Tisza Kata terápiás feldolgozásregénye
Feszültséggel, szorongással teli időszakot élünk, a családok, mikroközösségek összezárva kell, hogy éljék a napjaikat. Már ezért is nehéz, hát még akkor, ha a kiegyensúlyozatlan légkör hátterében sérült kötődésmintázat áll. A szenvedő fél összetéveszti a bántalmazást a szeretettel, és ez oly sok fájdalmat okoz, hogy akár szó szerint belekékül – mint a könyvborítón ábrázolt macit szorongató alak... Vajon meghaladható-e az általában gyerekkorból hozott sérült kötődésmintázat, és ha igen, hogyan?
Érzelmi manipuláció
Tisza Kata élethelyzeti krízis-coach, társadalomkutató és író – az érzelmi manipuláció bántalmazó kapcsolatokban megjelenő formáiról ír már tizenöt éve. A 2000-es évek derekán megjelent négy regénye bestseller lett, ezekben még nem tudatosan, de lényegében ugyanezekkel a témákkal foglalkozott. Azóta kutatta, elemezte, tanulmányozta az irodalomterápia keretei közt, a műfajt és a témát. Mára mindkettő létjogosultságot nyert, sokan foglalkoznak vele – az ő könyvei mégis egyediek. Hogy miért? Mert ötvözi a szépirodalmat, a pszichológiai ismeretterjesztést és az önismereti-önfejlesztő irodalmat – megalkotva ezekből a feldolgozásregény terápiás irodalmát. A komplex hatású új műfaj vonulatába tartozó kötetei 2017-től évente jelentek meg: Akik nem sírnak rendesen, A legjobb hely a városban te vagy (versek), Most – Túlélő leszel, nem áldozat, és 2020-ban, a Kékre szeretni című könyv, amely Nóra és Dávid kapcsolatán keresztül egy abortusztörténet hátterét tárja fel.
Anyaseb, apaseb
„Ez a legdurvább darab, amit valaha írtam – mondja a szerző –, nem is véletlen, hogy záró darabja az abúzus sorozatnak, nem lehetett kihagyni. Az abortuszkérdés stigmatikus, tabusított, ellentmondásos és nagyon nem a helyén kezelt, sok mindent felvet a férfi, a nő, a társadalom felelősségéről. Fontosnak tartottam, hogy mutassuk meg, hány abortusz mögött áll súlyos bántalmazástörténet – végső soron mindannyiunk anya- és az apasebe.” Tisza Kata sok levelet kap nőktől, akik megírják, hogy az ő abortusztörténetük mögött is hasonló erőszaktörténet van, és beszámolnak róla, mekkora erővel rántják ki őket a szégyenből a könyv olvasása utáni felismerések. Férfiak is írnak, van, hogy csak ennyit: “Dávid én vagyok, hová forduljak segítségért?” Akik eddig nem ismerték az érzelmi bántalmazás természetrajzát, ráismernek, megértik, mi történik, és ez sokszor felér egy újjászületéssel. De a könyv nemcsak párkapcsolati válságban segíthet, a problémát mozgató dinamika rámutathat a családban lezajlott vagy a jelenben zajló anya-lánya, apa-lánya, vagy más hozzátartozóval való kapcsolatra, baráti, munkatársi viszonyra is.
Hogyan haladható meg?
„Az irodalom meg tudja szólítani az érzéseket, a tudomány le tudja őket horgonyoztatni egy olyan keretrendszerbe, ahol nemcsak érzek valamit, hanem meg is értem, hogy azt miért érzem. – elemezte a szerző egy interjúban a műfaj jellemzőit. Ahogy ez a kettő szinkronban találkozik, olyan erőt termel, amivel meg tudom cselekedni azt, ami kiszabadít a fogságból, amiben vagyok. Végül is át tudom írni a traumát, ami meghatározza az élethelyzetet, amibe beleragadtam.” A könyv elindíthat egy terápiás folyamatot, erőt ad, visszaigazol – és ez akár önmagában is elég lehet ahhoz, hogy az illető cselekvővé váljon a saját életében és ne legyen önmaga áldozata.
A Kékre szeretni figyelemre méltó könyv. Fontosnak tartom, hogy a témával foglalkozzanak szülők, pedagógusok, és a segítő szakmák képviselői, hogy észre tudják venni, mi lehet egy fiatal vagy bárki depressziója, viselkedészavara mögött. Családban, baráti körben is észrevehetjük az érzelmi manipuláció jeleit – és akkor lépjünk, változtassunk; kérjük szakember segítségét.
*A könyv itt megrendelhető:
Kommentek