Végre bemutattuk a könyvet „otthon”, a kiadónk könyvesboltjában, az Alexandra Irodalmi Kávéházban. Szeretem ezt a helyet, sokszor jártam itt nézőként, de műsorvezetőként is már vagy öt alkalommal. Legutóbb itt mutattuk be a Boldog szülő, boldog gyermek című, Évával közösen írt könyvünket is. Nagyon kellemes a helyszín, finom a kávé és Ádám, aki a technikát szolgáltatja, türelmesen megold minden kérést.


Ezen az estén Weckermann Anita, a Napi Elemózsia Magazin főszerkesztője, bájos kismama, pörgősen és beleérzően adta alánk a szót, jó volt, hogy igazán érdekli a téma, és még az is, hogy soha nem vezetett könyvbemutatót színpadon! Elsőre remekül sikerült! A legutóbb megjelent harmadik számban írt a szakácskönyvünkről egy lelkes kis írást. napielemozsia.hu/magazin3 Elmondta az esten is, hogy már ahogy belelapozott, beszippantotta, és megtetszett neki a könyv, a különleges receptnevek és adalékok mellett az vonzotta, hogy nagyon egyszerűen lehet elkészíteni a fogásokat. Érdekelte, hogyan kerültem kapcsolatba ezzel a főzési irányzattal és elmeséltem röviden a berlini sztorit és munkakapcsolatomat Évával. (Erről bővebben írtam a blogon http://makronauta.blog.hu/2011/02/21/talalkozasom_a_makrobiotikaval_i_resz )

Anita kíváncsi volt, hogyan kerül egy férfi a képbe, hogyan ismerkedtünk meg Aschenbrenner Sanyival, aki a fotókat készíti az ételekről. Erre Sanyi lazán kijelentette, hogy mi még az előző évezredből ismerjük egymást - egy irodalmi körből, ahol szerkesztőtársaimmal fiatal alkotók műveit gondoztuk. Így igaz, verseink egy kis antológiában többekkel együtt megjelentek még 1999-ben, innen a barátság. Mezei Klári néni biokertész köre is közös pont, meg az újságírás. Egyszer aztán meghívtam Sanyit és a családját ebédre, külön örültem, hogy az apukája is eljött, mert ritkaság, hogy az apukák generációjából a férfiak ennyire nyitottak lennének az újdonságokra. Sanyi készített néhány fotót az ételekről, hátha tudom használni a felvételeket. Akkor láttam, hogy különös érzékkel és figyelemmel fordul ezek felé az ételek felé, nagyon tetszettek a képek – így jött először a blog ötlete, majd a könyv. Anita megkérdezte tőle, mennyire áll közel hozzá ez az életmód, erre ő: a vegyes táplálkozás híve vagyok, de azért nagyon ízlenek ezek az ételek is, különösen a gabonafasírtok. Ezt a szemléletét nem is akarja megváltoztatni, a kilenchónapos kislányukat is hagyományosan etetik. Sok mindenről esett még szó, például arról, hogy egyszer főztem a Gundelben… De ezekről majd talán később bővebben!

Családias, oldott volt a hangulat – eljött sok ismerős, barát, családtag, de a sajtó képviselői is megtisztelték a bemutatót.Örültem, hogy eljött néhány olyan személy is, aki a pályám különböző szakaszainak tanúja és előmozdítója. Szigeti Juli, ő támogatta a makróról szóló első cikkem megjelenését a Camion Magazinban; Schneider Gábor és felesége, előző könyveink kiadói; Martin Keizer, művészeti terapeuta, akihez festeni járok és egy időben nála is tartottam főzőtanfolyamokat... Finomak voltak Szabó Emma süteményei – az ő süteményeit megtalálhatjátok a bioboltokban -, tönkölybúzából, zabpehelyből készültek, gyümölccsel, gabonamalátával, karobbal illetve zöldséggel ízesítve. A kötet dedikálásával egybekötött kötetlen beszélgetésen pedig megerősítettük többekkel, hogy a makrobiotika legfőbb erénye a harmónia, amire mindenkor törekedhetünk, annak ellenére, hogy az egyik ismerősöm megsúgta, ő most a paleolitot követi, a másik meg elárulta, hogy nyerskosztos lett. Kívánom, hogy mindenki találja meg a számára legmegfelelőbb táplálkozási formát. Elvem, hogy a táplálkozás nem cél, hanem csak eszköze egy tevékeny és derűs életnek: hiszen azért eszem, hogy éljek és nem azért élek, hogy egyek. Ám ha eszem, akkor már örömmel és minőségit mindenből – s ha lehet, olyat, ami az egészségemet szolgálja, mert a táplálkozás az élet napos oldala. Hozzáfűztem azt a gondolatot is, hogy egy szakácskönyvnek mennyi élete van, - nagyon sok -, hiszen sokan évtizedekig főznek belőle, generációkat táplálnak – ez nagyon tetszik!


Még valami: a bemutató végén elárultuk a terveinket, az egyik egy házipatikával foglalkozó könyv, a másik pedig egy süteményeskönyv. Nem tudni, ki melyiket várja jobban!!!