Az ünnepi elmélyülést segíti a természetközelség, néhány szál pünkösdirózsa, egy csésze kávé.
„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak.
Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek.
Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre.
Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből.
Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek.
Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek?”
(Apostolok cselekedetei 2: 1-7)
A kávé áldásos hatásáról sokat lehet olvasni. Mértékletes fogyasztás esetén például serkenti a szív, a központi idegrendszer és a vesék működését. Feldobó, frissítő és inspiratív hatását mindannyian tapasztalhatjuk, de egészségvédő szerepe is lehet. Örömmel olvastam legújabb kutatások eredményeiről: a kávéivásnak fontos szerepe van a szív- és tüdőbetegség, a szívroham megelőzésében és a fertőzésekkel szembeni védekezésben.
Nemrég tudtam meg, hogy Johann Sebastian Bach kantátát írt Kávékantáta címmel. Valószínűleg ő is szerette a kávét. Lehetséges, hogy a kávé hatása is belejátszott, hogy ilyen sok remekművet írt? Tavaly pünkösdkor a természet zümmögése kísérte pünkösdi kávéivásomat, az sem volt rossz! A zenedarab már inkább egy barokkos kávéházat idéz, akinek van kedve, itt meghallgathatja Bach művét:
https://www.youtube.com/watch?v=fXUGulSZSh0
Fotó: Szepesi Dóra
Kommentek