A kezdet kezdete: cikkem a Camion Magazin 1990 áprilisi számában, ami fénymásolatban van meg, alig olvasható, be kell írnom újra. Olyan régen volt ez, hogy akár azt is mondhatnám, hogy „amikor még kamionsofőr voltam”, ám ez már csak azért sem lehetne igaz, mert a mai napig nincs jogosítványom. Tehát a cikk, amit oly sokáig, decembertől áprilisig írtam, emésztettem (magam miatta). A blikkfangos címet a szerkesztő adta, mondván, így biztos el fogják olvasni.

„Legyen az élelmiszer a te gyógyszered, és gyógyszer a te élelmiszered”
Hippokrátész

A makrobiotika görögül hosszú életet jelent, s követőinek azt is ígér. Már az ókorban Hippokrátész is úgy tartotta, a megfelelő élelmiszer alapozza meg az egészséget és a hosszú életet. Az étkezés egyszerű, kiegyensúlyozott, természetes módjára vonatkozó makrobiotika kifejezés állítólag a Héber Biblia eredeti görög fordításában is fellelhető. Távol-Keleten Ohsava japán szamuráj fejlesztette tovább ezt a szemléletmódot. Később Európában és az USÁ-ban is megjelenik, majd továbbfejlesztik.

A makrobiotika alapfilozófiája az egység: az ember a világ része, és a világmindenség törvényszerűségei vonatkoznak rá. Ha megszegi őket, fizetnie kell: az egészségével! Szívbetegségek, mentális és pszichológiai megbetegedések, rák és immunrendszeri elváltozások, meg ki tudja, még mi minden írható a helytelen táplálkozás számlájára. Kutatások szerint makrobiotikus táplálkozás esetén a veszély jelentős mértékben csökken.
 Néhány hónapja Magyarországon is megalakult a Makrobiotikus Társaság. Előadásokat, főzőtanfolyamokat, vacsoraesteket rendeznek. A nyugat-berlini Kochstudio Balance vezetőjét, Éva Horváth-ot is ők hívták meg. Főzőstúdiójába 15-89 éves tanulók járnak – ez utóbbi vendég szürkehályogból gyógyult e koszt által -, a konyhafőnök pedig egy öregek otthonának, valamint egy óvoda 10 gyermekének főz.

- Mintha 10 gyerekem született volna – jellemzi ezt az állapotot, és ezzel már el is árult valamit abból a szemléletből, amit követ.
Éva Horváth hat esztendeje él makrobiotikusan, amely életfelfogás, embertársaihoz, a természethez való hozzáállás is egyben. A dolog akkor kezdődött, amikor vakbélgyulladása lett, és nem vették idejében észre… Az operáció után sorra jöttek az újabb gyulladások a szervezetében. A beteg kezébe vette a sorsát, s egy természetgyógyász méregtelenítő kúrája után eljutott a makrobiotikához. 

A makrobiotikus konyha harmóniára törekszik. Az így készített eledelektől az ember békés, kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szervezetű lesz, szelleme fejlődésre, tanulásra kész. A makrobiotikus nem eszik húst, tojást, tejterméket, vegyszerezett növényeket, raffinált élelmiszereket. Természetesen nem fogyaszt cukrot, babkávét, alkoholt sem, és nem dohányzik. Az étrend összeállításánál maximálisan figyelembe veszik a nemet, az életkort, az egészségi állapotot, a klímát és a táplálék tulajdonságait. 

A táplálékok távol-keleti szemlélet szerint két csoportba sorolhatók. A jin-ek nőies jellegűek, ide a hideg, a víz, a gyümölcs, a főzelék, a cukor, a méz; valamint a jang-ok, a férfias jellegűek, amelybe a meleg, a száraz táplálékok, a só, a hús, a sajt és a gabonák tartoznak. (A nőben és a férfiban természetesen a jin és a jang kellő arányban kevert.) Ebben a makrobiotikus „boszorkánykonyhában” a jin és a jang „Földi és Égi” energiáit egyensúlyozzák ki. A gabonát például azért főzik, mert a jang jellegű mag vízzel főzve a jin felé tolódik.

- Nézzünk meg egy répát – szemléltette az előadó a jin-jang viszonyt. – Gyökere az Égből a Föld közepe felé tart, ez jelenti a növény jang jellegét. Formára is férfias. A levele pedig a Földből a Nap felé tör, könnyed, légies, a belső női ivarszerveket formázza.
 De még mielőtt bárki is azt hinné, zöldeket beszélek, mindjárt rátérünk a makrobiotika gyakorlati részére.

Előbb azonban hadd közöljek két részletet, amit az előadáson hallottam: a tojás frigiddé tesz, mert nagyon jang, a sajttól és a túl sok szárazkoszttól pedig visszahúzódó, bágyadt és impotens lesz az ember… Na már most?

Miso, tofu, hidegen sajtolt olaj, alga, tengeri só, gabonakávé. Nálunk alig ismert, egyelőre többnyire nem is kapható eledelek. A misót – szójafermentum – az istenek ajándékának tartják. Szójababból és tengeri só pasztából készül. Könnyen emészthető fehérje, leköti a mérges gázokat, a nehézfémeket a belekben, és azok egyszerűen eltávoznak. Méregtelenítő hatását nyugaton az antropozófus orvosok is bebizonyították. Japánban a taxisofőrök védőételként naponta kétszer esznek misolevest. A tofu – szójatúró – kiváló alapanyag palacsintába túró helyett, rántottának, húspótlónak a székelykáposztába. 

Mit egyen, aki változtatni szeretne étkezési szokásain? Fogyasszon főzött gabonát, főzelékeket, hüvelyest és gyümölcsöt, azt se nyersen, kompótnak. Így étkeznek a Zen papok is, akik köztudottan hosszú életűek, friss a szellemi, fizikai teljesítőképességük. Nagyon fontos a gabona és a mag, mint „életkonzerv”, hiszen egyetlen magban benne rejlik a potenciális növény életereje. A húsemésztés nem az ember hosszú bélcsatornájára méretezett. Hosszú ideig tartózkodik szervezetünkben a bomló hús, a káros baktériumok és ezek anyagcseretermékei pedig mérgek. A húsról fokozatosan leszokhatunk. A disznóhúst, marhahús, majd szárnyas váltsa fel, végül, ha szükséges – a makrobiotika szerint a tengeri hal megmaradhat étrendünkben.

A hagyományos, teljes értékű, hántolatlan gabonákon, magvakon kívül előszeretettel ajánlanak szokatlanabbakat is, például a kölest, amelytől állítólag szép lesz a haj, és köretként főzik a hajdinát is. Fűszernek köményt, rozmaringot, csalánt és gyógyfüveket alkalmaznak. Cukor, méz helyett mazsolával, aszalt gyümölccsel édesítenek, a kompótban pedig elegendő a gyümölcs természetes édessége.

Éva Horváth szerint a főzés meditáció. A főzőkanálból varázspálca válhat. Az asszonyoknak azt ajánlja, hogy szívleljék meg és kövessék a távol-keleti arcdiagnózist is: „Tekints a tükörbe, és ha jól nézel ki, jót főztél tegnap.”

Eddig a cikk. A fotókat Hauer Lajos, a Képes Újság fotósa készítette, nincsenek meg a diák. Az Átrium Hyatt-beli vacsorán a menü miszóleves volt,  második fogásként a tálon pedig: barnarizs és rántott zöldség, babsaláta, „székelykáposzta” hús helyett tofuval, és párolt zöldség. Az ételeket Kanizsai Eszter készítette, aki férjével Szauder Tamással együtt alapította a Makrobiotikus Társaságot, mindketten Évánál tanultak, ők hívták meg Pestre.