A változás univerzális folyamatát Taónak (Út) nevezték el az ősi Kínában. A föld (jin) és az ég (jang) erőinek mozgásában öt ciklust különböztettek meg. Erre épül az öt elem tana, mely szerint fának nevezték el a több irányba terjeszkedő energiát – ez egy fa növekedésében is megfigyelhető.

A fa a ciklusnak az a fázisa, amikor valami keletkezik, növekedni kezd – a növő Hold, a szülés, a tavasz ereje ilyen. Az aktív, kitáguló energia tűz típusú, itt éri el csúcspontját a ciklus, ez a nyár, a ragyogó telihold fázisa, mely maximumát elérve csökkenni kezd. A lefelé irányuló, stabilizáló energiát földnek nevezték el, mely az érett nyárban, az aranyló teliholdban nyilvánul meg. Az összehúzó, sűrű energiát a fémhez hasonlították – mely a fogyó hold fázisa és az évszakok közt az ősz. A lefelé ereszkedő erőt a vízzel szimbolizálták, mely a ciklusban azt a pontot jelenti, melyben a dolgok a legnagyobb nyugalmat és koncentrációt érik el. Évszaka a tél, holdfázisa az újhold, melynek sötétségében benne rejlik az új élet lehetősége.

Ha ismerjük például, hogyan nyilvánul meg az emberi szervezet működésében az öt elem tana, étkezésünkkel is harmonizálhatjuk egészségünket. Milyen teendőink vannak nyáron a konyhában, és mi a tűz elem szerepe? A tűzhely évezredek óta szimbólum, a család, az összetartozás jelképe, és a tűzhely őrzése kiváltképp az asszony feladata volt. A főzés biológiailag a testen kívüli előemésztés egyik fajtája. A fával létrehozott tűz – de mindaz, ami valóságos láng – javítja az étel minőségét, az ételekből felvett életerő táplál minket.

A szervezetben is van tűz, bár ez láng nélküli égési folyamat. A tűz elemhez a szív, a vérkeringés, a vékonybél, a hangadás és a kommunikáció tartozik. Támogassuk ezek működését a következőkkel: fogyasszunk piros színű növényeket! De nem húzhatunk éles határvonalat, mert hiszen ugyanúgy, ahogyan az évszakok, az öt elem energiakörei is fokozatosan, harmonikusan váltanak át egymásba. Így például, a cseresznye, szín szempontjából tűz elemű, savanykás íze révén a fa elemhez is tartozik, ami viszont a tavaszt képviseli. És valóban, a cseresznye a tavasz és a nyár határán érik. A gabonák közül a kukorica „tüzes”, nyáron előnyös a főtt kukorica fogyasztása vagy a darából készült kása.

A nyár íze kesernyés, kellemes, frissítő hatású. Ilyen például a cikória, és a zöld leveles saláták. Érdekes megjegyezni, hogy a babkávéban sem csupán a koffein frissít, hanem a pörköléssel elért kesernyés aroma. Hasonlóan hat a gabonakávé, csak kiegyensúlyozottabbak leszünk tőle.

Főzéskor nem csak a jin-jang ellentétpárt vesszük figyelembe, hanem az öt elem tanát is. Tanácsos tehát, hogy nyáron minden étkezésnél egy kis keserű íz is képviseltesse magát a tányéron. Maradjunk a pirításnál! Fogyasszunk pirított olajos magvakat, pörkölt napraforgót, tökmagot. Só helyett használjunk például a gomásziót, ami pörkölt, őrölt szezámmag és só keveréke. A fűszerezés is legyen élénkítő hatású, használjunk gyömbért, rizsecetet. Nagy melegben jótékonyan lehűtenek minket a nyers saláták.

A konyhatechnika is segíti a tűz elem jelenlétét: a gyökeres zöldségeket például meleg időben gyufaszál vékonyságura szeleteljük. A főzési mód a kiterjedést, az energia szétszórását segíti elő: rövid ideig, de nagy lángon főzünk – a hosszabb főzés jangizál, s mivel a nyári meleg erősen jang, olyan ételkészítési eljárást kell választanunk, amelyben minél rövidebb ideig hat főzés közben a tűz.

Készítsük a zöldségeket vízben főzve vagy kevés olajon megpárolva, úgy, hogy még egy kicsit nyers, tehát fog alá való, ropogós maradjon. A gyökeresek mellé minél több nagy levelű leveles zöldséget együnk. A helyesen készített étel támogatja a szív és a vékonybél működését.

A makrobiotikus házipatika szerint a tűz elem támogatásához még a következőket ajánlhatjuk: a szív működésének jót tesz, ha zöld, illetve rózsaszín színeket hordunk magunkon, ilyen ruhákat illetve például rózsakvarc láncot viselünk. A nyár a vidámság, a kinyílás, a nevetés időszaka, tudatosítsuk magunkban!