Megértetted? – milyen sokszor kérdezik a felnőttek a gyerekeket! Fölfogtad? Ez már egy kicsit ingerültebben hangzik, és az agytevékenységre utal, de jelzi azt is, hogy az értésnek valahogyan köze lehet az érintéshez, talán a tapintó érzékhez is. A megértés az érzékekkel, a figyelni tudással, a másik szempontjaiba beleélő képességgel kell, hogy kapcsolatban legyen. A hetedik érzéken túl a személyiség érzék is bekapcsolódik, ha van ilyen, mert az igazi megértésben a másik személyiségét, annak működését érezzük meg. Empátia kell hozzá, beleérzés, hogy megértsünk valakit, a helyzetét, a cselekedeteinek mozgató rugóit. Persze, van, hogy egy pillanat alatt átlátunk egy helyzetet, egy embert, elsőre tudjuk, milyen, akivel éppen dolgunk van, napnál világosabb a jelleme, a stílusa, és nem érhet meglepetés, tudjuk mire számíthatunk. Ilyenkor döntünk: konfrontálódjunk, vagy kikerüljük.

Az értés, érintés, fölfogás összefüggése anyanyelvünkön szólva természetes. Nekem mindig külön örömet ad, ha idegen nyelvekbe nyerek bepillantást, legalább annyira, hogy a gondolkodás más formái is feltárulhatnak. Angolul például a megérteni, azt jelenti, hogy understand. Érdekelt, vajon miért kell nekem „alá állni” annak a valaminek, amit meg akarok érteni? Miért kell egyfajta alázat, nyitottság? Mi fog a nyakamba hullani, ha alá állok és megértem, mert annyira megérint, hogy nem is tehetek mást? És miért világos a világos németül is: na klar? (Ez egyébként tisztát, áttetszőt is jelent!) Magyarul azt mondjuk, fölfogni. Igen, ez utalhat erre a teljes testi bevetéssel végzendő gesztusra, hogy aláállok és fölfogom, akár az esőt, engedem, hogy átmosson és hogy teljesen átérezzem azt, amit meg kell értenem. Mert valami magasabb szellemi valóság készül éppen rám hatni, hogy aztán beépüljön az eddigi ismereteim halmazába, olyan törvényszerűségek szerint, ahogyan képes vagyok felfogni.

A megértés szó csak egy kicsit különbözik hangalakjában a megtérés kifejezéstől. Nem is lehet véletlen, hiszen a nyelv bölcsessége a legmagasabb. A Logosz, a teremtő szó üzeneteit kapjuk a nyelv által emberi hangba, hangszínbe, rezgésbe, érzelembe és értelembe csomagolva. A megtérés számomra úgy érzékletes, hogy a megismerés kaland-útjairól visszatérünk a számunkra kijelölt útra, életútra, elfogadjuk sorsunkat és a tőlünk telhető legoptimálisabb állapotban vesszük az akadályokat, megoldjuk nap, mint nap a feladatainkat. Olyan ez például, mint egy kirándulás. Vannak könnyebb és nehezebb szakaszok, kitérők, eltévedések, de a nehézségek és az erőpróbáló kapaszkodók után kárpótol minket a hegytetőn feltáruló látvány és a tisztás, ahol lepihenhetünk, szemlélődhetünk, elfogyaszthatjuk uzsonnánkat és jól érezhetjük magunkat, erőt gyűjthetünk az út többi szakaszára.

Egy kiránduláson aztán tényleg teljes testbedobással értjük meg, miért is kell fáradozni! Mert tulajdonképpen miért törjük magunkat a hegy megmászásával, ha az ablakból is gyönyörködhetnénk a hegy látványában? Miért kellenek a próbák? Az erőpróbák? Az embert próbáló akadályok? Mindenkit érintő és érdeklő kérdések ezek: írók, költők, tanítók, papok, prédikátorok és próféták foglalkoznak vele – és mindenki mást, aki egy kicsit is gondolkodik, foglalkoztatnak az élet nagy kérdései, legalább néha megérintik, ha nem is érti meg őket. A magyarázatokba viszont gyakran beletörik az ember bicskája, csikorognak az észkerekek… Miért történik éppen ez, éppen velem és miért nem történik az, vagy amaz? Miért? Miért? A kérdések kérdése azt hiszem, éppen ez. Sokszor érdemes csak úgy hagyni, lebegtetni a kérdéseket (problémákat, e kettő ugyanaz!), esik, ahogy puffan, megoldódik magától, és akkor megértjük. Ha nyugodtan, nyitottan és alázattal hagyjuk, hogy megértsük a megérteni valókat. És persze nem is kell mindent megérteni. Miért is kellene… Csak állj alá! Understand?

Ha megértjük, hogy a teremtett világ a szellemi erők anyagi megvalósulása, elfogadjuk azt is, hogy vannak földi táplálékok, amelyek elősegítik az elmélyedést, utat nyitnak a figyelemnek. Ilyenek például a gabonák. A világon a leginkább elterjedt gabonaféle a rizs, amiről már írtunk, sőt ajánlottuk a rizskúrát is. Bármikor fogyaszthatjuk, akár naponta, de  télen, a víz elem időszakában különösen hatásos, mméregtelenít, azaz a salakok kiválasztását a szervezetből legintenzívebben barna rizzsel érjük el, intenzív vízhajtó hatása van. Ha gyakrabban fogyasztjuk, a véredények rugalmasabbá válnak. A barnarizs fokozza kontemplatív, azaz elmélyedésre, meditációra való képességünket. Az idegeket megnyugtatja, könnyen emészthető, az ember, étkezés után friss marad, képes szellemi munkavégzésre.