegségekre hajlamossá.

Sok táplálkozási rendszer alapja az elsavasodás elleni küzdelem, csak mindegyik egy kicsit másképpen közelíti meg. A makrobiotikában is lúgosításról van szó, úgy, hogy egyensúlyt teremtünk a táplálkozásunkban. Amiket ajánlatos elkerülni: a húsok, a cukrok, a túl sok savasító gyümölcs, a tejtermékek, az élesztős és fehérlisztes termékek. Ezek savasítanak, s ezért elvonják a szervezetből az ásványi anyagokat, nyákosítanak, a ragacsos nyálka pedig táptalajává válik a káros baktériumoknak, gombáknak, továbbá ezek mérgező anyagcseretermékeinek.

Nem csak az emésztésen keresztül lehet méregteleníteni, a tüdő is óriási felület, amin keresztül méregtelenítünk; ha elképzeljük, hogy síkba kiterítenénk a tüdőhólyagocskákat, egy focipálya nagyságú területet képeznének! Elképzelhető, hogy ez a felület mennyit számít a szervezetünk méregtelenítésében: jó levegőn tempós séták, futás, biciklizés, kerti munka, hegymászás – vagy egyszerűen csak játszás - megújít.



Ugyanígy a bőr felülete is nagyon fontos szerepet játszik a méregtelenítésben. A bőr lélegzik, a pórusokon keresztül a verejtékezéssel is kiválasztunk, - és persze az emésztéssel is, a máj, a bél, a vesék a legfontosabb méregtelenítő, szűrő szerveink, működésüket erősítenünk kell. A megfelelő testgyakorlatok, például a csikung nagyon hatásos és célzottan a szervekre irányul.

Húzd ki a retket!

Nincs rossz idő csak nem megfelelő öltözet – tartja egy mondás. Hűvösben, esőben, szélben is kimehetünk a szabadba. Sokunk szerint akkor kezdődik igazán a tavasz, ha a fűbe már bele lehet feküdni. Farkaséhséggel vetjük rá magunkat a friss zöldségekre, de az érzékszerveink is habzsolják a rengeteg új élményt: az élénk tavaszi szél kisöpri a szemetet, szinte minket is átfúj, kifúj, megújít, a fények pedig a zsendülő zöld füvek, levelek élén megsokszorozódva villódznak, tükröződnek, a virágzó fák tele zümmögő rovarral meg végképp azt jelzik, beindult az élet.

Az anyatermészet ajándékaiból mindenki részesülhet kedve szerint: séta a fák közt, mezítláb a fűben feltölt finomenergiákkal, teljesen kicseréli az embert. Különös lény a fa, ég és föld között a tökéletes egyensúlyt testesíti meg: világos, ha elképzeljük, hogy a föld alatt ugyanakkora a gyökérzete, mint amilyen a koronája. Ezért esik olyan jól erdőben sétálni, fa alatt üldögélni – vagy a fák törzsét ölelgetni.

Egy jó kirándulás, játék, sportolás után a szabadban majdnem mindegy, hogy mit eszünk, mert az anyagcserénk felpörög és bármilyen uzsonna „vérré válik”. Vigyünk magunkkal uzsonnát, tejes őrlésű lisztből készült kenyeret megkenve valamilyen pástétommal, együnk hozzá répát, retket, hagymát. Almát, vizet is tegyünk a csomagba, a kiürült kulacsot töltsük meg forrásvízzel. A szabad levegőn elfogyasztott elemózsia különösen jól esik, de vigyázzunk, fel ne fázzunk, ha pokrócra ülünk a földön. Ha csak tehetjük, kertészkedjünk! Lássák a gyerekek, hogyan fejlődik a magból a növény, kísérjék figyelemmel a folyamatot. Micsoda élmény, ha maguk húzzák ki a földből a zöldhagymát és a retket!

Egy kis kínai

A kínai öt elem tana szerint a tavasz a fa energiaköréhez tartozik, a szimbólum arra utal, hogy a növényekben megindul a nedvkeringés, ez a növekedési fázis. A tavaszhoz tartozó szervek: a máj, az epe, a szem és az izmok – ezeknek a szerveknek az erősítése a tavasz időszakában a leghatásosabb. A természetgyógyászati eljárások közül aktuális a méregtelenítés, a gyógyteakúrák, és a vadon termő zöld növények, idényzöldségek kúraszerű fogyasztása. A főzési módok közül a leghatékonyabb: a fatűzön történő, forró lobogó sós vízben, rövid ideig tartó főzés, a blansírozás, a fa eszközök használata. A zöldségeket eredeti formában vagy nagyobb darabokban főzzük.

A fa elemhez a savanyú íz tartozik, a tejsavas erjesztésű zöldségek fogyasztása ajánlott és a salátákat növényi ecetekkel savanyítjuk. A gabonák közül a tavasz energiaköréhez tartozik a búza, a tönköly, a grünkern (aszalt zöld búza), rozs, árpa, zab – egész szemesen főzve, illetve ezek törete, kásája, lisztje. Az aktuális zöldségek: csírák, rügyek, brokkoli, fejes saláta, kelkáposzta, cukkini, répa, rebarbara, zöldbab. Gyümölcsök: csipkebogyó, cseresznye, meggy, citrusfélék, vadalma. Fűszernövények: friss zöldek, kapor, citromfű, petrezselyem zöldje, répa zöldje. (Egyébként kevesebb sót és fűszert használunk.) Hüvelyesek: tofu, sárgaborsó, lencse, amerikai mogyoró. A tavasz a lélek kiáradását is magával hozza, a hevesebb érzelmi megnyilvánulások, a nevetés, a kiabálás az évszakhoz tartozó kommunikációs forma.