A szakácskönyv mindig jó ajándék! Kerüljön akár gyakorlottak, akár kezdők kezébe, mindig van mit tanulni mások ötleteiből.  Természetesen elsőnek a saját könyvünket ajánlom, amely az alábbi linkre kattintva kedvezményesen megvásárolható:

http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?BookID=726850

Olvasóink figyelmébe ajánlok még három könyvet az idei kínálatból:*

Az életem ízei

Frank Júlia neve márkanév a gasztronómiában. Talán nincs is ma Magyarországon olyan háztartást vezető család, amelyiknek ne lenne legalább egy Frank Júlia-szakácskönyve. A szerző 33 év alatt, – 1982-től 2015-ig – 126 szakácskönyvet írt, ezek több mint 5 millió összpéldányban jelentek meg.

Az életem ízei rendhagyó szakácskönyv, gasztronómiai önéletrajz 80 recepttel. A szerző főként olyan utazási élményeiről mesél benne, amelyek érdekesek, szokatlanok, közük van a gasztronómiához, néhányuk az élete különleges fordulataihoz, élményeihez kapcsolódik. Ahogy nevezi, amolyan „ízes élet – ízes étel”, annál is inkább, mert az utazások folyamán megkóstolt különlegességek receptje minden fejezet végén megtalálható. Hogyan lett szakácskönyvíró? Hogyan kezdődött ez a szokványosnak igazán nem mondható életpálya? Az első rész önéletrajzforma, a könyv második része időrendben követi gasztronómiával kapcsolatos utazási élményeit. Frank Júlia oratórium- és operaénekesnek készült, az érettségit követően egy éven belül mindkét szülőjét elvesztette, így testvérével együtt azonnal munkába kellett állniuk. Hatalmas vargabetű után gasztronómus-újságíró lett. A receptek saját kísérletezései eredményei. Az élettörténet fejezeteit receptek teszik teljessé. Ezúttal fotók nélkül kapunk ízelítőt a finom és házias fogásokból, van itt például Majonézes burgonya – Frank módra, Krémsajtos almasaláta, Kólás kacsacomb, Pezsgős epres üdítő, Kimcsi, koreai csípős káposzta, Amerikai kézműves ananászfagylalt, Kapros tormatorta. Valamennyit érdemes elkészíteni, megkóstolni, jó néhány bekerülhet a napi menübe!

Főzni szexi

Pici habverőt visel a nyakában ékszerként Déri Szilvia, a Házisáfrány blog szerzője, és már szakácskönyve címében kijelenti: Főzni szexi. Stílusával, receptjeivel elsősorban városban élő rohanó szingliket szólít meg, de ajánlatai mindenkinek szólnak.

Ha rászánod magad és nekiállsz főzni, meglátod, az életed hirtelen megtelik majd éhes barátokkal, ahol ugyanis étel van, ott buli van! – csalogatja a konyhába olvasóját a szerző, akit utazásai során a finom falatok is érdekeltek, így került repertoárjába egy sor olyan különlegesség, mint például a Thai zöld curry, a kebab vagy a panna cotta, a kuszkuszsaláta, a humusz vagy a görög joghurt mézzel és dióval. Sok vonzó praktikát megoszt: tizenöt éves kora óta befőz, például házilekvárt; megtudjuk azt is, hogyan készül 10 perc alatt, fagyasztott gyümölcsből garantáltan tartósítószer mentes lekvár. Szerinte nincs rosszabb attól, ha ételtől hízik és még csak nem is ízlik, az irodai házhoz szállítás gondolatától a hideg kirázza, ezért munka előtt pár perccel összedobható, csomagolható, szállítható, melegíthető ételekről is szó esik. Az egyik biztos tipp a bulgúrpiláf, remek alternatíva az unalomig ismert rizses és krumplis fogások helyett. Vegetáriánus változatot mutat be, íze leginkább a bácskai rizses húshoz hasonlít. Gyerekeknek is ajánl ízletes uzsonnákat. Történetek, anekdoták sem kevésbé pikánsak és jókedvre hangolók, mint némely fogás, amelyeket a fotók ínycsiklandó közelségből mutatnak meg. Mivel a szerző görög gyökerekkel rendelkezik, így például a saksuka (lecsóféle) egyik kedvence, amit lánybulikon reggelire követelnek a vendégei. Pizzaparti kiegészítéseként krémek és kencék kerülnek a pita mellé, például humusz vagy a villámgyors csirkemájpástétom. Vajon micsoda a pasifogó pastitsió vagy a saltimbocca? Szerepel még egy pár idegen hangzású név a könyvben, de a kislexikonból mindent megtudunk.

Sörkönyv

A sörkérdések kérdése: kisüzemi, házi vagy kézműves? Vétek György és Rosenstein Róbert könyve felfedi, hogy a sörtörténészek szerint több ezer éves sörkultúránk legmozgalmasabb, időszaka a 19. század második felére és a századforduló éveire tehető. Akkoriban alakult ki ugyanis a nagyipari sörgyártás. Az elmúlt harminc évben egy újabb forradalomnak lehetünk tanúi, résztvevői és alakítói. Azonban ez a forradalom az elsővel ellentétben épp fordított irányban hat, a sör újra manufakturális termékké válik. A sör ugyanis, egészen a 19. századig ugyanolyan kézműves termék volt, akár a kenyér. Boros nemzetnek tartjuk magukat, nem is hinnénk, hogy hazánkban egészen a 18. század elejéig virágzott a sörkultúra. A mai Magyarország területén az elmúlt kétszáz évben nem találunk kis sörfőzdéket, a sörivók igényeit néhány nagy sörgyár elégítette ki.

Lehetséges, hogy a kánikulai nyarak sokszorozták meg sörszomjunkat? Ám sörfesztiválra, sörversenyekre sörtúrára nem kell Amerikába utaznunk! Csehországban, Berlinben, a briteknél, skótoknál, belgáknál, de itthon is megtaláljuk, amit keresünk, sörkertek, sörházak országszerte, főváros szerte várják a sörivókat. A könyv bemutatja hazai sörfőzdéket is, majd a sörgasztronómiára kerül sor. Hogyan kóstoljunk sört? Melyik ételhez melyik sör illik? Hogyan főzzünk sörrel? Ez utóbbihoz külön fejezet tartozik receptekkel és egy sor gyönyörű fotóval. Látható például a savanykás sörkenyér, a sörös fondü, a sörös hagymaleves, a kávés sörös mousse és számos vonzó sörkoktél. Receptmutató és sörábécé teszi teljessé a tájékozódást.

*Recenzióm a Líra Könyvklub lapjában jelent meg.