könyvajánló

Címkék

Abracadabra (1) adukibab (2) áfonya (1) agar agar (2) ajándék ötletek (1) Akaratunk gyógyereje (1) Akaratunk Gyógyereje (1) akupunktúra (1) alapanyagok (1) Albrecht Dürer (1) alga (6) algalap (6) algériai saláta (1) allergének (5) allergia (6) alma (7) almakompót (2) almalé (1) Almásy Katalin (1) alternatív táplálkozás (1) angyal (1) angyalok (1) anyatej (1) arame (4) aranygaluska (1) archetípus (1) árnika (1) árpa (5) articsóka (3) ásványi anyagok (1) aszalás (2) aszalt gyümölcs (3) aszalt szilva (1) atomerőmű (1) avokádó (3) Az életem ízei (1) A lélek szabadsága (1) bab (4) bableves (4) banán (3) bancha tea (2) barack (2) barackturmix (1) barátfüle (1) barátság (1) Barbados (1) barnarizs (11) basemel (1) befőzés (8) bejgli (1) Belső Nóra (1) berkenye (1) Berkenye Pityó (1) biobor (1) bioenergia (1) birs (2) birsalma (3) birsalmakompót (1) birsalmaleves (1) Bitches Brew (1) blansírozás (2) bobájka (1) bodzaital (1) böjt (7) Boldizsár Ildikó (1) boldogasszony mentája (1) Bóna László (2) borscs (1) brokkoli (3) brokkoli leves (1) burgonya (1) burgonyasaláta (1) búza (2) búzacsíra (1) búzás bableves (2) cayenne-bors (1) cékla (7) chia mag (2) chili (2) chilipaprika (1) cickafark (1) cikória (2) Címkék (7) citrom kúra (1) Cointreau (1) cöliákia (2) coli bélbaktérium (1) csalán (1) csalánleves (2) csalántea (1) csapati (3) Csapody Kinga (1) cseresznye (1) csicserborsó (1) csicseriborsó (5) csicserikuckó (5) csicseri saláta (1) csicsóka (3) Csigaház (1) csikung (1) csili (1) csipkebogyó (1) csipkeital (1) csíra (6) csíraleves (1) csírázott (2) csőben sült (1) csokiéhség (1) csokitorta (1) cukkíni (1) cukkini (1) cukkíni fasírt (1) cukor (1) cukorérzékenység (2) currypor (1) currys zöldség (1) dagasztás (1) dahl (1) daifuku (1) dedikálás (1) delfinek reggelije (1) derelye (1) diéta (3) dinnye (2) dió (6) diólevél (1) Dívali (1) Dívali ünnep (1) Dombóvári István (1) Dr. Gyarmati Andrea (1) édesgyökér (1) édesítőszer (1) édeskömény (2) édesrizs tészta (1) édesség (2) egészséges táplálkozás (1) egeszsegvar (1) egytálétel (1) egzotikus fűszerek (1) ehec baktérium (1) élelmiszermentők (1) életerő (3) Életválságok meséi (1) elhízás (1) Elsa Valle (1) endívia (2) eper (3) Erdély Dániel (1) érzékenységek (1) est (1) Eszterhai Katalin (3) ételallergia (1) ételek helyrehozása (1) ételek kézzel (1) ételkészítési módok (2) étel előkészítés (3) etetési történet (3) étkezés (2) étkezési (2) étvágy (1) Everness (1) Everness Fesztivál (1) evőeszköz (1) évszakváltás (1) fagyi (1) fahéj (1) fájdalomcsillapítás (2) falafel (2) farfalle (1) fasirt (1) fasírt (1) fast food (1) fa elem (1) fehérjegolyó (1) fehérjék (1) fehér üröm (1) felhő (1) Fényadó ünnep (1) fermentálás (1) fogamzásgátlás (1) fogyókúra (8) fokhagyma (1) fokhagymás öntet (1) Föld (1) földimogyoró (2) föld elem (2) főzési módok (3) Főzni szexi (1) főzz évszakok szerint! (4) franciasaláta (1) frissítő ital (2) fukusimai (1) fukusimai erőmű (1) fürdő (1) fűszer (3) fűszerek (3) fűszernövény (1) fűszersó (1) gabona (4) gabonakávé (1) gabonamagvak (1) gabonapehely szelet (1) gabona fasírt (1) galambvirág (1) garam masala (1) gesztenye (5) gluténérzékenység (6) gluténintolerancia (1) gojibogyó (3) gomba (5) gombaleves (1) gombapörkölt (1) gombasaláta (1) gombásodás (1) görögdinnye (1) grill (2) Grünkern (1) Gurgyijev (1) Gyémánt (1) gyerek (2) gyerekjáték (2) gyerekkönyv (1) gyereknap (1) Gyere velem gyógyítani! (1) gyógyfű (2) gyógyital (2) gyógyítás (1) gyógynövény (1) gyógytea (1) gyömbér (1) gyömbérvizes (1) gyorslekvár (1) gyorsszörp (1) gyümölcs (8) gyümölcslé (1) gyümölcsleves (3) gyümölcsnyárs (1) gyümölcsös szelet (2) gyümölcssaláta (3) gyümölcszselé (1) gyúrás (1) hagyma (2) hagymakrém (1) hagymaleves (1) hajdina (3) hajdinaleves (1) hajdina gombóc (1) Hamupipőke magmixe (1) harangvirág (1) hasfájás (1) hashajtó (1) házipatika (3) házi gyógymódok (1) Hippokratész leves (1) hízás (1) hiziki (3) Hodnik Ildikó (1) hőkezelés (2) hokkaidótök (1) holdhatás (1) homeopátia (2) hormon (1) hormontípus (1) humusz (1) húsvéti menü (2) immunerősítés (2) irodalom (1) iskolabüfé (1) italalapanyag (1) izlés fiziológiája (3) Jakupcsek Gabriella (1) jégsaláta (1) jin jang (6) joghurt (2) Jorge Bucay (3) juhtúró (1) Julienne (1) kamilla (1) kánikula (3) kannelóni (1) kapor (2) kaporleves (1) káposzta (9) káposztasaláta (1) káposzta leves (1) karácsony (7) karácsonyi menü (11) Karácsonyi Vega Est (1) karalábé (4) karfiol (1) karobkrém (1) karob mokka (1) kása (1) kávé (1) Kávékantáta (1) kecsap (1) kecskealudttej (1) kecskesajt (1) kecsketej (2) kecsketúró (1) keksz (1) kel (3) kelbimbó (2) kelkáposzta (1) kenyér (3) kenyérpirítás (2) kert (1) ketchup (1) KidsOasis (1) kimerültség (1) királymorzsa (1) Kiss Ottó (1) kivi (2) Ki szeret igazán? (1) Kneipp-kúra (1) kókuszkeksz (1) kókuszkrém (1) köles (13) köleses okara (1) köleses palacsinta (1) köleses saláta (1) kölesfasírt (1) kölesleves (1) kölestorta (2) koleszterin (2) köles kolbász (2) köles sütemény (1) költői (1) kombu (1) komló (1) kompót (1) konyha (1) konyhanyelvművelő (1) könyv (5) könyvajánló (1) korai kötődés (1) körte (3) köszvény (1) kovászos uborka (1) közkedvelt recept (1) Krisna-tudatú hívők (1) krumplifőzelék (1) kuglóf (1) kukorica (2) kukoricabajusz tea (1) kukoricadara (1) kukoricamálé falatkák (1) kukoricatorta (2) kukta (1) Kurt Tepperwein (1) kuszkusz (2) Laár András (1) lábfej (1) lapcsánka (1) lasagne (1) léböjtkúra (2) lecsó (2) lekvár (3) lekváros bukta (1) lélek (4) lélek táplálása (1) lelki egészség (1) lencse (2) lencsecsíra (1) lencseleves (1) lencsesaláta (2) lenmag (4) lepény (2) leves (1) lilahagyma krém (1) lilakáposzta (1) lisztérzékenység (3) lúgosítás (4) macska (1) madár (1) magas vérnyomás (1) máglyarakás (1) magnézium (1) magvak (4) Mahasti (1) máj (3) mák (5) mákos guba (1) mákos köles (1) makrobiotika (520) makrobiotika tanfolyam (23) makronauta (467) makro étrend (494) máktorta (1) mandula (1) mángold (1) mangold (1) manióka (1) Manó Kiadó (1) Martin Keizer (1) masni (1) masszázs (1) meditáció (1) medvehagyma (1) Megasztár (1) meggy (1) meghűlés (2) mélyhűtés (1) menstruációs fájdalom (1) menta (2) méregtelenítés (21) mese (1) meseantológia (1) mesekalauz (1) meseterápia (1) méz (2) mézes sütemény (1) Michelangelo (1) Michio Kushi (2) Miles Davis (1) minesztróneleves (1) miszó (8) miszóleves (9) mochi (1) Mochi (1) mogyo (1) mogyoró (1) moszat (1) müge (1) mungóbab (2) müzliszelet (1) mu tea (1) Napkút Kiadó (1) napozás (1) napraforgó (1) napraforgómag (2) napraforgó csemege (1) narancs (2) narancsleves (1) nevelés (1) nishime (5) nituke (2) női ciklus (2) nori (5) nori alga (1) November elseje (1) Növényi Norbert (1) nyers étel (2) nyírfaital (1) okara (6) okara kolbász (1) olaj (1) olajos magvak (2) Olvasás Éjszakája (1) öngyógyítás (1) öninterjú (1) önismeret (1) önterjú (1) öntet (3) országtorta (1) őszibarack (1) öt elem tana (9) padlizsánsaláta (1) palacsinta (2) pálcika (1) pályázati felhívás (5) paprika (3) paprikakrém (1) paprikalekvár (2) paradicsom (4) paradicsomos lencse (1) parajfőzelék (1) Párducpompa (1) pástétom (2) patiszon (1) pekándió (1) penne (1) pepperonáta (1) pickels (1) Pieta szobor (1) pihenés (1) pipiske (1) Pirosmadár (3) piros gyümölcsök (1) Piros madár (3) piskóta (1) pizza (2) polenta (1) praktikák (1) prosztatapanaszok (1) puliszka (1) pünkösd (1) pünkösdirózsa (1) puri (1) quinoa (2) quinoapehely (1) r.makroszem (1) radicchio (1) radioaktív (1) rádióműsor (1) rakottas (1) rakott kelkáposzta (1) Ranjeet Singh (1) rántott leves (1) rántott zöldség (1) râpèes (1) ratatuille (1) rebarbara (2) rebarbaraital (1) recept (3) relaxáció (2) Rémoulade (1) répa (2) répalé (1) répapástétom (1) répatorta (1) retek (5) reuma (2) ribizke (1) ribizli (1) Ridikül (1) rigó (1) rizs (6) rizsbukta (1) rizsfajták (1) rizsgombóc (1) rizskúra (2) rizsmiszóleves (1) rizspuding (1) rizst (1) rizstészta (4) rizs sütemény (1) rokfort (1) rozs (1) Rudolf Steiner (1) rukkola (1) ruta (1) salaktalanítás (2) saláta (11) salátakatáng (1) sárgabarack (1) sárgaborsóleves (1) sárgadinnye (1) sárgarépafőzelék (1) sátor (1) savanyítás (4) savanyú káposzta (4) Savarin (1) serpenyős alma (1) Sértések és sértődések (1) shiitake gomba (1) Shio-kombu (1) shoyuleves (1) (2) sodó (1) Soma Mamagésa (1) Sörkönyv (1) sóskaleves (1) soványság (1) spárga (1) spárgaleves (1) spenót (5) spiritualitás (2) sport (1) Stahl Judit (2) stangli (1) stressz (1) Streussel Kuchen (1) sugárfertőzés (3) sült tofu (1) súlygyarapodás (1) súlyprobléma (1) superfood (1) sushi (1) sütemény (3) sütőtök (7) sütőtökleves (1) Szalma Edit (1) szamóca (1) szamósza (2) Szécsi Noémi (1) szeder (2) szejtán (2) székely káposzta (1) szem (1) személyiség (1) szendvicskrém (2) szénhidrátok (1) szerelem (1) szervóra (1) szezámmag (2) szezámmagos vaj (1) szezámolaj (1) szezámsó (3) szezámvaj (1) szieszta (1) szilva (5) szilvaleves (1) szilvásgombóc (1) szilva fagylalt (1) szilveszter (1) szilveszteri menü (1) Szögyal Rinpocse (2) szója (5) szójabab (4) szójababkrém (2) szójaszósz (1) szójatej (1) szójatejbe rizs (1) szója tej (2) szokások (1) szőlő (2) szőlőlevél (1) szószok (1) sztrapacska (1) Szukák főztje (1) szushi (1) szusi (7) tabuli (1) tahin (4) tahinkrém (1) tahinöntet (1) tanfolyam (2) tápióka (1) tápiókagyöngy (1) tartósítás (4) tavaszi tekercs (1) tea (4) Tejeda Erika Anna (1) tejfokozó (1) tél (2) tempe (3) temperamentum (1) tempura (1) tengeri só (1) terhesség (3) természetes édesítő (1) természetgyógyász (1) természetgyógyászat (1) terrine (1) testsúly (1) tészta (3) Tibeti hagyomány (1) tócsni (1) tofu (20) tofumajonéz (1) tofupástétom (1) tofurántotta (2) tofus táska (1) tofutorta (1) tojás (1) tök (1) töltike (1) tönköly (1) török édesség (1) török konyha (1) Tóth Krisztina (1) Tóth Vera (1) tudatos táplálkozás (1) tűlevél (1) turmixgép (1) túrógombóc (2) tűz (1) tűzrakás (1) uborka (5) uborkaleves (1) uborka saláta (1) ufóvér (1) újhagymás paradicsom (1) umeboshi (4) umeboshi szilva (1) útipatika (1) uzsonna (1) vadrizs (2) változás kora (3) vanília (1) várandósság (3) vargányagomba (2) Vegetáriánus Fesztivál (4) vers (5) virágevők (1) virágszirom (2) virágtea (2) vitaminital (1) vitaminok (9) víz (3) vizitorma (1) vöröskáposzta (3) vöröslencse (1) wakame (4) waldorf (1) Waldorf-pedagógia (1) Weöres Sándor (1) zab (5) zabcibere (1) zabital (1) zabkása (1) zabkorpa (1) zabpehely (4) zabpehelykeksz (1) zacher (1) zeller (3) zellersaláta (1) zöldbab (2) zöldborsó (1) zöldség (11) zöldséges fészek (1) zöldségleves (3) zöldségsaláta (1) zöldség saláta (1) zöld tea (1) Zseblámpás mesék (1) zserbó (1) zsírégetés (1) zsírok (2) Címkefelhő

Friss kommentek

  • Makronauta: Beraktunk cseréphordóba 40 kg gyalult káposztát! (2017.11.30. 16:47) Hordós káposzta - Savanyítás természetesen
  • Makronauta: A kovászos uborka már kész, finom. Most érik a kovászos káposzta, jónak ígérkezik! Nektek hogy sik... (2017.07.07. 20:04) Savanyítás - természetesen
  • Makronauta: @Erich: Így igaz! Ne feledjük, hogy az algák ásványi anyag tartalma, például a vastartalma jelentő... (2017.04.10. 16:47) Moszatok, algák, tengeri zöldségek
  • Makronauta: @Hajdu Imre, Gombos Levente: a cikk végén található egy link, bele lehet olvasni a könyvbe és megr... (2017.01.11. 13:34) Önterjú*
  • Makronauta: @Rózsa Boros: Keresni, kísérletezni, ennek mindig van értelme! Köszönjük az ötletet. A káposzta me... (2017.01.07. 11:14) Savanyú káposztás bableves*

Miért főzzünk kuktában télen?

A téli időszak főzési módjait áttekintve a nyomás alatt főzés az egyik legfontosabb. A gabonákat és a hüvelyeseket kuktában főzzük meg, ezáltal puhára, nyákosra fő az étel és több melegítő energiát kapunk tőle. A saját gőzében főtt ételek is kedvezően hatnak egészségünkre, ilyenek a vas lábosban kevés vízen párolt gyökeres zöldség ételek, ezt nevezzük "nishime" stílusnak. Télen a sütőt is gyakrabban használjuk és több olajat, egy kicsit több sót, szójaszószt, szezámsót teszünk az ételekbe. A sűrű, tartalmas levesek (gabonából, zöldségekből és algából) nagyon jól esnek ebben az időszakban. 

A miszóleves rendkívül jó hatású, hetenként többször is fogyaszthatjuk. A tejsavas erjesztéssel elrakott és a sóban rövid ideig nyomás alatt készülő zöldségek, valamint az olajban tartósított zöldségek, marinált vagy aszalt paradicsom fogyasztása is  aktuális. 

Olajban kisütött gabonafasírtot, olajban, serpenyőben sült bundás zöldséget is gyakrabban fogyasztunk. Desszertként pedig nagyon finom a sült alma, a sült vagy párolt sütőtök, és a szárazon pirított olajos magvak. 

Kommentek

Földimogyorós búzás bableves – a téli levesek közül az egyik legfinomabb. Laktató étel, akár önmagában is elég egy ebédre, energiát ad és melegítő hatású. 

Hozzávalók:

buzasbableves.jpg1/2 cs tarkabab, 1 cs búza, 2 db kockára vágott sárgarépa, 1 db kockára vágott fehérrépa, 1 hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1/2 kk kakukkfű, ugyanennyi zsálya, tengeri só, babérlevél. Egy kis darált földimogyoró a tálaláshoz. 

Elkészítése:

Előző este külön áztassuk be az átválogatott, megmosott babot és búzát. Ha az áztatóvíz másnapra nem keserű, hanem édeskés, akkor a babot abban főzzük 1 óra hosszat. Ezután tegyük bele a zöldségeket, a fűszereket. Kis lángon főzzük még egy órát. A búzát kuktában főzzük 60 percig, ha megpuhult, a már főtt bableveshez keverjük. A levest tetszés szerint be is ránthatjuk. Tálaláskor megszórjuk egy kis darált földimogyoróval.

Kommentek

Alapanyagok a téli főzésekhez

A hideg idő jin hatását a jang jellegű alapanyagok egyensúlyozzák ki: ezek a melegítő és energiadús élelmiszerek. Így a gabonák közül kerek szemű a barnarizs, a köles, a zab és a hajdina, az árpa ezeken kívül a kuszkusz, a bulgur és a kukoricadara. Mindezekből köretek, levesbetétek, fasírtok, kásák, zöldségekkel együtt rakott egytálételek valamint édességek készülhetnek. 

A télálló gyökeres és gumós zöldségek közül legtöbbször répa, petrezselyemgyökér, karalábé, zeller, cékla kerül az asztalunkra. A téli időszak leveles zöldsége a fejes káposzta, a vörös káposzta, a kelkáposzta, és a sütőtökök szezonja is most van. Az aszalt és szárított konyhafüvekből szintén használunk a főzéshez, sláger a szintén a télálló alma, körte és az aszalt gyümölcsök, valamint az olajos magvak, diófélék. A tenger zöldségeiből, vagyis az algákból is rengeteg ásványi anyagot nyerhetünk - levesbe, zöldségételekbe és salátákba teszünk belőle ízlés szerint egy keveset.

Fontos egészségvédő alapanyag a hordós savanyú káposzta, ami tejsavas erjedéssel készül, jól tesszük, ha egész télen fogyasztjuk. 

Kommentek

Téli házipatika illóolajokkal

Vöröshagyma, fokhagyma, almaecet – antibakteriális hatásuk révén minden háztartásban megtalálható kiváló házipatika-szerek. A főzésen, ételízesítésen kívül a fokhagymát és a vöröshagymát mézzel keverve a megfázás tüneteinek enyhítésére, torokpanaszok kezelésére is alkalmazhatjuk. Cikkünkben még néhány fontos gyógynövényt és illóolajat ajánlunk.

Hagymapakolás

Felfázás esetén készítsünk meleg hagymapakolást, a következőképpen: 2-3 fej vöröshagymát apróra vágunk, felmelegítjük és egy pamut zokniba téve a köldök alá helyezzük, letakarjuk egy nejlonzacskóval, majd egy törülközővel és betakarózva egy-két órát pihenünk. Ha éjszakára szeretnénk feltenni a pakolást, akkor egy laza kötéssel rögzítsük. Ugyanezt a pakolást fülfájáskor a fülre is tehetjük.

Gyógyító italok

Az áfonyaszörp a húgyúti fertőzések ellenszere, gátolja a baktériumok elszaporodását. Fogyaszthatunk rendszeresen aszalt áfonyát is, például tegyünk a teánkba néhány szemet. A csalán-, zsurló- vagy medveszőlőlevélből készült tea szintén ajánlott. Már említettük előző cikkünkben, hogy a fűszerek közül a téli időszakban minden nap tehetünk egy-egy csipetet teába, kávéba, ilyenek az őrölt fahéj, a kakukkfű, a frissen reszelt (vagy porított) gyömbér.

Fürdők

A meleg illóolajos fürdők nemcsak jólesnek télen, de jótékonyan is hatnak a megfázásos betegségek esetén. Ajánlott illóolajok: a szantálfa-, a teafa-, a boróka- vagy a cédrusolaj, ezekből néhány cseppet keverjünk a fürdővízhez. Illatuk orron keresztül hat a légzőszerveinkre, bőrön keresztül beszívódva pedig egész szervezetünket gyógyítja.

Kommentek

Szilveszteri receptajánlat

aszaltgyumolcskompot.jpgAszalt gyümölcs kompót

Az elmúlt évek egyik slágerreceptje volt a Makronaután. Ez nem is lehet véletlen, hiszen ez egy olyan desszert, amivel a télbe nyarat varázsolhatunk.  Nem kell más hozzá, mint aszalt gyümölcsök, és még néhány adalék, amelyekkel megbolondítjuk! Szilveszterkor egy kis vörösborral meglocsolva forraltboros hangulata lesz.

Hozzávalók 4 személyre: 

50-50 gramm aszalt alma, szilva, barack, körte és mazsola, 1/4 l grapefruitlé, 2 evőkanál rum, 1 evőkanál őrölt fahéj, 1 evőkanál reszelt citromhéj, 1 csésze narancslé, 3 evőkanál méz, ízlés szerint karobpor, 50 g dióféle vegyesen

Elkészítés: 

Az aszalt gyümölcsöket felaprítjuk, és a mazsolával együtt egy tálba tesszük. Ráöntjük a grapefruitlevet, a rumot, a fahéjat, a citromhéjat és a narancslét, letakarjuk és éjszaka állni hagyjuk. Másnap az egészet takaréklángon 10 percig főzzük. Mézzel édesítjük, ízlés szerinti mennyiségű karobport keverünk hozzá, ez egy kicsit megköti. Diógerezdekkel, mandulával díszítve melegen vagy hidegen tálaljuk. Mi most a fotózáskor friss szőlőszemeket is tettünk rá.

Kommentek

Két ünnep közt...

Ünnepekkor is érdemes megszívlelni néhány jó tanácsot. Hideg időben a vese és a húgyhólyag védelme a legfontosabb. 

Amellett, hogy megfelelően felöltözünk, különösen ügyeljünk arra, hogy melegen tartsuk a deréktájékot, a lábfejet és a nyakat, így megelőzhetjük a megfázást, egyben védjük a vesék egészségét. (A tél a kínai orvoslás szemlélete szerint a „víz elem"-hez tartozó évszak, amelynek fő szerve a vese és a húgyhólyag.)

Mit igyunk?

Igyunk megfelelő mennyiségű, s minél több meleg folyadékot. A kínaiaknál szokás a meleg víz fogyasztása, mert akkor nem hűl le a szervezetünk, védjük az emésztőtraktust. Mi inkább szeretjük a meleg leveseket és a különböző teákat. A melegítő fűszerek közül leginkább a fahéjat, kakukkfüvet, gyömbért ajánljuk, ezekből reggeli teánkba, kávénkba is tehetünk pár csipetet, indítsuk így a napot!

Mit együnk?

A télálló termések közül a bab, a borsó, a hajdina, az árpa és a köles fogyasztása ajánlott, a barnarizs mindig csodákat tesz. A zöldségek közül a gyökeresek és gumósok, mint például a zeller és a cékla fogyasztása aktuális. A téli időszakban kevés nyers salátát és gyümölcsöt eszünk, mert a főtt, meleg ételek kedvezőbben hatnak szervezetünkre. Együnk meleg leveseket, főzelékeket, sült tököt és sült céklát, desszertnek sült almát, kompótot.

Mit kerüljünk?

Lehetőség szerint csökkentsük a cukor, fehér liszt és a húsfélék túlzott fogyasztását. Amennyiben húst eszünk, kombináljuk a fogásokat párolt zöldségekkel.

Mozgás!

Séta, kirándulás, téli sportok: mindezek felélénkítik és edzik a szervezetünket. Töltsünk sok időt a szabad levegőn! A keleti típusú mozgásgyakorlatok nagyon hasznosak ebben az időszakban is, mint például a tai chi, a chikung és a jógagyakorlatok. Ez utóbbiak közül ajánlott a ,,térd-homlok tartás", mert nyújtja és edzi a hólyag- és vese-meridiánt, amely a lábszár hátsó részén fut. Jó gyakorlat, ha nyújtott lábbal hajolgatunk előre (akár takarítás közben:).

Kommentek

Karácsonyi receptajánlat

zeller-alma-dio_20salata.jpgAlmás, diós zellersaláta

Ez az egyik kedvenc téli salátánk, amely a karácsonyi tartalmas menük mellé kiválóan alkalmas, de hétköznapokon magában is megállja a helyét.

Hozzávalók 6-8 személyre:
3 db piros alma, negyedelve, kimagozva, 6 evőkanál citromos vinaigrette öntet, 1-2 szál szárzeller, 1 csokor vízitorma, 25 gramm sió gerezdekben

Elkészítése: 
Az almákat szeleteljük, egy tálba rakjuk és az öntettel meglocsoljuk, alaposan elkeverjük. Hozzáadjuk a kis darabokra vágott zellert, a vízitormát és a diót. Még egyszer összekeverjük és tálaljuk. 

Citromos vinaigrette öntet 

Hozzávalók 250 ml-hez: 175 ml olívaolaj, 4 evőkanál citromlé, 1 teáskanál méz, 1 cikk zúzott fokhagyma, 2 teáskanál apróra vágott vegyes konyhafű (menta, zöldpetrezselyem, metélőhagyma, kakukkfű), só, őrölt bors

A hozzávalókat egy ledugaszolt üvegben alaposan összerázzuk. Használat előtt ismét felrázzuk.

Kommentek

Milyen az a titkos hóember?

A Zseblámpás mesékről az juthat eszünkbe, hogy gyerekként gyakran olvasunk este, lámpaoltás után a paplan alatt zseblámpával, meg az is, hogy zseblámpával a legkisebb titkos helyekre is be lehet világítani. Tóth Krisztina írónővel nemrég megjelent, Zseblámpás mesék című mesekönyve kapcsán készítettem interjút.

Érdekes volt, hogy egymás után olvastam két legújabb könyvét, a mesekönyvet és a tárcanovellákat, a Párducpompát. Az volt az érzésem, hogy a megfigyelő mindkét esetben nagyon is jelen van. Nem sok a különbség a történetmesélésben, csak talán annyi, hogy a gyerekeknél a képzelet és a valóság jobban összefér. A mesék gyakran a nehezen kimondható dolgokat segítenek végiggondolni, és ha fény nem is derül a titkokra, hiszen a titok lényege éppen az, hogy titok maradjon, a mese mégis bevilágít a sötétbe és segít feloldani a szorongásokat, félelmeket. – mondta Tóth Krisztina. Ha az ember közelében van kisgyerek, akkor könnyebb újra gyerekszemmel látni a dolgokat, őt is mindig lenyűgözi a kicsik látásmódja, ötletessége. Mivel sok tárgy funkcióját nem tudják, sokkal könnyebben átlényegítik ezeket a hasonlóság alapján: a hajcsatból nagy fogú dínó lesz, a csipeszből kajmán, a salátaszárítóból űrhajó. A világ csupa csoda, és bár a felnőttek többnyire megadják a racionális magyarázatot, a hajcsat attól még továbbra is dínó marad, és éppen ez a gyönyörű a gyerekkorban, ez a kettősség. Ezért vágyunk vissza oda mindnyájan.

A Zseblámpás mesék 4-100 éveseknek szólnak. Nyugodtan és örömmel olvashatják felnőttek is, a felnőtt könyveit viszont természetesen nem a gyerekeknek szánja. A mesékben a lehetőség világa (egy hangyányit, vagy egy százlábunyit :) tágasabb: mert miért ne élhetne a metró alagútban egy óriás öreg százlábú, aki összebarátkozik egy zseblámpás, sisakos munkással, miért ne irányíthatná a közlekedési lámpát a benne élő kisegér? Az meg evidens, hogy az óvodai játékok éjjel buliznak! A könyvből az egyik kedvencem a Mese a titkos hóemberről, aki a mélyhűtőben a nyarat is átvészeli. Tóth Krisztina elmesélte, hogy ezt a történetet valóban az az icipici hóember ihlette, aki a hűtőszekrényükben telelt át. De a hóember csak a kiindulópont volt, apropó, hogy az ő történetén keresztül elmondhasson valamit a világ örök körforgásáról.

Gyerekeknek:

Tóth Krisztina: Zseblámpás mesék 2017 Magvető Kiadó

https://www.pagony.hu/zseblampas-mesek

Felnőtteknek:

Tóth Krisztina: Párducpompa 2017 Magvető Kiadó

https://www.libri.hu/konyv/toth_krisztina.parducpompa.html 

Kommentek

Karácsonyi mézes

karacsonyimezes.jpgMár hetekkel karácsony előtt el lehet készíteni, feldíszítve kedves ajándék.

Hozzávalók: ½ kg finomliszt, 162 kg teljes kiőrlésű búzaliszt, 2-2 teáskanál szódabikarbóna, őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, 10 dkg vaj vagy kókuszzsír, 3 db tojás, 4 dl méz, 1 csipet só

Elkészítése: A liszteket egy tálban összekeverjük a szárazanyagokkal majd a vajat belemorzsoljuk. A közepében egy mélyedést alakítunk, ebbe kerülnek a nyers tojások és a méz, ezekkel együtt összedolgozzuk a tésztát, lisztet adhatunk hozzá még, ha túl lágynak érezzük: akkor lesz jó, ha egy jól formázható tésztát kapunk. A tésztát egy liszttel meghintett gyúrótáblán kinyújtjuk, kb. 3-5 milliméter vastagra, a formákat kiszaggatjuk, majd kiolajozott, kilisztezett tepsire tesszük a süteményeket. A sütőt közben előmelegítettük 180 fokra, és ebben készre sütjük a kekszeket. 10 perc után már érdemes megnézni, mert nagyon hamar megsül. Vigyázzunk, oda ne égjen! Mivel a tészta világosbarna színű, elég nehéz megállapítani, mikor sült meg: késsel emeljünk fel egy darabot és ha a hátoldala sima, barnás, a keksz szilárd, akkor már készen is van. Hagyjuk a tepsiben kihűlni, majd ezután díszíthetjük porcukorral krémesre kevert tojásfehérjével. Ha a képen látható díszítést szeretnénk megcsinálni, akkor még nyers állapotban, a tepsiben vágjunk a csillagok közepén lyukat, hogy amikor kisültek, ide belefűzhessük a szalagot.

Kommentek

Ki szeret igazán?*

Ismét egy rendkívül elgondolkodtató könyvet olvastam Bóna Lászlótól. Olyan kérdéseket feszeget, ami bizonyára mindenkit érint, érdekel. Gondolnánk például, hogy a szeretet összefüggésben van az önismerettel? A szerző elemzi azt is, miért lehet, hogy valakit épp azáltal szeretünk meg, mert megismertük, valakiből pedig épp akkor ábrándulunk ki, amikor alaposabban megismertük. Hát ez hogy lehet? Mit lehet valakiben megismerni és hogyan? Mi az, ami megismerhető és mi nem az? Valóban nem szeret, akiről azt gondolom, nem szeret? És miből tudhatom, hogy tényleg szeret-e, aki szeret? Tovább is van: tényleg nem szeretem, akit nem szeretek? Baj-e, ha nem szeretek valakit? Szóval ki szeret IGAZÁN?

Elmélkedni ezekről a kérdésekről, nagyobb önismeretre jutni mindig aktuális. A gondolatébresztő kötet karácsonyi ajándéknak is remek választás!

A könyv Bóna László háromrészes, homeopátiás szemléletben tartott előadás-sorozatának szerkesztett anyaga – segítségével kirándulást tehetünk a valóság különböző szintjei között, a hasonlóság felismerésében rejlő szeretet megfigyelésével. 

* Bóna László: Ki szeret igazán? A szerző könyvei megrendelhetők a kiadónál: 

https://www.visvitaliskiado.hu/bona_laszlo_konyvek 

 

 

Kommentek

Adventi gyümölcszselé

adventigyzsele.jpgHozzávalók: alma, narancs vagy mandarin, dió, narancslé, citrom, méz, 2 teáskanál agar-agar por, ehhez fél liter víz.

Elkészítése: A gyümölcsöket megtisztítjuk, cikkekre szedjük, illetve vágjuk és elrendezzük egy lapos jénai tálkában, majd félretesszük. Ezután elkészítjük a zselét. Az agar-agar port egy csészében egy deci vízzel simára keverjük, a többi vizet addig föltesszük főni egy kis lábosban, majd hozzákeverjük az agar-agar masszát. Felfőzzük és eloltjuk a lángot. Kiveszünk a forró zseléből egy kiskanálnyit és betesszük a hűtőszekrénybe, fagyáspróbát végzünk. Általában ez az arány megfelelő és a zselé megszilárdul. Ha esetleg nem, akkor még egy kis agar-agar port hozzá kell keverni és azzal újra felfőzni. A meleg zselét még folyékony állapotban ráöntjük a jénaiban elrendezett gyümölcsökre és hűvös helyre félretesszük. Hamarosan, fél óra, egy óra alatt megszilárdul és szeletelhető.

Kommentek

Ha bezárt a gyógyszertár, segítséget kérhetünk a természettől. Hagyományainkból ismerjük a házipatika fogalmát, egy polc, egy fiók, amiben megtalálhatók a legfontosabb gyógyszerek, gyógyhatású készítmények. Nem is gondolnánk azonban, hogy a kamrában is vannak gyógyerejű alapanyagok, (nemcsak zöldségek, gyümölcsök, konyhafüvek), amelyekből készülhet gyógyító étel, ital, vagy felhasználhatjuk valamilyen kellemetlen tünet kezeléséhez. Almásy Katalin természetgyógyász egy könyvecskében az egyes betegségekre használható természetes gyógymódokat és házipatikaszereket gyűjtötte össze. A kis kötet nagy előnye, hogy áttekinthető, könnyen kezelhető, a szerző évszakok szerint rendezte benne javaslatait. Tehát a téli fejezetben például elsősorban a meghűléses betegségek házi gyógymódjait találjuk, a nyáriban meg többek között például a rovarcsípés kezelésére használható szereket, vagy a napégésre alkalmazható elsősegély leírását. 

Közelít a tél, maradjunk a téli javaslatoknál! Az elcsendesedés, megnyugvás időszaka ez, jó, ha időt adunk magunknak a feltöltődésre, pihenésre és melegedésre: ehhez gyógyteákat, szaunázást és a Kneipp-kúrát ajánlja a szakértő. Az év végi ünnepekhez kapcsolódóan a mágikus növényeket is összegyűjtötte, ezek többnyire olyan fűszerek, amelyek megtalálhatók a karácsonyi menüben. Egyszerű karácsonyi ajándékok, fürdősók, ízes fűszerolajok készítését is megtanulhatjuk a könyvből, amelynek minden család könyvespolcán ott a helye, és karácsonyra az egyik legjobb ajándék.

* Almásy Katalin: Kati-patika – Egészség természetesen (Athenaeum Kiadó, 2017.)

Kommentek

Vöröslencseleves árpával

voroslencseesarpaleves.jpgHozzávalók 4 személyre: 15 dkg vöröslencse, 1 csésze főtt árpa, 1 közepes póréhagyma, napraforgóolaj, pirospaprika, őrölt kömény, só, szójaszósz.

Elkészítése: A póréhagymát megtisztítjuk, megmossuk, majd karikákra vágva félretesszük. Egy fazékban felmelegítjük az olajat, beletesszük a kávéskanálnyi őrölt köményt, és egy késhegynyi édesnemes paprikát, enyhén megpirítjuk. Hozzátesszük a pórét és üvegesre pároljuk. Megsózzuk és hozzátesszük a megtisztított és megmosott vöröslencsét. Kevergetés mellett pároljuk néhány percig, hogy az ízek összeérjenek, majd feleresztjük 1 liter vízzel és puhára főzzük. Kb. 15 perc alatt megfő. Amikor készen van, beletesszük a főtt árpát és néhány percig összemelegítjük a lencselevessel. Tálaláskor friss petrezselyem zölddel díszítjük. Ha nem elég sós, szójaszósszal ízesítheti mindenki a saját adagját.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

kmartin.jpgBeszélgetés Martin Keizerrel

A Waldorf-pedagógiai körökből ismert holland művészeti terapeuta több mint húsz éve él és tanít Budapesten. Az általa képviselt szemlélet kicsit árnyalja a gyerekkönyv illusztrációkkal kapcsolatban kialakult képet, és talán segít választani abban is, milyen könyvet vegyünk a gyereknek karácsonyra.

Kiindulásként a polcomról levettem néhány könyvet. A válogatás 50 évnél is többet ölel fel, így valamelyest áttekinthetjük a képzőművészet és a könyvillusztráció fejlődését, amely a festői idillikustól a grafikus animációs felé tart.* Érdekesség, hogy híres festők, grafikusok is illusztráltak könyveket, ma pedig fiatal illusztrátorokkal dolgoznak a kiadók.

- Nézzük időrendi sorrendben: a legrégebbi könyv festményes. A hátlapon az ajánlóban olvassuk, hogy Nora Scholly (osztrák festő 1905-1965) könyveinek képei és versei a legkisebb dolgok életének finomságával telítettek, közel állnak a gyerekekhez, akik a körülöttük lévő világgal még egységet éreznek.

- Nem is mesekönyv ez, hanem képeskönyv (Bilderbuch) versekkel, kicsit rajzos akvarell jellegű festményekkel. Ez a 2. világháború előtti stílus. Schnee und Eis – (Hó és jég) ez a címe, tehát ebben a könyvecskében téli képeket látunk. Megfigyelhetjük, hogy az elemek – a víz, a jég, a szél, a hó – emberi alakok: a kerítés tetején lévő kicsi hóbuckák például kisbabák, a visszafagyott olvadó jégcsapok szakállas manók. Azonosulást lehet átélni a világgal, itt a téllel kapcsolatban, és a tél nemcsak mint hideg, hanem bensőséges, melegítő burok is megjelenik. Ez egy nagyon régi kis könyv, gyönyörű szerintem.

kicsimimi_kicsi.jpg- Most nézzünk egy mait, Tamás Zsuzsa Kicsi Mimi című könyvét, Horváth Ildi illusztrációival. Egy nyuszi család hétköznapjain keresztül mintha egy embergyerek életébe pillantanánk bele.

- Elsőre az tűnik fel, hogy a nyuszik bábszerűek. A szem mozdulatlan és minden rajzon egyforma. A sémákban is van variáció lehetőség, de bárhová néz, a fénypötty mindig ugyanazon a helyen van. Mindig nyitott szemmel ábrázolja, csak néha hunyja be a szemét, ha szomorú vagy fáradt, és ha alszik.

- Hogyan közelítsük meg az illusztrációkat?

- Azt gondolom nem úgy, hogy jó vagy nem jó, hanem inkább úgy, hogy mit lehet látni rajtuk. Formavilág, színvilág, hangulat – ezek a szempontok, és az, hogy kinek való.

- A könyvekre ráírták régebben, hogy hány éven felülieknek ajánlják. Most is van ilyen kategorizálás, a Kicsi Mimin jelzik, hogy 3+, a Manó könyvek sorozat darabján, pedig rajta van, hogy 8+.

- Érdekes, ahogyan ezt jelölik: kis fa, nagyobb fa és a már teljes fa, csak még nem gyümölccsel. Tehát a 8+ kategóriában már a felnőtt világ is benne van.

budaesvince.jpg- A könyv ötödikesekről szól, új gyerek kerül az osztályba. Érzelmi konfliktusokról és megoldásukról olvashatunk. A címe: Utálom a padtársam! – Buda és Vince.

- Megközelíthetjük a témát a művészet felől, hogy hogyan függ össze a szöveggel a rajz-, forma- és színminőség, és nézhetjük a célt, hogy ez mesekönyv vagy didaktikus és nevelni akarunk vele.

- Engem az érdekelne, hogy mit kezd a gyerek a látványvilággal? Hogyan kellene őt ebbe bevezetni, valójában egy gyerek mit igényelne? Mindenütt bombáz minket a látvány…

- A virtuális és a vizuális világ nagyon fontos a mostani társadalmi formában. Nora Scholly könyvében a színvilág még természetes, finom. A Buda és Vince könyvben minden részlet külön szín, mint a kifestőkönyvekben és kontúr, határvonal is van. A fej egyforma, persze vannak részletek, amik még külön színek, és a színvilágban a színek között nincs összefüggés. Ettől szubjektív lesz. Való igaz, az élénk színekre jobban felfigyel az ember, az élénk forma felébreszt. Nagy a kontraszt, ha megnézzük Nora Scholly táncoló tündéreit meg a Buda és Vince 35. oldalán lévő táncoló tanárnőjét, az utóbbinál egy formán belül nincsenek átmenetek, külön színeket látunk: ruha más szín, a sál is, a haja, a virág, ami a hajában van, abban is két szín van. Ezzel összehasonlítva Schollynál a virág mellett álló lány – egy hasonló figura –, finom színvilágú, a rózsaszín, aranysárga, fehér, nagyon egyben van. Ez óriási különbség! Az egyiknél a színek oldottak, a másiknál a szemünk ugrál a színeken és a formákon. A régi könyvben az alap a szín átmenet, persze ott is van forma, de a hó például sokszínű és nemcsak fehér, a levél sokféle zöld, átmenetekkel, ahol süt a nap, ott látszik az árnyék. A Buda és Vincében nagyon kevés a természet, ami meg van, nem annyira felismerhető. Egy foltban, egy formában csak egy szín van. Scholly könyvének hátlapján írják, az életben a legkisebb dolgokat is átható lelkiségről van szó. Tehát az észlelés a lélekben történik, a lélegzés által kapcsolódunk a látványhoz. Itt, pedig a szemünk ugrál egyik színről a másikra, amelyek nagyon kötődnek a formához, és a forma rögtön tartalom lesz, fix gondolat. Ez a nagy különbség. Az egyikben nem látható pontosan a forma, az árnyékok, színárnyalatok által jobban bekerülünk egy érzelmi világba. A másikban pedig az érzelmi világ a látás által alakul.

devecseri1.jpg- Ha megnézzük Devecseri Gábor Állatkerti útmutatójában Borsos Miklós (1906-1990) képeit, ez mintha a kettő között helyezkedne el. Ő egyébként neves szobrász és éremművész volt.

- Ő vonal minőségben illusztrál, majd színez, de nem pontosan színezi be a formát. Nevezzük ezt pontatlanságnak vagy művészi szabadságnak, de hogy ez most művészi vagy nem művészi, mindig egy alapkérdés. A művészinél nekem mindig az a kérdés, hogy mennyire alakul közben a kép és mennyire tervezzük. Nézzük a könyv borítóját: átmeneteket látunk – mi ez, bálna? –, itt lilás, bordósabb lesz, aztán majdnem fehér. Ez a színvilág működése: a türkiz jellegű, zöldes, oldódik majdnem fehérben. Ezáltal a színvilág él és lélegzést kapunk a képtől. A művész itt lehet, hogy először a színeket festette, utána kereste a határokat, hogyan kapcsolódnak a témához. Ez a vonal adja a formát, itt rárajzolt és nem annyira látszik. Ezért az ő formavilága különáll félig a színhangulattól. Itt van a színvilág, a forma, pedig egy ébredés benne, itt meg találkozik a kettő. Egy másik képen a napocska látható, benne van a narancs folt de ki is jön a formán kívülre és ez is mutatja, hogy a napocska nem marad a formán belül, és egy kicsit a régi könyvhöz kapcsolódik, természet jellegű minőség van ebben is. Modernebb persze, egyszerűsített, a minimál művészet felé megy. Érdekes kérdés, hogy vajon először festékfoltokat rakott vagy rajzolt. Szerintem itt látható, hogy rárajzolt. Mindig az a legfontosabb téma, hogy mennyi szabadságot kapunk az illusztrációtól. Van egy vers, egy történet, amiben sok minden lehet benne, és itt van egy kép arról, hogy ez most így néz ki, így van. A pontatlanság és a pontosság, a formai kidolgozása, mennyire csak így néz ki, amit a versből megtudunk. Amikor a gyerekekről beszélünk, az a fő téma, hogy ők mennyire fixálják ezeket a képeket magukban. Például: így néz ki egy zebra, vagy így néz ki egy nyúl, vagy egy katicabogár. Szerintem Borsos Miklós szabadságot kapott, nem szóltak bele, hogy mit rajzol, de lehet, hogy az író ismerte az ő munkáit és azért ebben a minőségben kért talán tőle illusztrációt.

- El tudom képzelni, mert Devecseri ezekben a szövegeiben is nagyon szabadon hagyta a fantáziáját. Inkább kamasz gyerekeknek való versek voltak ezek, bár eredetileg, amikor először publikálta, 1945-ben, kisfiának dedikálta.

- Van benne egy egyszerűsített formai világ, amit kiegészít egy színekben kifejezett lelki szabadság. A kamaszoknak fontos a formavilág, ha nem is az, hogy pontosan hogy néz ki, de formaerő fontos, és ehhez jönnek a szín impressziók. Nem kell, hogy pontos legyen, benne van a keresés: hogy is van ez? A művészeti szabadságot tőle lehet nagyon jól tanulni, hogy a pontosság az egy lényegtelen dolog. Egy mozdulat, és itt van egy hal, és? Elégedettek vagyunk vele? Ő igen! Itt van egy furcsa szín, korrigáljuk, vagy nem. Szabadon kell hagyni, nem lehet fixálni, mert különben az alatta lévő foltoktól rögtön feszült lesz. És itt nem.

- Ez lenne a különbség, hogy az egyik szabadon hagy, a másik rögzít?

- Igen, úgy gondolom. Számomra nagyon erős, amikor azt látom, hogy nincs arckifejezés, nincs arc, csak maszk. Például a sémák esetében, bármilyen érzelemről van szó, a bőr színe nem változik. A figurák ugyanazok, csak a frizurájuk más és nagyobb vagy kisebb a szemük, – egyformaságba kerül. Ez egy nagyon fontos kérdés. A Mit hoz édesanya? című könyvben is kicsit sémákba kerülnek a szereplők, de a színvilág még nagyon finom, a bőrszín, a kabát színe is árnyalt. Ez a stílus Walt Diesney után alakult, kicsit romantikus. A Buda és Vince pedig nagyon erős, de nem romantikus.

- Pedig mennyire színes!

- Mit nevezünk színesnek? Ha lelki szinten megnézzük a színvilág témáját, hogy mennyire színes ez a könyv, azt kérdezhetjük, hogy a színes, mennyiségi kérdés vagy minőségi. Terápia szempontjából nézve: ebben a könyvben a kék ugyanolyan erős, mint a piros, a narancssárga, a barna, egyforma, akár a műanyag világban. Itt is vannak finom különbségek, de igazán nem a színek sajátosságait lehet látni, a színeknek egy kicsit egyforma hatásuk van. A zöld például a sárgához kapcsolódik és az meg a fényhez tartozik. A fény ezekben a képekben nem érezhető. A sárga, mint szín létezik itt is, (a hajszín például) de a sárga maga, fényesebb tud lenni. Milyen különbség van a hideg és a meleg színek között? A meleg színnek a legnehezebb formában maradni, a piros például aktív, nem bírja könnyen a formát. De bármit csinálhatunk, mert anyagot használunk és nem színeket. Ez a különbség, itt az anyagot használjuk és nem a színekkel foglalkozunk. Az anyag a szempont és nem a szín maga. Így itt többféle színből alakul a sokféle árnyalat érzete, de a színek minősége nem érzékelhető, mennyiségük, intenzitásuk egyforma és egymástól külön vannak.

- Visszatérve a legújabb, 3 könyvből álló nyuszis mesére. Nekem is az tűnt föl elsőre, hogy a nyuszi szeme mindig ugyanaz és semmilyen érzelmet nem tud kifejezni. (Talán csak ha lehunyja, mert mérges, szomorú vagy fáradt.)

baar_tunde.jpg- Most arról beszélünk, hogy nem a személyiség jelenik meg, hanem csak a formája és az ő története. Csak a szavak által látszik, hogy mit él át Kicsi Mimi, a képekben nem annyira. Különben, ahogy nézem, mindig egy kicsit szomorú. Egyébként miből látjuk, hogy ez egy nyuszi? Nincs lábfeje, nagyon pici keze van, a teste és a feje két tojás. Egy kicsit hasonló a Willendorfi Vénuszhoz, annyiban, hogy annak sincs lábfeje, a keze a mell fölött van, neki nem kell még tenni semmit, nem is kell állnia. A nyuszi esetében egy kicsit több az élet, de igazán nem érinti a földet. Óriási tojás alakú a feje, amilyen a nyúlnak nincs, a természetben a teste nagyobb. Ezek már nem rajzok, hanem fixált animáció képek kinyomtatva. Nem kell rajzolni, sablonokat használnak, számítógéppel lehet kicsinyíteni, nagyítani, színezni. Itt is látszik: általában mindig egy fül van beszínezve. A nagy fej miatt nem látszik, hogy igazán velük történnének a dolgok. A Mit hoz édesanya című könyvben a kislány még valahova odanéz. Ők meg nem néznek sehova, csak vannak. Ez egy annyira furcsa világ! De ebben élünk: a kozmetika, a divat diktálja az egyforma, maszkszerű kinézetet, és itt is ezt láthatjuk. Megfigyelhető az is, hogy a nyuszinak soha nem látszik a két szeme egyszerre. Soha nem néz szembe velünk. Az ember arcát profilból és szemből látjuk. Persze, különben a nyuszinak, mint az állatoknak általában oldalt van a szeme. Ő egy állat, de a történet nem állat témájú. A nyúl nem ilyen sem formailag, sem az életben. Csak a fejéről lehet felismerni, hogy nyúl: nagy kerek feje és két nagy füle van. Nekem a nyúl az vagy passzívabb, vagy ugrál. Ez ember akar lenni, de állat minőségben. Az embernek van személyisége és nem csak egy forma, ami miatt azt mondjuk, hogy ember. Itt az a nehézség, hogy semlegessé válik, se nem állat, se nem ember, akkor micsoda? A kettő között valami lebeg számomra. Ebben a mesében azt látjuk, hogy itt nyuszi figurák vannak és nem kisgyerek meg anyuka, és a mindennapi életről szól, mint egy napló. Nekem kérdés, hogy ez most 3+?

- Mert óvodába megy a történetben a kis állat.

- Igen, értem. Ezek szerint a téma nem az érzelmi azonosulás, hanem a rátekintés a gyerekre, a helyzetre. A könyv a rátekintés lehetőségét adja, a képek ebben még erősítenek is, amit a színekről beszéltünk, a sémák még inkább eltávolítanak, és nem tudsz közelebb kerülni, belemenni a történetbe. Nekem a legnagyobb nevelési kérdés ebben az, hogy milyen szempont szerint gondoljuk, hogy a gyerekeknek vissza kell tekinteni, vagy rá kell tekinteni az életükre? A reflexió a felnőttek világa.

- A gyereknek nem is volna rá szüksége, hogy elmeséljék a történetét?

- Szerintem az első hét évben egyáltalán nem, nyolc éves koráig nem kell. Szerintem az illusztráció nagyon erős ahhoz, hogy bele tudja magát élni a történetbe. Azt gondolhatjuk, hogy úgy van, ahogyan azt az illusztráción látjuk, és az nem teremt szabadságot a lélekben, mert így néz ki. A mesék, a napló jellegű történetek esetében, nekem kérdés, hogy hány éves kortól lenne igazán szükséges – visszatérve az Utálom a padtársamra -, hogy problémákról beszéljünk.

- Az már 8-10 éveseknek szól.

- Jó, igen, de ez egy óriási rátekintést jelent. Foglalkozni azzal, amiben vagyunk és nemcsak átélni, ez korai még 8 éves kor után is, mert azt várja tőlük, hogy ne csak rátekintsenek, hanem kezeljék is. Hol van a felnőtt ebben? Jó, ez már nem az illusztrációról, a tartalomról szól. A probléma ebben nekem az, hogy az érzékeny helyzeteket kezelni kell. Az értékelés és az ítélet kerül előtérbe, arról van szó, hogy valami rossz, valami jó. Nem olvastam, nem ismerem a tartalmát, de már a címe negatívan indít. Együtt vagyunk és persze, hogy vannak pillanatok, amikor utáljuk egymást, de nem az a hangsúlyos. Annyiban viszont érthető is, mivel a színekről beszéltük, hogy minden folt egy más szín, ezáltal megjelenik a különböztetés. Más, mint a két kis régi könyv. Nem arról van szó, hogy ami régi, az csak jó lehet, de azokban a különböztetés a legkevésbé látszik, mert a színvilág egy hangulatban van, és ezáltal, a világ teljes együtt átélése lehetséges. Lélegzés az egészben. Nincs különböztetés, hogy az egyik fontosabb, mint a másik. Itt most minden az egyéni gyerekről szól, ezért az egyéni színről szól, formailag nagyon zárt formákban vannak, éles, hangsúlyos, minden külön van. Számomra egyébként alapkérdés, hogy amikor a szöveg jó, miért kell illusztráció? Miért nem elég az a kép, ami bennem alakul? Mintha a vizuális rész fontosabb lenne, mint az irodalom. Mi most ebben élünk: internet, tévé, számítógépes játék. Az írás felületesebb lesz, ezért a képek talán fontosabbak, mint az írás, és ez szomorú. Képeknek kell lenni a könyvben, mert a kiadóknak fontos, hogy észrevegyék, megvegyék. A külső fontosabb, mint a belső. Bár nem tudom, hogy irodalmi szempontból milyenek a könyvek.

- Életszerű kis történetek. Sokkal elrugaszkodottabb modern mesék is születnek, amelyekben az írók extrém módon szabadjára engedik a fantáziájukat…

- Na jó, az már nem fantázia, az szürrealizmus! Érdekes a szó, tisztában vagyunk vele, hogy mi az a fantázia? Nem csak kitaláció, hanem egy folyamatosan teremtő minőség, állandóan lehet teremteni új képeket bennünk is. Visszatérve az illusztrációkra: ezek fix képek, így néz ki ez a kis Vince, és kész! Nem a gyerek teremti meg a saját képét róla, hanem mi adjuk a képet. Ezzel fixálunk, és ezért a gyereknek nincs fantázia működése, mert nem kell. A rajz a művész fantáziája volt, rögzítjük, így néz ki, kész. Elgondolkodhatunk azon, hogyha jó az irodalom, a szöveg, akkor miért kell illusztráció? Vagy ha már van, akkor csak nagyon egyszerű színhangulatokkal legyen. Tapasztaltad biztos, hogyha egy könyvön alapuló filmet látsz, majd utána elolvasod a könyvet is, nem tudsz szabadulni a film képeitől, pedig a könyvben nagyon más képek is vannak. A könyv nem tud megmozdulni az én fantáziámban, amikor már filmen láttam, mert a szereplők, a hangulatok rögzültek. Az a kérdés, hogy a belső működésem, az én lelkem mozdulatai, az írás által hogyan alakulnak.

weores.jpg- A Weöres kötet illusztrációiról, Hincz Gyula (1904-1986) grafikusművész rajzairól is beszéljünk még!

- Az ő rajzai egy kicsit népművészeti jellegűek, kicsit Kandinszkíjt lehet érezni bennük. Absztrakt, légies, rengeteg minden apró, finom kis mozaik alakul, de itt is minden arc ugyanaz. Egy kicsit szabadon hagy minket, de a nagy mennyiségtől, sok, zsúfolt. A mai világban, amikor sok képet lát a gyerek folyamatosan, nem bírja, ha csak a szöveg van a papíron.

- Pedig ez egy 40 éves könyv, a 70-es években adták ki…

- Akkoriban még nem volt internet, de a tévében popzenei klipeket adtak már, ez fejlődött tovább és hatott a képzőművészetre. Apró képek a zenére mozogtak, ez egy kicsit hasonló fejlődés, plusz még a népművészetben, díszítőművészetben is benne van ez a fajta bonyolultság. Némelyik rajz például konyhai csempe mintája is lehetne, de ez itt szabadabb, Paul Klee-szerű, eléggé légies és nincs töltve, mint a másik könyvekben lévő illusztrációk. Szépen lehet látni az összefüggéseket. Az ő grafikáinak a minősége mennyiségben kerül ide. Szinte minden kép ugyanaz: szangvinikusan sok apró kép felületességbe kerül. Nincs annyi különbség, pedig biztosan nagyon más a versek témája.

- Az illusztrációkról való beszélgetésünk végére eljutottunk odáig, hogy kell-e az irodalomhoz illusztráció? Ez nagyon érdekes!

norascholly1.jpg- Valóban, kérdés, hogy miért kell vizualizálni azt, ami a lelkemben kell, hogy legyen. Én teremtem a képeket a szavak által, mert az az én képem, és nem valaki másé. Az az illusztrátor interpretációja. Hol vagyok én ebben? Nem az én fantáziám van benne, hanem azé, aki írta és aki rajzolta. Ehhez tudok csatlakozni, vagy nem. Az egyikhez még tudok szabadon csatlakozni, a másikhoz már nem, mert csak úgy hat rám, hogy értem vagy nem értem, tetszik vagy nem tetszik. 

* A könyvek sorban a következők: Nora Scholly: Schnee und Eis című rajzos verseskönyve (Verlag Josef Müller-München, 1941.), Tóth Eszter- F. Győrffy Anna: Mit hoz édesanya? (Móra Kiadó, 1959.), Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató Borsos Miklós rajzaival (Móra Kiadó, 1977), Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne – Hincz Gyula rajzaival (Móra, 1986), Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi és a Kökény ovi – illusztrálta: Horváth Ildi (Naphegy Kiadó, 2015), Baár Tünde: Utálom a padtársam – Buda és Vince, (Bakos Barbara rajzaival, Manó Könyvek, 2016.)

Fotók: Szepesi Dóra

Kommentek

Ezt főztük...

eztfoztuk.jpgAz ősz végi hűvös napokon leginkább egy finom ebéddel támogathatjuk közérzetünket. Melegítő és emésztést serkentő – egyszersmind finom ételösszeállítást ajánlunk.

A tányér tartalma: Főtt barnarizs, blansírozott kelkáposzta, párolt hordós káposzta, zöldséges szushi tekercs, gabona fasírt, tofurántotta, nishime sütőtökkel, préselt retek.

Az egyes ételek elkészítésének receptjei megtalálhatók a blogon.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Ajánljuk Olvasóink figyelmébe a Katolikus Rádió Kapcsolatban című műsorát, amelyben Csuth Judit szerkesztő Szepesi Dóra életmódtanácsadóval beszélgetett az allergiákról, a gluténról és a gluténintoleranciáról.

Mi állhat a különböző érzékenységek hátterében? Mi a glutén? Milyen élelmiszereket kerüljön a gluténérzékeny? Mivel helyettesíthetjük a búzalisztből készült kenyeret, tésztákat és süteményeket?

Praktikus tanácsok, ételajánlatok is elhangzottak a műsorban, amelyet a következő linken lehet meghallgatni:

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/1/442960

Kommentek

Birsalmaleves

birsleves_kicsi.jpgAz ősz egyik kedvelt édeskés, savanykás levese, igazi különlegesség.

Hozzávalók 4 személyre: 4 közepes méretű birsalma, 3-4 db szegfűszeg, 1 darabka fahéj, citrom, egy kevés cukor vagy méz, tejszín, 1 evőkanál teljes őrlésű búzaliszt, 1 kávéskanál kurkuma, 2 dl tejszín vagy kókusztej.

Elkészítése: Az almákat megmossuk, hámozás nélkül összevágjuk, a magházát és a már barnuló részeket kivágjuk belőle. Az alma cikkeket egy fazékba tesszük, vizet engedünk rá, hogy ellepje és néhány szem szegfűszeggel feltesszük főni. Egy kevés cukrot tehetünk hozzá, vagy ha kész és már langyosra kihűlt, ízlés szerint mézzel, citromlével ízesíthetjük. Ahogy felforrt a víz, szinte már készen is van. Ezután elkészítjük a habarást: egy csészébe beletesszük az evőkanál lisztet és a kávéskanál kurkumát összekeverjük, majd a tejszínnel csomómentesre keverjük, ezután hozzáöntünk néhány evőkanál forró kompótlevet és ezzel is vegyítjük. Ezt a keveréket hozzátesszük a kompóthoz és kevergetve felfőzzük. A kurkumától szép sárga színt és pikáns ízt kap. Melegen és hűvösen is fogyaszthatjuk.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

A tűzhely melege, egy tál meleg étel, sült alma, sült tök, melegítő teák... ilyesmik jutnak eszembe ezidőtájt, amikor jól esik a fűtött lakásban tevékenykedni, vagy éppenséggel a hideg hegyekben tett kirándulás után megérkezni a menedékházba és inni egy forralt bort, enni egy lángost, egy tányér főzeléket. 

Az ételekkel belülről melegítjük magunkat, és ha megfelelően öltözünk, táplálkozunk, nem is kell 19-20 foknál melegebbnek lennie a lakásban. Az aktivitás is fontos, amennyiben életmódunk nem elég aktív, energiadús táplálékból sem kell sokat magunkhoz vennünk. Azt hiszem, a szokásokon és a divatokon túl kell lépnünk. A legjobbat akkor tesszük magunkkal, ha a saját, személyre szabott igényeinknek megfelelően alakítjuk étkezésünket, mert így támogatjuk emésztésünk tüzét. 

Hozok is erre egy példát. A minap beszélgettem egy ismerősömmel. A munkája otthonához köti, keveset mozdul ki, ezért nagyon egyszerűen táplálkozik. Általában rizst, kölest és hajdinát főz valamilyen fűszerrel, például rozmaringgal, kurkumával. Mivel hűtőszekrénye nincs, frissen elfogyasztja a zöldséget, gyümölcsöt, amit vásárol, egy-két napig tárolja csak a hűvös kamrában. Most aktuálisan alma, cékla és sütőtök a kedvenc. A tökből levest főz, az almát nyersen eszi, vagy egy kis főtt céklával összereszeli. Paradicsomot, cukkinit már nem kíván, ezek a nyár termései, érzi, hogy hűtenek. Évekkel ezelőtt csirkét is fogyasztott, és nagyon szerette a sajtokat. Ma már ezeket nem eszi és kenyeret sem. Gyógynövényteákat iszik és kávézik, ez utóbbiból is a legjobb minőséget választja. 

Kommentek

Tepsis patisszon

patiszontepsis.jpgElérkezett a sütőben sült tepsis egytálételek ideje. Kedvünkre variálhatjuk az alapanyagokat, legyen otthon valamilyen főtt gabona, hagyma, zöldségfélék (kelkáposzta, patisszon, tök, vagy cukkini, krumpli, kaliforniai paprika, napraforgóolaj. A húsevőknek jöhet bele egy réteg pörkölt szerűen elkészített darált hús.

Hozzávalók: 2 fej hagyma, 1 kis fej kelkáposzta, 1 kisebb patisszon, 3-4 szem krumpli, 1 piros színű kaliforniai paprika, 3 evőkanál olaj, só.

Elkészítése: A hagymát megtisztítjuk félholdakra vágjuk és az olajon üvegesre pirítjuk. Ezt a keveréket elegyengetjük egy tepsi vagy jénai tál alján. A krumplit és a patisszont megtisztítjuk, megmossuk és karikákra, illetve csíkokra vágjuk, a kelkáposztát leveleire szedjük, megmossuk, csíkokra vágjuk, a paprikát megmossuk és karikákra vágjuk és rétegekben elrendezzük a tepsiben. Sózzuk, majd egy kis olajjal még meglocsoljuk és mehet is a sütőbe. Közepes lángon 45-50 percig sütjük, míg a zöldségek meg nem puhulnak. Az ételfotó még nyers állapotban készült.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Gluténmentes levesbetétek

A különböző formájú levestészták, grízből vagy lisztből készült galuskák elengedhetetlen kellékei a magyaros leveseknek. Ám ezekkel még több tésztát, búzalisztet fogyasztunk, és ez köztudottan hizlal. Azt gondolnánk, levesbetét nélkül nem is leves a leves. A zöldségekből, és a hüvelyesekből készült levesekbe nem is kell még tészta is. A gyümölcslevesbe egyáltalán nem kell. Mit tehetünk, ha mégsem szeretnénk lemondani a levesbetétről? Hogyan válthatjuk ki a búzaliszttel és tojással készült levesbe valókat? A következő példákban olyan gabonákat, olajos magvakat említünk, amelyek dúsítják az ételt, ráadásul gluténmentesek. Mi már kipróbáltuk ezeket, egyik jobb, mint a másik!

- Főtt köles: ha főzés előtt serpenyőben megpirítjuk, a szemek nem tapadnak össze. De az sem baj, ha ragacsosra főzzük és összetapadnak a szemek, mert akkor nagyobb, galuskaszerű darabokat tudunk a levesbe tenni.

- Főtt rizs: ugyanaz a helyzet, mint a kölessel.

- Főtt hajdina: ugyanaz a helyzet, mint a köles és a rizs esetében, annyi csak a különbség, hogy a hajdina a főzéstől nem tapad össze.

- Főtt szemes kukorica: nagyon jól mutat az olaszos, mexikóias zöldséglevesekben, de például bableveshez is illik.

A köles, rizs, kukorica és hajdina töretének, lisztjének főtt kásájából is rakhatunk a levesbe. Hajdinalisztből tésztát is gyúrhatunk és ezt felszeletelve vízben kifőzve adhatjuk a levesekhez. 

- Pirított olajos magvakkal (a leginkább tökmaggal vagy napraforgómaggal, mandulaforgáccsal) is díszíthetjük a leveseket, télen ezek kifejezetten kellemesen, melegítően hatnak. 

 

Kommentek

Gyümölcsös köles szelet

kolessuti.jpgGluténmentes sütemény, hűvösebb napokon a teázás elengedhetetlen kísérője. Nagyon ízletes!

Hozzávalók egy tepsire: 2 csésze köles, 2-3 evőkanál méz, 2 evőkanál olaj, 1 csésze aprószemű zabpehely, 2-3 evőkanál lenmagpehely (vagy darált lenmag), egy csipet só. Gyümölcs a tetejére: kb. 10 szem szilva és 2 db alma.

Elkészítése: A kölest megmossuk és kétszeres vízben egy csipet sóval egy lábosban fedővel feltesszük főni. Amikor forr, takaréklángon puhára főzzük, figyeljük, ha kell, utántöltjük egy kis vízzel. Kb. 10-15 perc alatt készen van. Még hagyjuk fedővel letakarva, a gőzben. Amikor egy kicsit kihűlt, belekeverjük a száraz zabpelyhet, az olajat, a mézet és alaposan összegyúrjuk. Ha a massza gyúrásához szükséges még, egy kevés vizet tehetünk hozzá, hogy egy kellemesen formálható tészta szerű anyagot kapjunk. Hagyjuk állni legalább negyed órát, így a zabpehely is megszívja magát. Közben a sütőt bekapcsoljuk, hogy előre melegedjen. A tepsit kibéleljük sütőpapírral, félretesszük, a gyümölcsöket megmossuk, kimagozzuk, és szeleteljük, ezekkel fogjuk befedni a tésztát. A masszát ezután a sütőpapírral bélelt tepsiben elegyengetjük, kb. 2 cm vastag lesz, majd rászórjuk a lenmagpelyhet és erre a felületre rendezzük egymás mellé a gyümölcsszeleteket. Előmelegített sütőben, közepes lángon kb. fél óráig, 40 percig sütjük, aszerint, hogy lágyabb vagy ropogósabb tésztát szeretnénk. A köles már úgyis főtt, tehát nem lesz nyers a tészta, csak éppen kásásabb. Akkor van készen, amikor a gyümölcsök is puhára pirultak a tetején. Kihűlve szépen szeletelhető. A fénykép még nyers állapotban készült. (Ezt vittem a Kaszásdűlői Kulturális Központba az egészségnapra, kóstolónak az előadásomhoz. Sikere volt!)

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Nap mint nap óriási mennyiségű ehető élelmiszert herdálunk el. Az élelmiszereknek több mint a harmadát nem használják fel táplálékként. Mi történik Németországban a nagy- és kiskereskedésekben naponta kereken 7100 tonna élelmiszerrel? Felhasználatlanul a szemeteskukában végzik. Pedig ebből a mennyiségből 6500 tonnányi még tökéletesen élvezhető lenne. Kenyér, pékáru, zöldség és gyümölcs minden reggel frissen érkezik az üzletekbe, és este, amit nem vásároltak meg és nem néz már ki frissnek, ropogósnak, kukába kerül. Kiválogatják, és gyakran kidobják azokat a termékeket is, amelyeknek a lejárati dátuma aznapi, vagy a szavatossági ideje a következő napokban, hetekben, hónapokban lesz. Ha az egész élelmiszeripari folyamatot nézzük, Németországban naponta 20 000 tonna élelmiszert dobnak ki, pedig ebből a mennyiségből még legalább 13 500 tonnányi tökéletesen élvezhető volna. Egy FAO tanulmány szerint világszerte évente a szükséges élelmiszer mennyiségnek az egyharmadát fölöslegesen gyártják, ez kereken 1,3 milliárd tonna. Képzeljük el, ha ennyi élelmet kamionokra pakolnánk, milyen hosszú lenne a karaván: a 650 000 kilométeres kocsisor az Egyenlítőt 16-szor érné körbe. Egy tanulmány szerint az USA és Nyugat-Európa lakói évente fejenként 95-115 kilónyi még ehető élelmiszert dobnak ki. Afrika déli részén ez fejenként, évente átlagosan 6-11 kilogramm.

Maradjunk még egy kicsit a számoknál! Összességében évente egybillió dollár értékű élelmiszer kerül kidobásra, ami gigantikus mennyiség! Ugyanakkor egymilliárd ember éhezik és legalább ugyanennyien túlsúlyosak. A világ élelmiszeripara 11- 14 milliárd embert tudna élelemmel ellátni, miközben a világ lakossága jelenleg 7,5 milliárd ember.

A cikkben a továbbiakban arról van szó, hogy mit lehet tenni a kidobott, de még felhasználható élelmiszerekkel, hogyan lehet ezeket elosztani a rászorulók között. Létrejött egy ételelosztással foglalkozó honlap www.foodsharing.de amelyen lehet tájékozódni a német viszonyok felől. Vannak például nyilvános hűtőszekrények, amelyekbe mindenki beleteheti a fölösleges, még ehető élelmiszert, és akinek szüksége van rá, kiveheti onnan. Itthon is sokféle kezdeményezés van, de jó lenne bővíteni, minél több megoldást találni a problémára.

Tippek:
- Bevásárlószatyorral és bevásárló cédulával induljunk bevásárolni
- Naponta nézzük át hűtőszekrényünk tartalmát
- Az élelmiszerek lejárati dátumát olvassuk el, a termék lejárat után is fogyasztható, sokszor még hetekig (sőt évtizedekig: a fáraósírokban találtak mézet, ami fogyasztható volt)
- Étteremben csomagoltassuk el a maradékot és vigyük haza, ha a porció túl nagy
- Kérdezzük meg az üzletekben, hogy mit csinálnak azokkal az élelmiszerekkel, amiket nem adtak el.

E témában 2009-ben készült egy film, a címe Taste the waste, aminek a trailere itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=SLyQc3mLD74

*A Das Goetheanum 34-35. számában olvasható Lebensmittel Lieben lernen című cikket kivonatoltam.

Kommentek

Rózsaszín bableves

bableves.jpgFriss fejtett tarkababból vagy száraz tarkababból készül tejföllel habarva, és amikor kész, rózsaszínű lesz, mert a tarkabab megszínezi. Ezért neveztem el gyerekoromban rózsaszín bablevesnek, azóta is kedvencem. Meleg időben hűtve tálaljuk, leginkább langyosan – a kovászos uborka levétől lesz még különlegesebb az íze. Télen melegen fogyasztjuk. Hagyományosan házi tejföllel készül, de laktózérzékenyek kipróbálhatják tofutejföllel, amit úgy készítünk el, hogy a tofut vízzel, olajjal és egy kevés citromlével tejföl állagúra összeturmixoljuk, és a tejfölhöz hasonlóan készítjük el a habarást.

Hozzávalók 4 személyre: ¼ kg szemesbab, 2 db hámozott, kockákra vágott krumpli (kihagyható), 2 dl tejföl, 1 liter víz, 2 babérlevél, 1 evőkanál liszt, ízlés szerint só, 1-2 babérlevél.

Elkészítése: A babot megtisztítjuk majd megmossuk, ha szárazbab éjszakán át beáztatjuk. Feltesszük főni egy csipet sóval, beletesszük a babérlevelet is. Amikor a bab már majdnem megpuhult, beletesszük a krumpli kockákat és puhára főzzük. Közben elkészítjük a habarást: A lisztet egy kis tálkában egy kevés vízzel csomómentesre, a tejfölt egy tálban, 1 dl hideg vízben simára keverjük, majd ezeket összevegyítjük, majd ezután a forró levesből kiveszünk 1-2 szedőkanálnyit, óvatosan összekeverjük a habarással majd a fazékba öntjük és megkavarjuk. A habarással az egészet még egyszer felfőzzük. Ha szükséges, tálalás előtt megsózzuk. Aki szereti, almaecettel savanyíthatja még, finom ízt ad neki a kovászos uborka leve is.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Eszterhai Katalinnal Szepesi Dóra beszélgetett

Az életrajzi kötet lapjain egy küzdelmes, gazdag alkotó élet tárul az olvasó elé. Eszterhai Katalin a szabolcsi nincstelenségből a pécsi bányásztelepen majd Rómán keresztül egészen Kanadáig jutott. Könyvének címéről már az első oldalakon ír: „Apámat Esterházy Ferencnek hívták, aztán ahogy a vagyon és az ég lábát érintő hegyek orma, úgy a neve is elkopott, Eszterhaivá változott. Így lettem én már csak majdnem Esterházy.”

  • „Nem az a fontos, min mentél keresztül, hanem az, mihez kezdesz mindezzel.” – így szól a borítóra kiemelt mondat. Tavaly megjelent gyógyulástörténeted, az Akaratunk gyógyereje, most ez a könyved és már tervezed is a következőt. Újságíró, szerkesztő, televíziós producer vagy, úgy tűnik, a könyvírás alkotói tevékenységednek egy újabb állomása.
  • Amikor megízleltem a könyvírást, kedvet kaptam. Úgy gondolom, meg kell osztanom, amit tanultam, amin keresztülmentem. Nagyon sokan átélnek mindenfélét, de a többség elhalad az élethelyzetek mellett, és nem gondolja, hogy ezekből másképpen is ki lehet kerülni. Nem gondolja például, hogy le tudjuk rakni apáink, anyáink keresztjét; ami nem a mienk, nem nekünk kell cipelni. Ha valaki elolvassa ezt a könyvet, talán elgondolkodik rajta, hogy még nem késő! Apollinaire Búcsú című versével anyámnak dedikáltam a könyvet. Ő mondta nekem, hogy az utat mindenkinek magának kell előre megrajzolni – és hozzátette, akkor vagy boldog, ha a lelked olyan, mint a tollpihe. De ahhoz, hogy olyan könnyű legyen, minden nap tenned kell érte valamit. Én nagyon boldog ember vagyok, de az biztos, hogy naponta boldog akarok lenni. Hogy elbukunk, természetes, mindenki hibázik, de akkor kezdődik a kihívás, hogy hogyan állunk föl ebből.
  • Memoárodban családtagoktól, íróktól, művészektől is olvashatunk idézeteket. Fontos, hogy találjunk kapaszkodókat?
  • Persze! Hát nem gyönyörű, amit Bernard Shaw mond: „A Napot adom neked, a csillagokat, hogy játssz velük! Egy pillanatra neked adom az örökkévalóságot, a hegyek erejét, csak tapsolj.” Játszhatunk tragédiát, vígjátékot, pantomimet, amit akarunk, a lényeg az, hogy játsszunk, hogy ne vesszen el a varázs. Ezt megtanítottam a gyerekeimnek, és hál’ Istennek, tudnak játszani, mert mindaddig, amíg élünk, kell, hogy játsszunk. Magunk kell, hogy berendezzük a világunkat. Ha van öt matring fonalunk, abból összerakjuk a színeket, összehorgoljuk a mintákat, így lesz a pulóver. Az élet is ilyen. Vagy mint a rongyszőnyeg… Emlékszem, a szabolcsi kis faluban volt egy szövőszékünk, és mivel nem volt igazából miből élnünk, anyukám esténként csíkokra vágta a gyönyörű ruháit és összeszőtte. Tudom, hogy beleszőtte a bánatát, az örömét, ügyelt rá, hogy benne legyen a szépség, a jóság, az álma, a múltja. Már akkor tudtam, nekem ezekkel kezdenem kell majd valamit, mert a rongyszőnyegekbe beleszőtte a történeteit, ebből nekem olvasni kell. Ezért szeretem a színeket, ezért szeretem kiszínezni a magam világát. A saját káromon is tanultam. Bizonyos dolgokkal nem akartam szembenézni, inkább elraktároztam magamba a mérget, a bántást, a tehetetlenséget, azt, hogy úgy éreztem, mást várnak el tőlem, mint ami, aki vagyok. Lehet, hogy ezért volt a szembetegségem, mert nem mertem mindennel mindig szembenézni. A gondolatoknak teremtő erejük van, és ha te azt mondod, hogy nem akarom látni, nem akarok ezzel foglalkozni, az nem jó. Az embernek először is magához kell őszintének lennie, aztán másokhoz is. Ha nem vagyok őszinte, összezavarodok, és ez káoszt ébreszt bennem. Én nagyon vigyázok arra, hogy senkit meg ne bántsak, nem szoktam udvariatlan lenni, mindenkihez kedves vagyok, megköszönök mindent, hálás vagyok, mert ez segít nekem, hogy jól érezzem magam. Mindenkit arra biztatok, merjen magával szembenézni, tudja, hogy ki az, akit a tükörben lát. Mert ettől leszünk erősebbek. Nem a név teszi az embert! Lám, egyik pillanatról a másikra elkophat, megváltoztathatják, mint ahogy volt már rá példa a történelem során nagyon sok családnál, hogy valamilyen ok miatt elveszett a név. De nem veszett el az ember! Ez a legfontosabb!
  • A könyvbemutatón is azt éreztük, úgy tudsz mesélni, hogy az ember kedvet kap élni!
  • Hát én nagyon szeretem az életet, és nagyon kegyes volt hozzám az élet. Én nem egy óriáskerékben ülök, ami le-föl megy csak, én egy gyorsvonatban ülök. Lehet, hogy vannak kilengések, de tudom, hogy haladok, és nem egy helyben forgok le-föl. Egy régi kínai mondás szerint negyvenéves korban kezdenek az emberek meghalni, de csak nyolcvan körül kezdenek temetkezni. Ez így igaz, a legtöbb ember negyvenéves korára azt mondja, elértem sok mindent, hellyel-közzel a helyemen vagyok. Na de ez azt jelenti, hogy nincs több kihívás? Nincs több cél? Nincs, amiért holnap porig kéne égni? Én negyvenéves voltam, amikor elhagytam ezt az országot, és belementem a teljesen ismeretlenbe. Fogalmam nem volt, mi lesz. De nagyon gazdag a fantáziám, elképzelem a világomat, és ragaszkodom ahhoz, hogy mindig színes, szép legyen, és elhitetem magammal, hogy ez így is lesz. A gondolatnak teremtő ereje van! Végül is az ember csak azt tudja megvalósítani, amit elképzel. Ha hibát követek el, nem akarom megismételni ugyanazt, keresek új megoldást. Kitartás, szorgalom, harc az életért, jóságra való törekvés – azt hiszem, mindezt anyámtól örököltem. Apámtól viszont a szabad szellemet örököltem; jönni-menni a világban, nem törődni azzal, mit hoz a holnap, belevágni bátran, mert hiszem, hogyha én kibontom a vitorláimat, előbb-utóbb szél jön, és tudok repülni! Nincs lehetetlen, nekem kihívás minden. Biztos vagyok benne, hogy ez kizárólag abból fakad, hogy ebben a családban nőttem föl, hogy ezek az én szüleim, apukám az én nevelőapám, a testvéreim a testvéreim, és olyan tanáraim voltak, akiktől azt tanultam, hogy mindenkiben van valami csoda, amit föl kell fedeznünk.
  • Egyszer mondtad, ki van írva az életed ajtajára, hogy „Itt lakik az élet csodálója”.
  • Ki bizony! Mert az élet egy ajándék, nem szabad úgy venni, hogy ez nekünk jár. A legfontosabb tennivalónk, megélni az életet, nem csak elrohanni mellette. Minden gyerek egy Himalája méretű önbizalommal születik, – én legalábbis azt hiszem, apró, koraszülött létemre úgy születtem –, csak hát a környezetünk lefaragja, és szépen lassan kis kavicsnyi lesz az önbizalma…
  • Erről lesz szó a következő könyvedben?
  • Most 68 éves elmúlottam és megadta nekem a sors, hogy szépen öregedjek. Végül is, ki az öreg? Miért mondjuk azt, hogy idősödünk? Ez a könyv egy útmutató is lehet, persze megint csak a saját tapasztalataimra épül, olyan vagyok, mint egy tükör, amelyben önmagukat láthatják az emberek, hogy kedvük legyen megöregedni a mai fiataloknak. Elgondolkoztam azon is, hogy a mai 83-85 évesek milyen szerencsések. Tudnak valami titkot. Hogy van az, hogy ez a generáció, aki megélt háborút, nem egyet, világválságot, éhezést, még mindig gyönyörű, és még van, ami tartja bennük a lelket? Hátha tanulhatnánk tőlük! De én azt hiszem, hogy mi vagyunk a bűnösök, mi gyilkoljuk saját magunkat azzal, hogy úgy gondoljuk, ezer dologra kell odafigyelni, mert ez az elvárás. Hát nem szabad. Nekünk elvárásunk csak önmagunkkal szemben lehet.
  • Ha elsősorban önmagunkra figyelünk, az nem önzés?
  • Nem önzés! Sokáig fölháborodtam, hogy a repülőn azt mondják, ha veszély van, először magadnak rakd föl az oxigénmaszkot, csak utána a gyereknek, vagy akinek éppen kell segíteni. Hogy lehet ilyen önzésre biztatni az embert? Aztán rájöttem, igen, először magamat kell fölszerelnem, és abban a pillanatban már kezet tudok nyújtani. Ezt kell megtanulnunk, magunkat kell először helyretenni. Ha két lábon állunk a földön, akkor tudunk segíteni a másiknak is fölállni. Úgyhogy erről fog szólni az én könyvem, a harmadik. Az lesz a címe, hogy „Itt lakik az élet csodálója!” vagy valami hasonló…

* az interjú az Új Könyvpiac szeptemberi számában jelent meg

Kommentek

Hajdina rakottas

hajdina_rakottas.jpgA hajdina fogyasztása főleg hűvösebb időben előnyös, mert melegítő hatása van. Ha gyökérzöldségekkel együtt tepsiben sütjük, ez a hatás még jobban érvényesül. Könnyen emészthető, serkenti az anyagcserét.

Hozzávalók: 15 dkg hajdina, 2-3 sárgarépa, petrezselyem gyökér, 3-4 kisebb cékla, 1-2 szárzeller, olaj, 1 fej hagyma, só.

Elkészítése: A gyökérzöldségeket megtisztítjuk kisebb darabokra vágjuk és egy párolókosárban puhára pároljuk. Közben feltesszük a megmosott hajdinát főni, kétszeres vízben egy csipet sóval 20 perc alatt, takaréklángon puhára fő. A hagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk és egy serpenyőben forró olajon üvegesre pirítjuk. Ezután egy tepsi vagy tűzálló tál alját olajjal megkenünk, a főtt hajdinát összekeverjük a pirított hagymával, ezt a keveréket elegyengetjük a tepsiben, és erre kerülnek rétegezve a párolt zöldségdarabok, ezután kissé megsózzuk. Egy alufóliával letakarjuk a tepsit és közepes sütőben 25 percig sütjük. Tálaláskor jól illik hozzá a jégsaláta.

 

Kommentek