Felelősséggel tartozunk a gyerekekért

Jakus Orsolya 18 éve vegetáriánus, három gyermeket nevel. Férjével, Vass György Boldizsárral együtt alapította az Egészség-vár Alapítványt, a Vegetáriusok Baráti körét, szerkesztették a Vegetáriánus Hírlevelet. Közösen kezdték szervezni, a Vegetáriánus Fesztivált is. Immár hat éve, hogy Boldizsár már nincs köztünk. Vágóhídról megmentett és meggyógyított egy lovat. Pontosan nem tudni hogyan, de lovaglás közben leesett és fejsérüléseibe néhány nap után belehalt. „Hiszek abban, hogy nem történik semmi sem véletlenül, hanem azért, hogy erősödjünk, fejlődjünk. – mondja Orsi. Nem mondom, hogy nem viselt meg minket a halála, de vettük a feladatot, és igyekeztünk megoldani. Nagyon sokat segített a világhoz való hozzáállásom. Boldizsár nagyon érett volt, tudatosan élt, huszonnyolc év alatt megélt annyit, mint más 40-50 éves korára”

Nem tudom már, hol hallottam először arról, hogy léteznek olyanok, akik kizárólag növényi táplálékon élnek, talán Etka anyóval történt beszélgetés lehetett az egyszer a televízióban. Mindenesetre valami tizenhat éves koromban megfordult bennem, és egyik pillanatról a másikra vegetáriánus lettem. Anyukám akkor úgy gondolta, talán kamaszkori szeszély lehet, és majd elmúlik. Abban az időben a hozzáférhető irodalmak első egyike volt Oláh Andorék Reformkonyha című könyve. Abból tanulgattam a természetes étkezés alapjait, először azért, mert így élni egészségesebb, később fontosabbá vált az a meggyőződés, hogy a vegetáriánus étkezés etikusabb. A család eleinte természetesen féltett, hiszen a kilencvenes évek elején még szinte fehér hollónak számított az, aki nem eszik húst, nem ismertek senkit maguk körül, aki így élne, nem volt pozitív példa. Nem tudták elképzelni azt sem, miként lehet így majdan háziasszonyként és édesanyaként élni a hétköznapokat. Majdani férjemmel 17 évesen ismerkedtünk meg, ő is igen hamar elhagyta a húst az étrendjéből.

Boldizsárnak gyógyíthatatlannak tűnő májenzim zavara volt, nem tudta a zsírokat megemészteni. Akkoriban találkoztunk az Agykontrollal, ami kiváló eszközt adott neki ahhoz, hogy meggyógyítsa magát. Így újra ehetett húst, zsíros ételeket, mégis is úgy döntött, hogy vegetáriánus lesz. Mindketten megtapasztaltuk, hogy ez a fajta étkezés jó hatással van ránk, így nem volt kérdés számunkra, hogy kis idő múlva született gyermekinket is erre az életmódra neveljük. Úgy gondoltuk, szülőként felelősséggel tartozunk a gyerekekért, ezért aszerint teszünk, ahogyan szerintünk minden szempontból a legmegfelelőbb. Szerencsére a nagycsalád is tiszteletben tartotta és tarja ma is döntésünket.

- Tizennyolc éves voltam, amikor összeházasodtunk, 19, amikor az első fiam született. Az orvosomnak nem volt semmi kifogása az étkezési módom ellen. Az ilyenkor szinte mindenkinél előforduló vashiányomra természetes szereket, például Mannaraxot szedtem, amitől újra teljesen egészséges lett a vérképem, a 9. hónapban is.

- A várandósság idején hogyan táplálkoztál?

- Lakto-vegetáriánusok vagyunk, tejterméket fogyasztunk, de tojást nem, mert az is egy élet lehetősége, egy petesejt, még ha nincs is megtermékenyítve. Igyekeztem délelőtt gyümölcsöt enni, vagy müzlit, délben zöldséglevest, főtt gabonafélét, nyers salátát. Nagyon fontos, ilyenkor főként, a kiegyensúlyozott, változatos étrend: nyers zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak, teljes értékű gabonából készült ételek, hüvelyesek stb. Érdekes, kevesen gondolják talán, hogyha kislány babát vár az édesanya, már az unokáját is várja, hiszen a magzatában már benne vannak a petesejtek. Tehát felelősséggel tartozunk az unokánkért is! Az első fiamat, Bálintot, aki most 15 éves, 14 hónapig szoptattam. Azért hagytam abba, mert félidős voltam a következő gyerkőcömmel. Emese, 13 éves, ő 28 hónapig szopott, a kisebbik fiam, Gergely, 11 éves, pedig négy és fél évig.

- Ez igen! Hogyan választottad el őket?

- Nem elválasztottam őket, hanem hét hónapos kortól hozzátápláltam. Ha a szoptatás után még éhes maradt, evett, amennyit akart, ha nem volt éhes, nem erőltettem. A nagyfiam például nagyon szerette a zöldségleveket. Fél éves kora után minden nap kapott friss cékla-, alma-, répalevet.
Szépen fejlődtek, az első baba 3 hónaposan duplázta meg a születési súlyát, a kislányom 2,80-nal született és ő mindig is kis Cinka Panna maradt, most kezd kikerekedni, hogy kezdődik a kamaszkor. Teljesen egészségesek és normális testalkatúak és nem alakult ki semmilyen allergia náluk. Nagyobb a rizikófaktora ennek a betegségnek, ha nem szoptatják a babát, vagy ha korán kezdik adni a tejterméket. Orvoshoz ritkán járunk, antibiotikumot csak akkor kaptak, amikor skarlátosak lettek. A ritkán előforduló könnyű lefolyású betegségeiket természetes gyógymódokkal és homeopátiával kezelem.

Babaételek:

1/ Főtt krumplit, nyers, reszelt sárgarépát keverjünk össze egy kis hidegen sajtolt olajjal.

2/ Gabonát, vagy gabonapelyhet megfőzünk és összeturmixolunk aszalt gyümölccsel. A gluténmentes gabonákkal kezdjük (kukoricadara, rizs, köles)

- Mi történt az óvodában?

- Nagyon örülök annak, hogy az első közösségben töltött évükben szinte alig, kislányom egyáltalán nem volt beteg. Csoporttársaik egyik betegségből estek a másikba, ahogy azt sokan normálisnak tartják. 3 éves korukra, mire oviba kerültek, úgy érzem, sikerült megfelelő alapot biztosítani nekik. A nagyfiam kiscsoportos korában megpróbálta meggyőzni az óvó nénit, hogy jobb lenne neki, ha nem enne húst. Azóta igyekszem hangsúlyt fektetni a toleranciára is, hiszen nem feladatunk bárkit is meggyőzni a saját igazunkról. Személyes példamutatásunk iránymutató lehet másoknak, de igyekszünk senkit sem meg- és elítélni bármiféle nézete miatt.
Az óvodába, később az iskolába is vitték magukkal az ennivalót. Őket pedig egyáltalán nem zavarta, hogy mást esznek, mint a többiek. Bálinttól egyszer meg is kérdezték, hogy nem csúfolják-e miatta, azt válaszolta, hogy egy gyereket bármiért csúfolhatnak, - ha szemüveges, vörös hajú, kövérebb, vékonyabb… De nem csúfolták őket sosem, inkább az fordult elő, hogy kértek az ennivalójukból. A nagyobbik fiam mindig is nagyon tudatos volt. Egy időben előfordult, hogy bevásárláskor rendszeresen túrórudit kapott. Apja mondta, hogy nem egészséges, nem kéne kicsi gyereknek ilyet ennie, és a másfél éves gyerek onnantól fogva nem kért többé. Nagyon meglepődtem.

- Csokizás sincsen?

- Most már sajnos van. Eleinte a család nagyon sajnálta őket, szegény gyerekek, akik nem ehetnek csokoládét! Mégis megtették a kedvünkért, és gyümölcsöt hoztak ajándékba nekik. Természetesen ők is járnak a többiekkel születésnapi bulikba, sőt gyorséttermes születésnapra is, de volt, hogy semmit nem ettek ilyenkor, ha nem volt olyan étel, amit mi is fogyasztunk. Megkérdezték, mit tartalmaz a kínált étel, amíg kicsik voltak, kérték, olvassák el nekik az étel csomagolásáról, majd maguk böngészték ki az összetevőket.

- Kóla és társai?

- Nagyon ritkán ma már előfordul, de csak vendégségben, itthonra én kólát sosem veszek. Inni inkább frissen préselt gyümölcslevet, házilag, együtt eltett szörpöket, gyümölcsteát, vagy még inkább tiszta vizet iszunk, és szerencsére nagyon szeretik a friss, még inkább az aszalt gyümölcsöket, olajos magvakat. A születésnapi torták nálunk tojás nélkül készülnek, amit a család hagyományosan étkező része is szívesen fogyaszt.

- Az idők során alakul az étrend?

- Nem mondom, hogy könnyű három különböző ízlésű, és néha bizony válogatós gyerekre nap mint nap főzni úgy, hogy az egészséges, változatos is legyen, de igyekszem. Az is előfordult, hogy egy-egy kisebb betegség miatt a tejterméket is ki kellett vonnom az étrendjükből, amire nagyon jól reagált a szervezetük. Helyettük szójajoghurtot, gabonatejeket, bio margarint kaptak, és növényi tejszínnel készítem az ételeket. Természetesen ezekből az ételekből is hozzájut a fejlődésben lévő szervezetük a szükséges mennyiségű fehérjéhez. 

- Milyen nálatok egy gyerekzsúr?

- Egyértelműen vegetárius ételeket készítünk, szívesen eszi mindenki. Családi összejövetelen is így van, de mondom, nekem szerencsém, hogy a családom toleráns. A férjem családja pedig vegetáriánus lett, még a nagymamája is, hetvenéves korában. Nemrég halt meg, de nyolc évig lelkes vegetáriánus volt, ráadásul Reiki mester. Érdekes, számomra új ételekkel ismertetett ő meg, előkotorta a háborús hús- és tojásmentes receptjeit. Meggyőződésünk, hogy sokkal tovább élhetett fitten, egészségesen így vegetáriánus módon.
Nem tudom, mi lesz, ha nagyobbak lesznek a gyerekeim, és teljes joggal dönthetnek. Úgy gondolom, hagyni fogom, döntsenek szabadon, ha akarnak húst enni, egyenek. Hallottam, hogy kamaszkorban, vagy fiatal felnőttként azért csak kipróbálják a húst, viszont visszatérnek. Most teljesen meggyőződéses vegetáriánusok ők is. Sok mindenben eléggé szabadok, talán nem lesz szükségük erre a lázadásra.

Orsi receptjei

Sütemény

Kicsiny lányom kedvence, már egyedül is el tudja készíteni. Ebből sütünk tortát, de pl. baracklekvárral megkenve is nagyon fincsi.

7 dkg vaj
15 dkg cukor
25 dkg liszt
1 sütőpor
3 dl tej
2 kanál tejföl

Ebből kavart tésztát készítünk, és vajazott, lisztezett formában sütjük ki.

Zakuszka

2 nagy padlizsán
0,75 dkg paradicsom
4 nagy paradicsompaprika
1 fej vöröshagyma
4 evőkanál olaj
fűszerek (só, fokhagyma, bors)

A padlizsánokat és a paradicsomokat megsütjük sütőben, majd lehámozzuk. A hagymát olajon megpároljuk, hozzátesszük a többi aprított zöldséget, fűszerezzük. Dúsíthatjuk puhára főtt, áttört babbal is. Nagyon finom, ha húsdarálón áttörjük az egészet. Kis üvegekben, dunsztolva eláll egész télen (ha mi is kibírjuk addig, és nem faljuk fel az egészet pár héten belül!)

Tökmagpástétom

20 dkg tökmag
40 dkg hagyma
1 dl olaj
2 db paradicsom
1 db paprika (lehet erős is)

A hagymát olajon megdinszteljük, hozzá tesszük a paprikát, és a héjától megtisztított paradicsomot. Fűszerezzük például füstízű sóval, vegetával (bio vagy adalékmenteset válasszunk). A tökmagot megőröljük, és összeturmixoljuk a megpuhult zöldségekkel.

((Ez az interjú és a továbbiak, még 2004-ben  készültek és a "Boldog szülő boldog gyermek" című könyvben jelentek meg. A bennük szereplő gyerekek már 9 évvel idősebbek. Csupán  inspirációként tesszük fel most az oldalunkra így, májusban, az anyák napja és a gyereknap hónapjában.)