Ha a gyerek nem éhes és kialudta magát, nincs vele semmi gond – foglalta össze a lényeget családi találkozón Balázs, a fiatal apa. Először meglepett, ilyen egyszerű lenne? Aztán bólintottam, hát igen, ez a két dolog az alap, minden más csak ezután jön. Természetesen a megfelelő ételt és környezetet biztosítani kell a számára. A lényeg a ritmusban és az adagolásban van. Megkérdeztem még egy-két fiatal szülőt, íme:
Eti: Az alvás fontosságára nem a nyugodt hétköznapokon jövünk rá, hanem amikor valamiért nem tudjuk kipihenni magunkat. Amíg minden flottul megy, és kipattanunk reggel az ágyból egy nyugodt éjszaka után, fel sem merülhet bennünk, hogy mennyivel könnyebb így az élet. Azonban ha valami megzavarja a nyugodt pihenésünket, legyen az egy hangos szomszéd, telihold vagy csak valamilyen váratlan, stresszes helyzet, amely még éjszaka is foglalkoztat, azonnal rájövünk, mennyire hiányzik a kiegyensúlyozottsághoz az alvás. Fokozottan igaz ez a kisgyermekekre, akiknek érdemes minél előbb egy pontos napirendet bevezetni, és ehhez ragaszkodni. A kislányomnál eleinte a 7-ig alvás, reggeli, játék, tízórai, alvás, ebéd, játék, uzsonna, alvás, játék, fürdetés, vacsora, alvás ritmus jött be, valahogy így alakult a programunk és ehhez próbáltunk igazodni. Ahogy nőtt, és egyre kevesebbszer aludt, már nem volt ennyire egyértelmű a napi rutin, igazi ninjaként küzdött az ebéd utáni alvás ellen, mintha az valami mumus lenne. A különbség egy délutáni 2 órás alvás és annak teljes hiánya között pedig elég szignifikáns. Míg előbbinél jókedvűbb, felszabadultabb, játékosabb a kora este, utóbbinál már 5 óra magasságában jön a tömény horror, türelmetlen, követelőző, nyűgös. A "kedvenc" sztorim, amikor az esti fürdetésnél elsírta magát azon, hogy egy hajszál a kezére ragadt, és nem jön le. Míg megfelelő pihenéssel mindezt kisujjból lerendezte volna, messzire lerázva a fránya hajszálat. Száz szónak is egy a vége, az étkezés minősége és mennyisége mellett a pihenés fontosságát is érdemes szem előtt tartani a vidám és kiegyensúlyozott hétköznapokért.
Eszter: Azt hiszem, itt leginkább az időzítésről, a ritmusokról kellene beszélni, onnan közelítve a dolgokat. Az majdnem mindegy is, hogy mit eszik, hol alszik a gyermek, ha érzi, hogy biztonságban van, és zavartalan, akkor jól van. Ezért van az, hogy az anya vagy apa vagy egy közelálló felnőtt biztonságot nyújtó közele elég ahhoz, hogy megnyugodjon, lelazuljon. Persze, az is fontos, hogy meglegyen az egyensúly, és például a pisilés-kakálás is simán menjen, ehhez is bizonyos fokú nyugalom kell. Aztán persze mindjárt a minőségi kérdéseknél vagyunk, hogy mit eszik, mennyit eszik, nagyon fontos. Hogy tápláló-e az étel vagy csak pillanatnyi kielégülést nyújt, mint a fölösleges édességek.
Sanyi: alapigazság, ha egy kisgyermeknek van rendszer az életében, akkor kiegyensúlyozott, nem nyűgös, nem hisztis, látszik, hogy rendben van. Ehhez az kell, hogy legyen napirendje, aminek fontos része, hogy nagyjából mindig ugyanakkor kapjon enni, természetesen olyan táplálékot, amire szüksége van. Látom a környezetünkben, hogy néhányan nem veszik észre, hogy már nem papit kéne adni a gyereknek, hanem normál táplálékot vagy éppen fordítva. Illetve a másik dolog, az alvás. Hogy az is körülbelül ugyanakkor történjen. Utóbbit könnyen megboríthatják a frontok vagy a fogak növekedése, de ha ezek nem zavarnak be, akkor egy olyan kisgyereked van, aki rendben van magával és a világgal.
Kommentek