Nagy öröm ért az elmúlt hetekben, Tisza Kata megkért, hogy legyek a készülő verseskötetének a szerkesztője. Természetesen vállaltam, nagy élmény volt, hogy verseibe, költészetébe a közös munka által is betekinthettem. Várom a könyv megjelenését!  Már a címe is sokat mond, ugye, Kedves Olvasó?: A legjobb hely a városban te vagy

A könyvbemutató április 21-én, a Könyvfesztiválon lesz: https://www.facebook.com/events/124093455101366/?active_tab=about 

Álljon itt ajánlóm, ami a Scolar Kiadó honlapján is megjelent:

Tisza Kata terápiás verseivel ismét új műfajt teremt. Tabudöntő kötetével a házasság mítoszáról lebbenti fel a fátylat. Kíméletlenül őszinte pszicholíra ez, magánéleti vonatkozása mellett szakmai háttere van, a valóságot ötvözi tudományos ismereteivel.  A versek egy készülő szakkönyv írása közben születtek, felszínre hozzák a házassággal és a válással megélt traumákat és segítik a feldolgozást. Hat cikluson keresztül, a legmélyebb szenvedéstől a talpra állásig – és tovább – követhetjük a folyamatot. A tavaly megjelent az akik nem sírnak rendesen pszichoprózái után, egyszerre minden ízében személyes és távolból figyelő versein keresztül látunk rá érzelmeinkre, legmélyebb valónkra. A mottószerűen tömör mondatok és az áradó szabadversek között a szenvedő és a fokozatosan felszabaduló ember minden egyes levegővételét átéli az olvasó, a tudatosulás lépcsőfokain egyre mélyül önismeretünk, együttérzésünk magunk és embertársaink iránt. Tisza Kata élet-halál kérdéseket feszeget, éleslátóan, pontosan fogalmaz. Sokszor megfejthetetlenül gyönyörű, gyógyító versei a döbbenet és megkönnyebbülés között egyensúlyozva vezetnek a legjobb helyre – ahogy a kötet címe is ígéri –, önmagunkhoz.

A könyv a Scolar Kiadó honlapján megrendelhető: https://www.scolar.hu/a_legjobb_hely_a_varosban_te_vagy_2119

Különleges apanapló Varró Dániel költő, műfordító feljegyzéseinek füzére. A három fiú – Misi, Jancsi és Béni – kalandos mindennapjait 2011 óta követhetik nyomon a Nők Lapja olvasói. A  hét év alatt született írásokból jelent meg az Aki szépen butáskodik című válogatáskötet, amelyből megismerhetjük a gyerekek sziporkázó aranyköpéseit, csatározásait és megbékéléseit. A humoros és szeretetteli szövegeket olvasva is úgy tűnik, a sok aranyos csibészségen túl, különösen érdekli a költő apukát a gyereknyelv; a gyermeki látás sokszor kifejezetten költői, nagyon érdekes, hogy ők hogyan rakják össze a szavakat, milyen fordulatokkal, hogyan használják a nyelvet.

A Könyvhét folyóirat Könyvfesztiválra megjelenő számának interjújából megtudhatjuk többek közt azt is, hogy a költő felesége alapvetően sokkal tudatosabb nála a gyereknevelésben. Neki köszönhető, hogy a gyerekek amennyire lehet egészségesen táplálkoznak, vagy hogy például hordozós anyuka, apuka voltak. Varró Dani elmondja, ő is olvasott mindenféle könyveket, de az a tapasztalata, hogy egy-egy nehezebb helyzet megoldásában sokszor többet segít az ösztönösség, mint valami modern gyereknevelési trükk.

Az gyerekek étkezéséről a mindennapokba ágyazva tudunk meg ezt azt. Például, hogy az egészséges táplálkozás jegyében szülinapra a túróruditorta kizárva, de mint kiderül, a biobabatortával is lehet maszatolni, a buli végére a gyerek mindene csupa szentjánoskenyérmagőrlemény-bevonat... 

A könyv megvásárlásával az olvasó az Unicef apák napi programját támogatja. Hiszünk abban hogy a szülőkkel töltött idő kulcsfontosságú minden gyerek fejlődésében.

Könyvbemutató április 21-én, a Könyvfesztiválon: https://www.facebook.com/events/1874848492586797 

Amíg nincs friss primőr, az alma mindig rendelkezésünkre áll, sokféleképpen elkészíthető, remek desszertnek is. A minap második fogásnak töltött sült almát készítettem a karfiolleves mellé, remekül illenek egymáshoz! 

Hozzávalók 4-6 személyre: 6 db közepes méretű Jonatán alma, 1 csészényi főtt köles, 3-4 kanál gyümölcsíz, 12 gerezd dió (mindenkinek jut 2-3 darab a desszertből)

Elkészítése: Egy kisebb tepsit kibélelünk sütőpapírral, az almákat kettévágjuk, kiskanállal kikanyarítjuk a magházat (ezeket nem dobom ki, hanem megeszem), a mélyedésekbe töltjük a főtt kölessel összekevert lekvárt, majd a tetejükre diógerezdeket teszünk. Előmelegített sütőben közepes hőmérsékleten kb. 3/4 órát sütjük. Amikor a dió megpirult és a villa könnyedén belemegy a sült almába, akkor van készen. Melegen és kihűlve is nagyon finom. (Nem kell többé puding!) 

Fotó: Szepesi Dóra

Különleges emlékem, büszke is vagyok rá, elvégre az ember nem mindennap főz a Gundelben. (Meg enni se eszik mindennap ott.)

A 2000-es évek elején, többször járt  Budapesten Mina Dobic makrobiotikus tanár és terapeuta, egyik alkalommal a Gundelben szerveztek neki ebéddel egybekötött előadást, tanácsadást. A könyvét – Gyönyörű életem "Hogyan lettem makkegészséges a makrobiotika segítségével?" – 2000-ben adta ki a Bioenergetic Kiadó; mivel ezt a könyvet én fordítottam magyarra, megkértem a szervezőket, hogy egy kis konyhai segítség fejében ingyen vehessek részt a programon. Gondoltam, szívesen tisztítom gyökérkefével és vágom a gyökeres zöldségeket a Mina által főzött ebédhez...  Voltunk néhányan segítők, és a Gundel étterem is rendelkezésre bocsátott szakácsot, cukrászt, pincéreket. A programon derült ki azonban, hogy mivel Mina éppen előad az egyik emeleti teremben, nem tud egyszerre a konyhában is tevékenykedni, így nem tudja magyarázni a szakácsoknak az ételkészítés menetét. A szervező hölgy is folyton ingázott a konyha és az előadóterem között. Mit ad Isten? Szinte észrevétlenül vettem át a konyhai teendők irányítását, és készítettem elő az alapanyagokat. Mondhatom, hogy ha nem is teljesen egyedül én főztem az ebédet, nagyon sok feladat hárult rám, hogy időben meglegyen minden. Receptek, leírás volt ugyan, de azt értelmezni kellett és nem volt eléggé részletes. A szakácsok kicsit idegesek voltak amiatt, hogy nem a számukra megszokott anyagokból és módon kell főzniük, a Gundel főszakácsa berzenkedett (a szavait nem idézném most, de mulattam rajta magamban). A lényeg, hogy sikerült elkészítenünk egy gazdag zöldséglevest, a második fogást, amiben sokfajta módon elkészített gabona és zöldség szerepelt. A karob tortát, harmadik fogásként a cukrászok, a cukrászatban készítették, hozzájuk sajnos nem tudtam lemenni, hogy megnézzem, hogyan készül, pedig szerettem volna látni. Mindenesetre nagyon finom lett! 

Ebédnél felmentem a konyhából az emeletre, megnézni, hogy ízlik a résztvevőknek. Minden nagyon finom volt és remekül ízlett. Mina ebéd közben is magyarázta, mi micsoda, milyen gyógyhatással bír és hogyan készül. Az étkeket az étterem pincérei szolgálták fel. Képzelheti a kedves olvasó, hogyan vélekedett a két tisztességben megöregedett, hagyományos fogásokhoz szokott, tipikusan hazai elegáns éttermi pincér mindarról, amit itt hallott, látott, amíg hordták be a tálakat!  "Kamu az egész!" - súgta oda az egyik pincér a másiknak, véletlenül meghallottam. Mi más lehetett volna a véleményük?  Egyik pillanatról a másikra nehéz azonosulni a gondolattal, hogy ez a kis nő valóban ezektől az ételektől gyógyult meg súlyos betegségéből, hogy a táplálék és az egészség között mélyebb összefüggés lehetséges. Kamu az egész! - idézzük itthon néhanap. Hogy mi a kamu és mi nem, hát ezt tényleg sokszor nehéz eldönteni.

Minával akkor már nem először találkoztam, hiszen könyvének fordításakor vele együtt szinte átéltem gyógyulástörténetét, kísértem gondolatban a folyamatot. Akkor már évek óta foglalkoztam makrobiotikával, ezért is kért fel a kiadó, hogy fordítsam le ezt a könyvet. A munka mélyreszállást, lendületet, megerősítést, objektív reményt és élvezetes kalandot adott nekem. Nem meglepő, hogy amikor személyesen találkoztunk, akkor sem csalódtam, őszintén kedves, természetes, szeretettel teli embert ismertem meg benne.

Hát ennyi a történet. Főztem a Gundelben, igen! Valahol még megvan a receptes paksaméta. Sajnos fotóm nincs az esetről, szóval dokumentálni nem tudom. Aki nem hiszi, járjon utána! :)

Egy előadásomon említettem, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök, meg a gabonák elfogyasztásával tulajdonképpen fényt eszünk. Hogy ne döbbenjenek meg nagyon, folytattam és kifejtettem, hogy értem ezt: a növény magába fogadja a fényt, ezáltal számunkra hasznos kémiai anyagok keletkeznek benne, amit mi is elfogyasztunk, és ezek éltetnek bennünket. Ezért jó, ha szabadföldi zöld levelű növényeket eszünk, amikor csak tehetjük. 

A kilencvenes években a könyvpiacon megjelent magyarul is egy ausztrál nő műve a fényevésről vagy pránaevésről. Ez akkoriban felborzolta a kedélyeket és néha azóta is felbukkan ez a rendkívül szélsőséges lehetőség, mint  "csoda". Én ebben nem hiszek és nagyon károsnak is tartom, ha valaki követné útmutatásait. Bizonyos legendák szerint előfordul hogy a történelem során néhány szent vagy jógi hosszú évekig nagyon szigorú böjtön élt, szinte csak fényt evett, de ez nem alkalmazható az átlag körülmények közt élő átlagemberekre. Úgyhogy gyorsan igyekszem kiegészíteni, a fényevés számomra azt jelenti, hogy a napfényben, levegőben, esőben fürdő, érlelődő gabonamezők, fák és bokrok, lágyszárú növények levelei, virágai, termései, magvai alkalmasak élelmiszernek a leginkább, mert általuk jutunk mindenféle anyagi és "finomanyagi" tápanyaghoz, ami életünkhöz szükséges. Ehhez jön még a rendszeres napfürdő és a légfürdő, mint életmódtanács. 

Régebbi kedvelt receptek között találtam ezt a fogást, eddig még mindenkinek ízlett. Egy finom leveles salátával komplett húsvéti fogás is lehet az egyik napon.

Tofus penne olasz módra

Tollszár formájáról kapta nevét az egyik legnépszerűbb olasz tészta, a penne. Durum tésztából készül, teljes értékű táplálék. A milánói ízesítés alapját a paradicsomszósz adja, az étel fehérjetartalmát pedig a szójababból készült tofu fehérjéje, ami semleges ízű ugyan, de fűszerezéssel karakteressé tesszük. 

Hozzávalók 6 személyre: ½ kg penne tészta, 2 fej vöröshagyma, 2 dl paradicsomlé vagy sűrített paradicsom, 1 babérlevél, 1 kávéskanál oregánó vagy kakukkfű, egy kevés citromlé, olaj, szójaszósz, 1 cikk fokhagyma, só, őröltbors, 40 dkg tofu. 

Elkészítése: Először a húspótló tofut készítjük el úgy, hogy a tofut szeletekre vágjuk és a zúzott fokhagymából, citromléből és szójaszószból kevert páclében többször megforgatva pácoljuk legalább 15 percig. Ezután a szeletek mindkét oldalát forró olajban 1-1 percig sütjük, majd félretesszük egy tányérra. A vöröshagymát apró kockákra vágjuk, olajban üvegesre pároljuk, beletesszük a fűszereket, 1-2 percig kevergetve sütjük, majd felengedjük a paradicsomlével. Ezután a tofukat is beleforgatjuk. A tésztát a zacskón feltüntetett útmutatás szerint kifőzzük, a milánói szószos tofut ráöntjük, összekeverjük és tálaljuk.

Rügyezik, bimbózik, csírázik a természet és mi is szeretnénk részesülni a zöldülő növények friss energiájából. Csírát lehet kapni a nagyobb élelmiszerüzletekben is, de a csíráztatás házilag is nagyon egyszerűen megoldható. Ügyelni csak a megfelelő öntözésre kell. Tepsin, tálcán vagy befőttes üvegben is csíráztathatunk de praktikus, ha beszerzünk egy több tálkából álló, egymásra tehető műanyag csíráztató edényt (a neve csivitál) a bioboltból, ahol csíráztatni való magvakat is vásárolhatunk. A vetőmagboltban árusított magvak nem csíráztatásra, hanem ültetésre valók, ezeket vegyszerekkel kezelik.

A csíráztatni való magok zacskóin feltüntetik, hogyan kell csíráztani az adott magvakat. Rendszerint egy éjszakára be kell áztatni, majd leöblítve elegyengetni a csíráztató tálkákban, ezeket egymásba helyezni úgy, hogy alul legyen az a tál, ami felfogja az öntözővizet. Ezután világos, de nem napos, szoba hőmérsékletű  helyre tesszük a csivitálat. A csírázó magvakat naponta egyszer-kétszer leöblítjük. Az ettől eltérő kezelési utasítást a zacskón jelzik. Két-három nap múlva már van friss, életerőtől duzzadó csíránk, amiket csak így magában is eszegethetünk, vagy szendvicsre, salátára, levesre, főételre szórva fogyaszthatunk.

A legtöbb csírának a gyökérkezdeménye ugyanúgy fogyasztható, mint a levélkéje. Ha például napraforgómagot csíráztatunk (ezt is bioboltból szerezzük be), akkor a kemény maghéjat természetesen ne fogyasszuk el. Levele, gyökere finom enyhe napraforgó olaj ízű.

Fotó: Szepesi Dóra

Mindig felmerül a napi, heti teendők közt ez a kérdés – hacsak nem eszünk menzán, étteremben vagy nem rendelünk ételt. A konyhában érdemes egy listát kifüggeszteni, hogy eszünkbe jusson, mi volt már régebben és mit kívánunk – összehangolva az évszakokkal. 

A listánk összeállításánál javaslom, legyenek ételcsoportok. Például: levesek, főételek, köretek, főzelékek, tészták, egytál ételek, saláták, édességek – és ezek alatt az oszlopokat töltsük ki, írjuk oda az ételek nevét. Ezután akár 10-20 napos körforgásban lehet ugyanazokat főzni, vagy kicsit variálni.

A Makronaután marad a vegetáriánus hangoltság, bár sose mondtuk, hogy húst ne egyél, viszont a húsokat mindenki el tudja készíteni, gondolom, vagy ha nem, tanulja meg.

Igen, ez volt a Makronauta születésnapi tortája! 

Hosszú évek után elkészítettem régi kedvencemet. Mondhatnám, hogy a torta és a tészta között félúton helyezkedik el. Melegen, frissen a legfinomabb, de hidegen is élvezhető. Nekem a túrós rétesnél jobban ízlik, szerintem izgalmasabb.

Hozzávalók:

1 zacskó réteslap (kb.10 lap van benne), egy 5 cm átmérőjű nyaláb cérnametélt, 50 dkg túró, 4 tojás, 15 dkg cukor, 2 dl tejföl, 2 dkg mazsola, 3 dkg vaj (Persze gyúrhatunk metélt tésztát és készíthetünk rétestésztát magunk is…)

Elkészítése:

A cérnametéltet megfőzzük és leszűrjük. A mazsolát egy negyed órát meleg vízben áztatjuk. A túrót szitán vagy villával áttörjük. A tojás sárgáját a cukor felével alaposan elkavarjuk és a tejföllel, az áztatott mazsolával és a főtt tésztával az áttört túróhoz keverjük. A tojásfehérjéből habot verünk, ebbe tesszük a cukormennyiség másik felét és azzal is verjük pár percig, majd ezt is könnyedén belekeverjük a töltelékbe. Amikor ez kész, félretesszük. Ekkor előkészítünk egy magasabb (5-10 cm) oldalú tepsit: kikenjük olvasztott vajjal, majd belehelyezzük a réteslapok felét úgy, hogy a lapok között megkenjük olvasztott vajjal. Ebbe kerül a töltelék. A massza tetejét újból beborítjuk 4-5 sorosan a réteslappal, mindegyiket megkenjük olvasztott vajjal, majd a legutoljára rátett réteslapot is megkenjük.  Sütőbe téve közepes hőfokon készre sütjük. Ez kb. 30-40 percig tart. Ezután 15-20 percig állni, hűlni hagyjuk, majd 10x10 cm-s kockákra vágva, vaníliás porcukorral meghintve tálaljuk.

Fotó: Szepesi Dóra

Egy kicsit elgondolkodtam, mi minden történt az elmúlt hét évben gasztronómia fronton: rengeteg új titán jelentkezett az új főzési technikák és főzőeszközök megjelenésével, meg azzal, hogy kinyílt a világ, minden népek kajáját megkóstolhatjuk itthon is. Az irányzatok egymásnak sokszor ellentmondanak. Az egyszerűség háttérbe szorult és a bonyolultság meg a mesterkéltség, az üzleti irány lett elsődleges. Mindez nem tartozik a makrobiotikus szemléletbe, de természetesen a fejlődéssel lépést kell tartani.

Meggondolás tárgyát képezi, hogy ami régi, bevált, hagyományos, az már nem lehet jó, éljen az új!? Például főzni vétek (vagyis elvétjük a lépést) és mindent nyersen kell enni, ehhez az aprítógépek és aszalógépek beszerzése elengedhetetlen, minden elektromosan működik csak, egyszerű körülmények közt lehetetlen volna finom ételt készíteni? Nem hiszem!

Szeretném megőrizni mindazt, ami letisztult és bevált, tehát a régi konyhatrükköket és az alapanyagokat, recepteket. Ezekből aztán mindenki válogathat belátása (egészségi állapota, igénye) szerint. Mivel a hét év alatt már majdnem minden makrós és makróközeli ételt feltettem a blogra, most olyanokat szeretnék még, amit szeretünk és időnként főzünk. Új áramlatok makrósítása is szóba jöhet.

A Makronautának hamarosan lesz születésnapi tortája is!

A tavaszi böjt hagyománya a régmúltban gyökerezik, vallásokhoz kötődik, szellemi-lelki elmélyülést, egészségünk megőrzését szolgálja. A böjt sokféle lehet. Lényegében arról van szó, hogy átgondoljuk a táplálkozásunkat, bizonyos dolgokat megvonunk magunktól, kevesebbet, mértékkel és tudatosabban eszünk. Vannak egészen szigorú böjtök, ezek közül három napnál hosszabb böjtöt szakember segítsége nélkül nem ajánlott végezni. Tapasztalatom szerint az egyszerűség a legjobb vezérelve a böjtöknek. Nem kell éhezni föltétlenül, mert ha például napjában csak zöldséglevest, főtt gabonakását fogyasztunk, és emellett időben elkülönítve egy-egy almát megeszünk, máris sokat tettünk magunkért. 

A folyadékbevitelre is figyeljünk. Igyunk gyógyteákat, préselt zöldség- vagy gyümölcsleveket forrásvízzel keverve vagy egyszerűen csak jó minőségű csapvizet. 

A böjthöz hozzátartozik a pihenés, az elegendő alvás, az ésszerű testedzés. Általában amiből túl sok van a mindennapjainkban, abból kevesebb kell, amiből meg kevés, abból több: tehát egyensúlyozzuk ki a tevékenységeinket, az aktív és passzív időszakokat. Van, aki szódiétát emleget, igaza van, a sok beszédet is meg kell szűrni, a felesleges kommunikációt el kell hagyni. A környezetünket is rendezgetjük, ápoljuk, hogy jól érezzük magunkat ott, ahol nap mint nap vagyunk. A takarítást is jó, ha apránként, rendszeresen végezzük, mert akkor nem fáradunk ki indokolatlanul.

Ha már nekilátunk, készítsünk két tepsire való adagot. Frissen is finom, de másnap, harmadnap is ugyanolyan ízletes. Uzsonnára, délutáni tea mellé megunhatatlan.

Hozzávalók két tepsihez (2x12-15 db)

A tésztához: 50 dkg finomliszt, 2 dkg élesztő, 7 dkg vaj, 3 dl tej, 1 evőkanál cukor, 2 db tojás sárgája, 3 dkg vaj a tepsi kikenéséhez, és a sütemények megkenéséhez

A kakaós töltelékhez: 10 dkg kakaó, 5 dkg porcukor, 1 dl tej, 3-5 dkg kókuszreszelék.

A diós töltelékhez: 20 dkg darált dió, 5 dkg porcukor, egy marék mazsola (vagy ízlés szerint kicsit több), 3-4 db reszelt alma. A mazsolát felhasználás előtt kb. 10 percre vízbe áztassuk be.

Elkészítése: a lisztet beleszitáljuk egy tálba. A tejet egy kis lábosban meglangyosítjuk és ebbe belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadjuk a cukrot, majd röviden felfőzzük. Ezután a vajat megolvasztjuk és a tojások sárgájával és a felfuttatott élesztővel együtt a liszthez adjuk. Következik a dagasztás: ügyeljünk arra, hogy a tészta könnyű, hólyagos legyen. Dolgozzuk jól ki a tésztát.  Amikor kész, cipót formázunk belőle, meglisztezzük és a tálban letakarva kelesszük kb. egy órát, amíg duplájára nő. Figyelem! A kelesztés miatt a konyhában legyen egyenletes meleg.

Amíg kél a tészta, elkészítjük a töltelékeket.

A kakaós: Egy lábosban összekeverjük a kakaót és a porcukrot, felöntjük 1 dl tejjel és kavargatás mellett felfőzzük. A kókuszreszeléket majd később használjuk fel.

A diós: A darált diót összekeverjük a porcukorral, az előzőleg 10 percre beáztatott mazsolával és a reszelt almával. 

A megkelt tésztából két cipót formálunk, az egyiket félretesszük, a másikat kb. 2 cm vastagra nyújtjuk a gyúrótáblán, erre kenjük rá egyenletesen a kakaós tölteléket. Mivel ez egy kissé folyós, kókuszreszelékkel megszórjuk, ez beissza a folyadékot és krémesebb lesz. Ezután óvatosan feltekerjük a tésztát (mintha beiglit készítenénk), majd kb. 2 cm vastag szeleteket vágunk belőle és a kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük úgy, hogy a csigavonal látszódjon. A kerek csigákat úgy tegyük egymás mellé, hogy maradjon köztük egy kis hely, mert ha megtöltöttük a tepsit, még a tepsiben is kelesztjük kb. 5-10 percet, valamint számítsunk arra, hogy sütéskor is nőni fognak. Amikor megtelt a tepsi, olvasztott vajjal kenjük meg a sütemények szélét, így nem fognak összeragadni. 5-10 perc kelesztés után előmelegített sütőben 200°C-on kb. 45 percig sütjük.

Amíg a kakaós csigák sülnek, elkészítjük a második tepsit. A félretett cipót kilisztezett táblán 2 cm vastagra nyújtjuk, és egyenletesen megkenjük a diós töltelékkel. Ugyanúgy, mint az előbb, feltekerjük a tésztát, majd kb. 2 cm vastag szeleteket vágunk belőle és a kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, csigavonallal fölfelé. Most is hagyunk a sütemények között helyet a keléshez, és mindegyiknek a szélét olvasztott vajjal megkenjük. 5-10 perc kelesztés után előmelegített sütőben 200°C-on kb. 45 percig sütjük. Ha kihűlt, megkóstolhatjuk és máris tálalhatjuk. Fóliával vagy konyharuhával letakarva 2-3 napig is eláll, nem szárad ki túlságosan.

Fotó: Szepesi Dóra

Érdemes megtanulni, hogyan készítjük el anyáink jól bevált süteményeit, mert ennél jobbat úgyis ritkán kapunk a pékségekben, hiába csábulunk el. Leggyakoribb tapasztalatom az, hogy a vonzó kinézetű péksütemény vagy tortaszelet túlzottan édes, és ezért szinte ehetetlen. Vajon miért cukrozzák ennyire? Költői kérdés! A legjobb, amit tehetünk, ha magunk készítjük el kedvenc süteményeinket, mert akkor tudjuk, hogy mit és mennyit tettünk bele az alapanyagok közül. A liszteket és a cukrokat variálhatjuk, az édes ízű összetevők arányát mi határozhatjuk meg, tudatosság és ízlés szerint.

Így lehet nevelni a családtagok ízlését is és fokozatosan leszokhatunk a túlcukrozott termékek fogyasztásáról. Ismeretségi körömben egyre több fiatal kultiválja a főzés mellett a sütést is, nem vendéglőbe járnak, hanem maguk készítik el a vendégváró falatokat. Öröm látni, hogy a fiatal családokban hogyan sütnek-főznek a szülők, és a gyerekeknek a segítés természetes foglalatosság.

A régi, hagyományos süteményreceptek között finomságban nincs hiány! Némelyiket nagyon bonyolult elkészíteni, de a legtöbbjük egyszerű. Vegyük elő a régi recepteket és ha akarjuk, írjuk át, változtassunk rajtuk –  persze csak módjával, mert előfordulhat, hogy egészen más lesz a végeredmény, mint amire várunk. A receptek nem véletlenül olyanok, amilyenek, útmutatásukkal több alkalommal megsütötték a sütnivalókat. 

Nézzük például a buktát, a túrós batyut, a piskótát, a bögrés kevert tésztákat, az arany galuskát, a máglyarakást  – ezek közül már a legtöbb receptje megtalálható a blogon. Legközelebb mindenki kedvencét, a kakaós csigát fogjuk bemutatni, ikertestvérével, a diós csigával együtt. 

Legelső budapesti kirándulás élményem a Gellérthegy. Oda vitt minket anyukám, sétálni, hegyet mászni, hintázni kiskoromban. Az is kellemes emlék, hogy tejeskannában vittünk magunkkal habart zöldbab levest és azt ettük délben, nem kellett hazajönni ebédelni. A gellérthegyi séták később egyre teljesebbé váltak.

Nemrég egy értékes kis könyv, egy sétakalauz jelent meg kedvenc hegyemről. A könyv főszerkesztőjével, Saly Noémivel készítettem interjút, aki sok érdekességet elmondott a könyv születéséről és természetesen a Gellérthegyről.

"A páratlan látványt nyújtó Gellérthegy a város egyik legrégebben lakott része, 1987-ben a Duna két partjának panorámájával együtt a világörökség részévé nyilvánították. A Budapesti kultúrtörténeti séták sorozat harmadik kötete a Gellérthegyen kalauzolja az olvasót.

– Az információkban gazdag és vonzó kiállítású könyv több szerzőt jegyez, spiritus rectora Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa. Hogyan született meg ez a sokrétű kalauz?"

A teljes interjú a linkre kattintva olvasható:

http://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/folyoirat/gellerthegyi-setak--interju-saly-noemivel 

Vashiányos állapotban jó, ha megpróbáljuk természetes úton is pótolni a vasat. Jó reggeli ötlet a tejbe zabpehely, vagyis tejbegríz gríz nélkül. Szóval a tejbegríz újra gondolva.

Hozzávalók: 4 evőkanál zabpehely ledarálva, 5 dl víz, de lehet házi tej vagy növényi tej is, méz, kakaó, fahéj vagy mindkettő

Elkészítése: mintha tejbegrízt készítenénk: A vizet (tejet) feltesszük főni, amikor forrni kezd, hozzáadjuk a darált zabpelyhet, és folyamatos keverés mellett főzzük, amíg sűrűsödni kezd. Ha kész, akkor keverünk bele egy kiskanál mézet, hogy picit édesebb legyen, majd jöhet a kakaó, fahéj.

A makrobiotikus konyhában használjuk a szezámolajat sütésnél, salátákhoz, öntetekhez, emellett egy nagyon fontos szerepe is van: ajánljuk a reggeli szájöblögetéshez. Más olaj is jó, mint például a napraforgóolaj, ám a szezámolaj a leginkább megfelelő erre a célra.

Éjszaka méreganyagokat tartalmazó lepedék gyűlik össze a szájüregünkben és a nyelvünkön, amit a következő módszerrel tudunk leghatékonyabban eltávolítani: reggel, felkelés után egy kiskanálnyi szezámolajat vegyünk a szánkba és öblögessünk vele legalább 5 percig úgy, mintha rágnánk az olajat. Mivel a szezámolaj magába fogja szívni a méreganyagokat, semmi esetre se nyeljük le ezt a folyadékot, hanem köpjük ki a vécébe. Ezután lekaparhatjuk még a nyelvünket egy kiskanál nyelével, és meleg vízzel alaposan, többször öblítsük ki a szánkat. A fogmosás ezután következzék. 

Ezt a kis szertartást akár egész éven át folytathatjuk, de ha náthás, megfázásos időszakban mindennap, rendszeresen végezzük az olajos szájöblítést, van rá esély, hogy megússzuk a betegséget. 

Az egészségünket védő miszót legkönnyebben levesbe keverve tudjuk beépíteni az étrendünkbe. A miszó – más néven erjesztett szójababkrém, jó hatással van az emésztésre, az érfalakra és erősíti ellenálló képességünket. Egész éven át rendszeresen fogyasztható, akár naponta egy-egy kávéskanálnyi adagban, különösen télen ajánlott. 

Többször írtunk már a miszóról, most csak még néhány gyakorlati tanács következik. Bioboltból szerezhetünk be megbízható márkájú szójapasztát és szójaszószt is. Télen a hatshomiszó és az árpamiszó fogyasztását ajánljuk, máskor rizsmiszót is vehetünk. A miszót nem főzzük, hanem a kész levesbe keverjük bele, mindenkinek személyre szabottan, felnőtteknek általában egy tányér levesbe egy mokkáskanálnyit, (a férfiaknak egy kicsit többet, mint a nőknek), gyerekeknek egy borsószemnyi az adag. Lehet azonban a a fazékba is keverni, ügyeljünk arra, hogy feloldódjon a krém. Bármilyen leveshez hozzáadhatjuk, de a legjobban a natúr zöldséglevesek ízét emeli ki. 

Szendvicskrémekhez is adhatjuk. A blogon még több miszós recept található. Számtalan egészségvédő hatásán túl különleges ízét is megtapasztaljuk.

A céklát nemcsak savanyúságnak vagy salátának készíthetjük el, egy kissé rendhagyó módon fűszerekkel ízletes főfogást süthetünk belőle.

Hozzávalók: 40-50 dkg cékla, 2 marék zabpehely, 1 egész tojás, 2-3 gerezd zúzott fokhagyma, 1 teáskanál őrölt kömény, 1 tk só, 1 tk reszelt gyömbér vagy gyömbérpor, 1 mokkáskanál őrölt bors, 1 evőkanál liszt, 2 evőkanál szezámmag.

Elkészítése: A céklát meghámozzuk és nyersen finomra reszeljük Egy tálban hozzákeverjük a zabpelyhet, a fűszereket, majd a tojással összegyúrjuk. A masszát egy negyed óráig állni hagyjuk, hogy a zabpehely felszívja a nedvességet és az ízek összeérjenek. Ezután hosszúkás fasírtokat formázunk belőle és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük. Előmelegített sütőben közepes lángon kb. fél óráig sütjük. Melegen és hidegen is fogyaszthatjuk.

Az ember három kívánsága teljesül, ha almát vagy tököt sütünk a sütőben: 1. kellemes meleg lesz a konyha, 2. finom illat száll a lakásban, 3. csillapíthatjuk éhségünket és édesség utáni vágyunkat. A sült alma teljesen más, mint a nyers, karamellizálódik a cukortartalma, édesebbé, puhává és melengetővé válik a gyümölcs húsa. Mondhatja bárki, hogy ebben már nincs vitamin, meglehet, de majd máskor eszünk nyers almát is. A sült alma mindenesetre mintha már nem is gyümölcs lenne, hanem egy valóságos desszert, amit nagyon egyeszűen, bármikor  elkészíthetünk.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, erre tesszük a megmosott szeletelt vagy félbevágott almákat, majd előmelegített sütőben, közepes lángon, a szeletek vastagságától függően 10-15 percig puhára sütjük. Akkor jó, ha a villa könnyedén belemegy. (Lásd még a Sült alma töltve receptjét is!)

A sütőtök szintén kielégíti édességigényünket, emellett tápláló. Süthetünk úritököt, sonkatököt vagy hokkaidó tököt, a legegyszerűbben úgy, hogy megmossuk, (meghámozni nem szükséges) kettévágjuk, a magokat kiszedjük, 2-3-4 cm vastag szeletekre vagy cikkekre vágjuk és sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, majd előmelegített sütőben közepes lángon puhára sütjük. Ez is akkor jó, ha a villa könnyedén belemegy. Sütés előtt megkenhetjük a szeleteket olajjal és pár csepp szójaszósszal ízesíthetjük – ha ez megsül rajta, nagyon finom. 

(Ajánljuk még a blogon található sokféle tökreceptet, például a sütőtök leveseket és a sütőtök tortácskát.)

A téli időszak főzési módjait áttekintve a nyomás alatt főzés az egyik legfontosabb. A gabonákat és a hüvelyeseket kuktában főzzük meg, ezáltal puhára, nyákosra fő az étel és több melegítő energiát kapunk tőle. A saját gőzében főtt ételek is kedvezően hatnak egészségünkre, ilyenek a vas lábosban kevés vízen párolt gyökeres zöldség ételek, ezt nevezzük "nishime" stílusnak. Télen a sütőt is gyakrabban használjuk és több olajat, egy kicsit több sót, szójaszószt, szezámsót teszünk az ételekbe. A sűrű, tartalmas levesek (gabonából, zöldségekből és algából) nagyon jól esnek ebben az időszakban. 

A miszóleves rendkívül jó hatású, hetenként többször is fogyaszthatjuk. A tejsavas erjesztéssel elrakott és a sóban rövid ideig nyomás alatt készülő zöldségek, valamint az olajban tartósított zöldségek, marinált vagy aszalt paradicsom fogyasztása is  aktuális. 

Olajban kisütött gabonafasírtot, olajban, serpenyőben sült bundás zöldséget is gyakrabban fogyasztunk. Desszertként pedig nagyon finom a sült alma, a sült vagy párolt sütőtök, és a szárazon pirított olajos magvak. 

Földimogyorós búzás bableves – a téli levesek közül az egyik legfinomabb. Laktató étel, akár önmagában is elég egy ebédre, energiát ad és melegítő hatású. 

Hozzávalók:

1/2 cs tarkabab, 1 cs búza, 2 db kockára vágott sárgarépa, 1 db kockára vágott fehérrépa, 1 hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1/2 kk kakukkfű, ugyanennyi zsálya, tengeri só, babérlevél. Egy kis darált földimogyoró a tálaláshoz. 

Elkészítése:

Előző este külön áztassuk be az átválogatott, megmosott babot és búzát. Ha az áztatóvíz másnapra nem keserű, hanem édeskés, akkor a babot abban főzzük 1 óra hosszat. Ezután tegyük bele a zöldségeket, a fűszereket. Kis lángon főzzük még egy órát. A búzát kuktában főzzük 60 percig, ha megpuhult, a már főtt bableveshez keverjük. A levest tetszés szerint be is ránthatjuk. Tálaláskor megszórjuk egy kis darált földimogyoróval.

A hideg idő jin hatását a jang jellegű alapanyagok egyensúlyozzák ki: ezek a melegítő és energiadús élelmiszerek. Így a gabonák közül kerek szemű a barnarizs, a köles, a zab és a hajdina, az árpa ezeken kívül a kuszkusz, a bulgur és a kukoricadara. Mindezekből köretek, levesbetétek, fasírtok, kásák, zöldségekkel együtt rakott egytálételek valamint édességek készülhetnek. 

A télálló gyökeres és gumós zöldségek közül legtöbbször répa, petrezselyemgyökér, karalábé, zeller, cékla kerül az asztalunkra. A téli időszak leveles zöldsége a fejes káposzta, a vörös káposzta, a kelkáposzta, és a sütőtökök szezonja is most van. Az aszalt és szárított konyhafüvekből szintén használunk a főzéshez, sláger a szintén a télálló alma, körte és az aszalt gyümölcsök, valamint az olajos magvak, diófélék. A tenger zöldségeiből, vagyis az algákból is rengeteg ásványi anyagot nyerhetünk - levesbe, zöldségételekbe és salátákba teszünk belőle ízlés szerint egy keveset.

Fontos egészségvédő alapanyag a hordós savanyú káposzta, ami tejsavas erjedéssel készül, jól tesszük, ha egész télen fogyasztjuk. 

Vöröshagyma, fokhagyma, almaecet – antibakteriális hatásuk révén minden háztartásban megtalálható kiváló házipatika-szerek. A főzésen, ételízesítésen kívül a fokhagymát és a vöröshagymát mézzel keverve a megfázás tüneteinek enyhítésére, torokpanaszok kezelésére is alkalmazhatjuk. Cikkünkben még néhány fontos gyógynövényt és illóolajat ajánlunk.

Hagymapakolás

Felfázás esetén készítsünk meleg hagymapakolást, a következőképpen: 2-3 fej vöröshagymát apróra vágunk, felmelegítjük és egy pamut zokniba téve a köldök alá helyezzük, letakarjuk egy nejlonzacskóval, majd egy törülközővel és betakarózva egy-két órát pihenünk. Ha éjszakára szeretnénk feltenni a pakolást, akkor egy laza kötéssel rögzítsük. Ugyanezt a pakolást fülfájáskor a fülre is tehetjük.

Gyógyító italok

Az áfonyaszörp a húgyúti fertőzések ellenszere, gátolja a baktériumok elszaporodását. Fogyaszthatunk rendszeresen aszalt áfonyát is, például tegyünk a teánkba néhány szemet. A csalán-, zsurló- vagy medveszőlőlevélből készült tea szintén ajánlott. Már említettük előző cikkünkben, hogy a fűszerek közül a téli időszakban minden nap tehetünk egy-egy csipetet teába, kávéba, ilyenek az őrölt fahéj, a kakukkfű, a frissen reszelt (vagy porított) gyömbér.

Fürdők

A meleg illóolajos fürdők nemcsak jólesnek télen, de jótékonyan is hatnak a megfázásos betegségek esetén. Ajánlott illóolajok: a szantálfa-, a teafa-, a boróka- vagy a cédrusolaj, ezekből néhány cseppet keverjünk a fürdővízhez. Illatuk orron keresztül hat a légzőszerveinkre, bőrön keresztül beszívódva pedig egész szervezetünket gyógyítja.

Aszalt gyümölcs kompót

Az elmúlt évek egyik slágerreceptje volt a Makronaután. Ez nem is lehet véletlen, hiszen ez egy olyan desszert, amivel a télbe nyarat varázsolhatunk.  Nem kell más hozzá, mint aszalt gyümölcsök, és még néhány adalék, amelyekkel megbolondítjuk! Szilveszterkor egy kis vörösborral meglocsolva forraltboros hangulata lesz.

Hozzávalók 4 személyre: 

50-50 gramm aszalt alma, szilva, barack, körte és mazsola, 1/4 l grapefruitlé, 2 evőkanál rum, 1 evőkanál őrölt fahéj, 1 evőkanál reszelt citromhéj, 1 csésze narancslé, 3 evőkanál méz, ízlés szerint karobpor, 50 g dióféle vegyesen

Elkészítés: 

Az aszalt gyümölcsöket felaprítjuk, és a mazsolával együtt egy tálba tesszük. Ráöntjük a grapefruitlevet, a rumot, a fahéjat, a citromhéjat és a narancslét, letakarjuk és éjszaka állni hagyjuk. Másnap az egészet takaréklángon 10 percig főzzük. Mézzel édesítjük, ízlés szerinti mennyiségű karobport keverünk hozzá, ez egy kicsit megköti. Diógerezdekkel, mandulával díszítve melegen vagy hidegen tálaljuk. Mi most a fotózáskor friss szőlőszemeket is tettünk rá.

Ünnepekkor is érdemes megszívlelni néhány jó tanácsot. Hideg időben a vese és a húgyhólyag védelme a legfontosabb. 

Amellett, hogy megfelelően felöltözünk, különösen ügyeljünk arra, hogy melegen tartsuk a deréktájékot, a lábfejet és a nyakat, így megelőzhetjük a megfázást, egyben védjük a vesék egészségét. (A tél a kínai orvoslás szemlélete szerint a „víz elem"-hez tartozó évszak, amelynek fő szerve a vese és a húgyhólyag.)

Mit igyunk?

Igyunk megfelelő mennyiségű, s minél több meleg folyadékot. A kínaiaknál szokás a meleg víz fogyasztása, mert akkor nem hűl le a szervezetünk, védjük az emésztőtraktust. Mi inkább szeretjük a meleg leveseket és a különböző teákat. A melegítő fűszerek közül leginkább a fahéjat, kakukkfüvet, gyömbért ajánljuk, ezekből reggeli teánkba, kávénkba is tehetünk pár csipetet, indítsuk így a napot!

Mit együnk?

A télálló termések közül a bab, a borsó, a hajdina, az árpa és a köles fogyasztása ajánlott, a barnarizs mindig csodákat tesz. A zöldségek közül a gyökeresek és gumósok, mint például a zeller és a cékla fogyasztása aktuális. A téli időszakban kevés nyers salátát és gyümölcsöt eszünk, mert a főtt, meleg ételek kedvezőbben hatnak szervezetünkre. Együnk meleg leveseket, főzelékeket, sült tököt és sült céklát, desszertnek sült almát, kompótot.

Mit kerüljünk?

Lehetőség szerint csökkentsük a cukor, fehér liszt és a húsfélék túlzott fogyasztását. Amennyiben húst eszünk, kombináljuk a fogásokat párolt zöldségekkel.

Mozgás!

Séta, kirándulás, téli sportok: mindezek felélénkítik és edzik a szervezetünket. Töltsünk sok időt a szabad levegőn! A keleti típusú mozgásgyakorlatok nagyon hasznosak ebben az időszakban is, mint például a tai chi, a chikung és a jógagyakorlatok. Ez utóbbiak közül ajánlott a ,,térd-homlok tartás", mert nyújtja és edzi a hólyag- és vese-meridiánt, amely a lábszár hátsó részén fut. Jó gyakorlat, ha nyújtott lábbal hajolgatunk előre (akár takarítás közben:).