Elsa Valle énekesnő, kiváló zenész-előadóművész, az egyik leghíresebb kubai zenészdinasztia sarja. Született muzikalitása természetes, sokszínű előadói tehetséggel párosul a hagyományos kubai zenei műfajokban és a jazzben is. Dalszövegeit spanyolul írja, ám most könyve jelent meg, magyarul. A címe: Nyitott ajtók.

Lelkem ajtaja mindig nyitva áll és mindenkit beengedek, aki arra jár. – idézem a könyvből, amelynek előszavában azt írja, annak örülne, ha az olvasók merítenének a gondolataiból. Az őt befogadó ország lakóinak szeretne segítő kezet nyújtani, vallja, megérdemelnek egy reményszimfóniát. Elsa ugyanis évek óta Magyarországon él. Férje Winand Gábor zenész, énekes, a színpadon és a magánéletben is társak. Fényképek és kották is kerültek a kötetbe, amely különös, egyedi, meghatározhatatlan műfajú. Mesél életrajzhoz kötődő történeteket, megfogalmaz gondolatokat, tanácsokat ad, elsősorban azonban azt hiszem, segítő könyv: élni segít. Milyen Elsa írói stílusa? Olyan, mint a zenéje, a hangja, az éneklése: finom és sodró, örömteli és elmélyült, költői és hétköznapi, spirituális és szertartásszerű. Minden sorából sugárzik szeretetreméltó lénye. Elragadó személyisége sajátos meséléssel nyilvánul meg, a témái pedig: második hazája, Magyarország, az emigráció keserű és tanulságos tapasztalatai, meggyökerezés az új körülmények között, művészetének fejlődése, tehát mindaz, amit személyiségébe élményeiből beépíthetett. Rajongói kíváncsiak arra is, hogyan ismerkedett meg férjével. Nos, ezt is leírja, nem különben varázslatos esküvőjüket a kubai tengerparton! Szeretettel emlegeti szüleit, testvéreit, iskoláját. Mesél gyökereiről, és óriási életörömmel, humorral ír a jelenről, amelybe a zenésztársak, a rajongók, a tanítványok és az utazások is beletartoznak.

„A hangom” című fejezetben felidézi a látomásszerű élményt, ahogyan Oshun, a folyó istennője megszólította és megáldotta. Hangod fényesen csillog majd, mint az ékszereim, édes lesz, mint a víz, amely bennem csordogál. Egy dolgot azonban soha ne feledj: mindig őrizd meg magadban az egyszerűséget, a jóságot és a becsületességet hűséges követőiddel és az emberiség többi tagjával szemben, különben kiszáradnak a folyók, kialszik a fény az utadon. Sok elragadó mozzanat közül különösen egy kép emlékezetes még a számomra. Kislánykorában biciklizni tanult, és megkérte a szüleit, tereljék félre az útból a kiscsirkéket, a galambokat, pillangókat és mindent, ami akadályozhatja a magabiztos pedálozásban. Azt hiszem Elsa életútjára jellemző ennek a kis történetnek az üzenete, hiszen életének alkotó elemei a küzdelem, a szépség és az öröm. Aki vele találkozik – személyesen, zenéjén vagy a könyvén keresztül -, mindenképp részesül életöröméből.

*Szepesi Dóra cikke megjelent a Könyvhét 2014. decemberi számában