Címkék

Abracadabra (1) adukibab (2) advent (2) áfonya (1) aforizma (1) agar agar (2) ajándék ötletek (1) Akaratunk Gyógyereje (1) Akaratunk gyógyereje (1) Aki szépen butáskodik (1) akupunktúra (1) alapanyagok (2) Albrecht Dürer (1) alga (6) algalap (6) algériai saláta (1) allergének (5) allergia (6) alma (8) almakompót (2) almalé (1) Almásy Katalin (1) alternatív táplálkozás (1) angyal (1) angyalok (1) Anti Saar (1) antropozófia (1) anyaság (1) anyatej (1) Apukai perspektíva (1) arame (4) aranygaluska (1) Arany János (1) archetípus (1) árnika (1) árpa (5) articsóka (3) ásványi anyagok (1) aszalás (3) aszalt gyümölcs (4) aszalt szilva (1) atomerőmű (1) avokádó (4) Azt mondták válnak (1) Az életem ízei (1) A legjobb hely a városban te vagy (1) A lélek szabadsága (1) A szomjas troll (1) A Varjúherceg (1) bab (4) bableves (4) banán (3) bancha tea (2) barack (2) barackturmix (1) barátfüle (1) barátság (1) Barbados (1) barnarizs (11) Bart Dániel (1) basemel (1) befőzés (11) bejgli (1) Belső Nóra (1) berkenye (1) Berkenye Pityó (1) Betűtészta Kiadó (1) biobor (1) bioenergia (1) birs (2) birsalma (3) birsalmakompót (1) birsalmaleves (1) Bitches Brew (1) blansírozás (2) bobájka (1) bodza (1) bodzaital (2) bögrés mákos (1) böjt (10) Böjte Csaba (1) Böjte Csaba füveskönyve (1) bölcsesség (1) Boldizsár Ildikó (3) boldogasszony mentája (1) Boldog szülő (1) Bóna László (3) borscs (1) brokkoli (4) brokkolileves (1) brokkoli leves (1) Budapesti kultúrtörténeti séták (1) bukta (1) burgonya (1) burgonyasaláta (1) Burnout szindróma (1) búza (2) búzacsíra (2) búzadara (1) búzahús (1) búzás bableves (2) cayenne-bors (1) cékla (9) céklasaláta (1) cékla fasírt (1) chia mag (2) chili (2) chilipaprika (1) cickafark (1) cikória (2) Címkék (7) citrom kúra (1) Cointreau (1) cöliákia (2) coli bélbaktérium (1) családterápia (2) csalamádé (1) csalán (1) csalánleves (2) csalántea (1) csapati (3) Csapody Kinga (1) császármorzsa (1) Csányi Vilmos (1) Csender Levente (1) cseresznye (3) csicserborsó (1) csicseriborsó (5) csicserikuckó (5) csicseri saláta (1) csicsóka (3) Csigaház (1) Csigó Zita (1) csikung (1) csili (1) csipkebogyó (1) csipkeital (1) csíra (9) csíraleves (1) csírázott (3) csőben sült (1) Csóka Judit (1) csokiéhség (1) csokitorta (1) csokoládé (1) Csomagolj ebédet! (1) cukkini (1) cukkíni (1) cukkíni fasírt (1) cukkini krémleves (2) cukor (1) cukorérzékenység (2) currypor (1) currys zöldség (1) dagasztás (1) dahl (1) daifuku (1) Das Goetheanum (1) dedikálás (1) delfinek reggelije (1) demencia (1) derelye (1) desszert (2) desszertgolyók (1) Dettikéről és más istenekről (1) diéta (3) dinnye (3) dió (6) diólevél (1) diós csiga (2) Dívali (1) Dívali ünnep (1) Dombóvári István (1) Dr. Gyarmati Andrea (1) dr. Katona Edit (1) Dragomán György (2) édesgyökér (1) édesítőszer (1) édeskömény (2) édesrizs tészta (1) édesség (4) egészséges táplálkozás (2) egeszsegvar (1) Egyszerűbb gyermekkor (1) Egyszer egy kutya (1) egytálétel (1) együttérzés (1) egzotikus fűszerek (1) ehec baktérium (1) Elekes Dóra (1) élelmiszermentők (1) Élesztő (1) életerő (3) Életválságok meséi (1) elhízás (1) Előfutár (1) Elsa Valle (1) empátia (1) Emyü Gardian (1) endívia (2) eper (3) Erdély Dániel (1) érzékenységek (1) est (1) Eszterhai Katalin (4) ételallergia (1) ételek helyrehozása (1) ételek kézzel (1) ételfotó kiállítás (1) ételkészítési módok (2) étel előkészítés (3) etetési történet (3) étkezés (2) étkezési (2) étvágy (1) Everness (1) Everness Fesztivál (1) evőeszköz (1) évszakváltás (1) Ez a város egy távoli bolygó (1) fagyi (1) fahéj (1) fájdalomcsillapítás (2) falafel (2) farfalle (1) fasirt (1) fasírt (2) fast food (1) fa elem (1) fehérjegolyó (1) fehérjék (1) fehér üröm (1) feldolgozásregény (1) felhő (1) Fényadó ünnep (1) fényevés (1) fermentálás (1) filozófia (1) finn nemzeti étel (1) fogamzásgátlás (1) fogyókúra (8) fokhagyma (1) fokhagymás öntet (1) Föld (1) földimogyoró (2) föld elem (2) Folyékony kenyér (1) FoodPlay (1) Főzdefeszt (1) főzés (1) főzési módok (4) Főzni szexi (1) Főzőskönyv (1) főzz évszakok szerint! (7) franciasaláta (1) frissítő ital (2) fukusimai (1) fukusimai erőmű (1) fürdő (1) fűszer (3) fűszerek (3) fűszernövény (1) fűszersó (1) gabona (4) gabonafehérje (2) gabonakávé (1) gabonamagvak (1) gabonapehely szelet (1) gabona fasírt (1) galambvirág (1) galuska (1) garam masala (1) Gellérthegy (1) generációk (1) gesztenye (5) Géczi János (1) gluténérzékenység (6) gluténintolerancia (1) gojibogyó (3) gomba (7) gombaleves (2) gombapörkölt (1) gombasaláta (1) gombásodás (1) görögdinnye (1) görögsaláta (1) grill (2) Grünkern (1) Gurgyijev (1) Gyémánt (1) gyerek (4) gyerekjáték (2) gyerekkönyv (2) gyereknap (1) Gyere velem gyógyítani! (1) gyermekétkeztetés (1) gyógyfű (2) gyógyital (2) gyógyítás (1) gyógynövény (1) gyógytea (1) gyömbér (1) gyömbérvizes (1) gyorslekvár (1) gyorsszörp (1) gyümölcs (11) gyümölcslé (1) gyümölcsleves (3) gyümölcsnyárs (1) gyümölcsös szelet (2) gyümölcssaláta (3) gyümölcszselé (1) gyúrás (1) hagyma (3) hagymakrém (1) hagymaleves (1) hajdina (3) hajdinaleves (1) hajdina gombóc (1) Hamupipőke Facebook-profilja (1) Hamupipőke magmixe (1) harangvirág (1) hasfájás (1) hashajtó (1) házipatika (3) házi gyógymódok (1) házi sör (1) Hippokratész leves (1) hízás (1) hiziki (3) Hodnik Ildikó (1) Hogyan segítsek én terajtad (1) hőkezelés (2) hókifli (1) hokkaidótök (3) hokkaidó tök (2) Holch Gábor (1) holdhatás (1) Holló Kati (1) homeopátia (3) hormon (1) hormontípus (1) Horváth Ildi (1) humusz (1) Húsvét (2) húsvéti menü (2) időskor (1) időskori betegségek (3) idősödés (1) Így mennek nálunk a dolgok (1) immunerősítés (2) Irány Észak! (1) irodalom (1) iskolabüfé (2) italalapanyag (2) izlés fiziológiája (3) J. Kovács Judit (1) Jakupcsek Gabriella (1) jégsaláta (1) Jézus Szíve Társasága Péceli Idős Otthon (1) Jézus Szíve Társasága Péceli Idős Otthona (1) jin jang (7) joghurt (2) Jorge Bucay (3) Joseph Beuys (1) juhtúró (1) Julienne (1) kakaós csiga (2) kamilla (1) kánikula (3) kannelóni (1) kapor (2) kaporleves (2) káposzta (9) káposztasaláta (1) káposzta leves (1) karácsony (10) karácsonyi aprósütemények (1) karácsonyi menü (13) Karácsonyi Vega Est (1) karalábé (5) karantén (2) karanténkonyha (1) karfiol (4) karfiolkrém leves (1) karobkrém (1) karob mokka (1) kása (1) kávé (2) Kávékantáta (2) kecsap (1) kecskealudttej (1) kecskesajt (1) kecsketej (2) kecsketúró (1) Keiya (1) Kékre szeretni (1) keksz (1) kel (3) kelbimbó (2) kelkáposzta (1) kenyér (3) kenyérpirítás (2) Kerekító Manó (1) kert (1) ketchup (1) KidsOasis (1) kimerültség (1) Kim John Payne (1) királymorzsa (1) kirándulás (1) Kiss Noémi (1) Kiss Ottó (1) Kis viking legendárium (1) kivi (2) Ki szeret igazán? (1) Kneipp-kúra (1) kofu (2) kofugombóc (1) kókuszgolyó (1) kókuszkeksz (1) kókuszkrém (1) kókusz kocka (1) köles (15) köleses okara (1) köleses palacsinta (1) köleses saláta (1) kölesfasírt (1) kölesleves (1) kölestorta (2) koleszterin (2) köles kolbász (2) köles sütemény (1) költői (1) kombu (1) komló (1) kompót (1) Koncz Zsuzsa (1) konyha (1) konyhanyelvművelő (1) könyv (7) könyvajánló (6) Könyvhét (1) korai kötődés (1) Koródi Márta (1) koronavírus (1) körte (4) köszvény (1) kovászos uborka (3) közkedvelt recept (1) Közös Lábos (4) Krisna-tudatú hívők (1) kroaszan (1) krumpli (1) krumplifőzelék (1) krumplis galuska (1) kuglóf (1) kukorica (4) kukoricabajusz tea (1) kukoricadara (1) kukoricamálé falatkák (1) kukoricatorta (2) kukta (1) Kurt Tepperwein (1) kuszkusz (2) Laár András (1) lábfej (1) Lajtai György (1) Lámpaoltó pöttyös néni (1) Lányok és asszonyok aranykönyve (1) lapcsánka (1) lasagne (1) lazacleves (1) (1) léböjtkúra (4) lecsó (3) Légy az élet csodálója! (1) lekvár (3) lekváros bukta (1) lélek (6) lélek táplálása (3) lelki-szellemi táplálék (2) lelki egészség (2) lencse (2) lencsecsíra (1) lencseleves (1) lencsesaláta (2) lenmag (4) lepény (2) leves (1) lilahagyma krém (1) lilakáposzta (1) Linda Thomas (1) lisztérzékenység (3) lúgosítás (4) macska (1) madár (1) magas vérnyomás (1) máglyarakás (1) magnézium (1) magvak (4) magyaros francia lecsó (1) Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (1) Mahasti (1) máj (3) majonézes kukorica (1) mák (7) mákos guba (1) mákos köles (1) mákos kukorica (1) makrobiotika (659) makrobiotika tanfolyam (24) makronauta (608) makro étrend (627) máktorta (1) mandula (1) mangold (1) mángold (1) manióka (1) Manó Kiadó (1) mantou (1) Maros Krisztina (1) Martin Keizer (5) masni (1) masszázs (1) meditáció (1) mediterrán lecsó (1) medvehagyma (1) Megasztár (1) meggy (2) meghűlés (2) Melegszívű fegyelmezés (1) mélyhűtés (1) mennybemenetel (1) menstruációs fájdalom (1) menta (2) méregtelenítés (22) mese (2) meseantológia (1) mesekalauz (1) meseterapeuta (2) meseterápia (2) Metamorphoses Meseterápiás Módszer (1) méz (2) mézes sütemény (1) Michelangelo (1) Michio Kushi (2) milánói makaróni (1) Miles Davis (1) Mina Dobic (1) minesztróneleves (1) miszó (10) miszóleves (10) Mi vagy nekem? – Mi vagyok neked? (1) Mochi (1) mochi (1) mogyo (1) mogyoró (1) mondóka (1) morzsasüti (1) morzsás karfiol (1) moszat (1) müge (1) mungóbab (2) művészet (1) müzli (1) müzliszelet (1) mu tea (1) nagyszülő (1) Nagyszülők a kispadon? (1) Napkút Kiadó (1) napozás (1) napraforgó (1) napraforgómag (2) napraforgó csemege (1) narancs (2) narancsleves (1) naspolya (1) népmese (1) nevelés (2) nishime (5) nituke (2) női ciklus (2) női sors (1) Nők Lapja (1) nori (5) nori alga (1) November elseje (1) Növényi Norbert (1) nyers étel (2) nyírfaital (1) Odüsszeusz (1) okara (7) okarafasírt (1) okara kolbász (1) olaj (1) olajos magvak (2) Olvasás Éjszakája (1) öngyógyítás (1) öninterjú (1) önismeret (1) önterjú (1) öntet (3) országtorta (1) őszibarack (1) Őszi kék (1) Otthon (1) öt elem tana (10) padlizsánsaláta (2) palacsinta (2) pálcika (1) pályázati felhívás (5) paprika (3) paprikakrém (1) paprikalekvár (2) paradicsom (6) paradicsomlé (1) paradicsomos káposzta főzelék (1) paradicsomos lencse (1) paradicsomos pesto (1) parajfőzelék (1) Párducpompa (1) parkáp (1) pástétom (2) patiszon (1) pekándió (1) penne (2) pénz (1) pepperonáta (1) pestoszósz (1) pesto szósz (1) pickels (1) Pieta szobor (1) pihenés (1) pipiske (1) Pirosmadár (3) piros gyümölcsök (2) Piros madár (3) piskóta (2) pizza (2) pofézni (1) polenta (1) Pöttyös néni (1) praktikák (1) pránaevés (1) prosztatapanaszok (1) puliszka (1) pünkösd (3) pünkösdirózsa (2) puri (1) quinoa (2) quinoapehely (1) r.makroszem (1) radicchio (1) radioaktív (1) rádióműsor (4) rakottas (1) rakott kelkáposzta (1) Ranjeet Singh (1) Ránky Edit (1) rántott leves (1) rántott tejbegríz (1) rántott zöldség (1) râpèes (1) ratatouille (1) ratatuille (1) rebarbara (2) rebarbaraital (1) recept (3) relaxáció (2) Rémoulade (1) reneszánsz süti (1) répa (2) répalé (1) répapástétom (1) répatorta (1) retek (5) retekcsíra (1) reuma (2) ribizke (1) ribizli (1) Ridikül (1) rigó (1) Rigó Kata (1) rizs (7) rizsbukta (1) rizsfajták (1) rizsfasírt (1) rizsgombóc (1) rizskúra (2) rizsmiszóleves (1) rizspuding (1) rizst (1) rizstészta (4) rizs sütemény (1) Rofusz Kinga (1) rokfort (1) rozs (1) Rudolf Steiner (2) rukkola (1) ruta (1) salaktalanítás (2) saláta (14) salátakatáng (1) Saly Noémi (1) sárgabarack (1) sárgaborsó (1) sárgaborsóleves (1) sárgadinnye (1) sárgarépa (1) sárgarépafőzelék (1) sátor (1) savanyítás (7) savanyúság (2) savanyú káposzta (5) Savarin (1) Scolar Kiadó (1) serpenyős alma (1) Sértések és sértődések (1) shiitake gomba (1) Shio-kombu (1) shoyuleves (1) (2) sodó (1) Soma Mamagésa (1) sör (1) sörfőzés (1) Sörivók zsebkönyve (1) Sörkönyv (1) sóska (1) sóskaleves (1) soványság (1) spárga (1) spárgaleves (1) spenót (6) spenótos pesto (1) spiritualitás (2) sport (1) Stahl Judit (2) stangli (1) Steve Biddulph (1) stressz (2) Streussel Kuchen (1) sugárfertőzés (3) sült répa (1) sült tofu (1) súlygyarapodás (1) súlyprobléma (1) superfood (1) sushi (1) sütemény (7) sütőtök (10) sütőtökleves (1) Szalma Edit (1) szamóca (1) szamósza (4) Szécsi Noémi (2) szeder (2) szejtán (2) székely káposzta (1) szellemi fejlődés (1) szem (1) személyiség (1) szendvicskrém (2) szénhidrátok (1) szerelem (1) Szeretni a takarítást?! (1) szervóra (1) szezámmag (2) szezámmagos vaj (1) szezámolaj (2) szezámsó (3) szezámvaj (1) szieszta (1) szilva (6) szilvaleves (1) szilvásgombóc (1) szilva fagylalt (1) szilveszter (1) szilveszteri menü (1) Szimpla kert (1) szinusz hullám (1) Szó-csönd (1) szociális művészet (1) Szögyal Rinpocse (2) szója (5) szójabab (4) szójababkrém (2) szójaszósz (1) szójatej (1) szójatejbe rizs (1) szója tej (2) szokások (1) szőlő (2) szőlőlevél (1) szörp (1) szószok (1) sztrapacska (1) Szukák főztje (1) születésnap (1) szushi (1) szusi (7) tabuli (1) tahin (4) tahinkrém (1) tahinöntet (1) tanfolyam (2) tápióka (1) tápiókagyöngy (1) tartósítás (4) tavaszi tekercs (1) tea (4) tejbegríz (2) Tejeda Erika Anna (1) tejfokozó (1) tél (5) téli étel (1) tempe (3) temperamentum (1) tempura (1) tengeri só (1) terhesség (3) természetes édesítő (1) természetgyógyász (1) természetgyógyászat (1) terrine (1) testsúly (1) tészta (4) Tibeti hagyomány (1) Tisza Kata (2) tócsni (1) tofu (23) tofumajonéz (1) tofupástétom (1) tofurántotta (2) tofus brokkolileves (1) tofus penne (1) tofus táska (1) tofutorta (1) tojás (1) tök (3) töltike (2) tönköly (1) török édesség (1) török konyha (1) Tóth Krisztina (1) Tóth Vera (1) tudatos táplálkozás (1) tűlevél (1) turmixgép (1) túrógombóc (3) tűz (1) tűzrakás (1) uborka (6) uborkaleves (1) uborka saláta (1) ufóvér (1) újhagymás paradicsom (1) Újratervezők Az autizmus spektrummal élőkért Egyesület (4) umeboshi (4) umeboshi szilva (1) Unicef (1) úritök (1) útipatika (1) uzsonna (1) vadrizs (2) változás kora (3) vanília (1) várandósság (3) vargabéles (1) vargányagomba (3) Varró Dániel (3) vega (1) Vegetáriánus Fesztivál (4) vers (6) Villu világa (1) Vinaigrette öntet (1) virágevők (1) virágszirom (2) virágtea (2) vitaminital (1) vitaminok (11) víz (3) vizitorma (1) vöröskáposzta (4) vöröslencse (1) wakame (5) waldorf (1) Waldorf-iskola (1) Waldorf-pedagógia (1) Weöres Sándor (1) zab (6) zabcibere (1) zabital (1) zabkása (1) zabkorpa (1) zabpehely (5) zabpehelykeksz (1) zacher (1) Zalka Csenge Virág (1) zeller (3) zellersaláta (1) zöldbab (2) zöldborsó (1) Zöldi Gergely (1) zöldség (16) zöldséges fészek (1) zöldségköret (1) zöldségleves (4) zöldségsaláta (1) zöldség saláta (1) zöld paradicsom (1) zöld tea (1) Zseblámpás mesék (1) zserbó (1) zsírégetés (1) zsírok (2) boldog gyermek (1) Címkefelhő

Friss kommentek

  • Makronauta: Eltettük cseréphordóba a szokásos télire való káposztát, 20 kilót. Még csak két napja, de már szi... (2023.12.03. 15:54) Hordós káposzta - Savanyítás természetesen
  • Makronauta: A kánikula legalább arra jó, hogy uborkát, káposztát érleljünk. Ezekből aztán készülhet például hi... (2023.07.19. 16:27) Savanyítás - természetesen
  • Makronauta: Az egyik legszebb, legfinomabb, hűsítő nyári desszert! (2022.07.13. 18:59) Tápiókagyöngyös gyümölcs
  • Makronauta: A mai menü: falafel! Nagyon finom lett. Ősszel gyakran van babféle, káposztaféle és sütőtök - sok-... (2021.10.12. 19:30) Falafel, csicseriborsó fasírt
  • Makronauta: Tisza Kata hozzászólása a facebookon: "Drága Szepesi Dóra olyan szépen és mélyen szintetizálta az ... (2021.03.15. 09:57) Kékre szeretni*

Édesség sütőtökből

sutotoktorta.jpgSzezonjában érdemes készíteni sütőtökből édességet, mégpedig a legegyszerűbb módon. Ezt a tortácskát néhány éve kreáltam, bevált, a vendégeknek is ízlik. Elevenítsük föl!

Hozzávalók: 1 db sonkatöknek a hosszúkás része, házi szilvalekvár, a díszítéshez néhány szem szilva, pirított diógerezd.

Elkészítése: A tököt 1 cm vastag karikákra szeleteljük és sütőben puhára sütjük. Amikor kihűlt, lehúzzuk a héjukat és ezekből a szeletekből, mint tortalapokból megalkotjuk a tortát úgy, hogy egy szeletet ráhelyezünk egy lapos tányérra, megkenjük szilvalekvárral, majd ráhelyezünk még egy tökszeletet, azt is megkenjük lekvárral. A tetejét szilva szeletekkel és pirított diógerezddel díszítjük. Mivel ezek a szeletek nem nagyok, mindenki kaphat egy tortácskát.

 

Kommentek

Naspolya

naspolya.jpgKülönleges késő őszi természetes nass a naspolya gyümölcs. A rózsafélék családjába tartozik, mint az alma, a birsalma, a körte, a kökény és a csipke. Kirándulásokon utak szélén találhatunk naspolyafát, termesztik is, érdemes keresni a piacon. Állítólag Ázsiából ered, Európában a római légiók terjesztették el.

Nyersen a legegészségesebb, C-vitamint, vasat és kalciumot tartalmaz. Dércsípte állapotban lehet fogyasztani, a kemény kis gyümölcsök a kamrapolcon is beérnek, ilyenkor a héja könnyen felreped és a szotykos, kásás, édeskés, fanyar gyümölcshúst ki tudjuk szívni belőle, a magokat pedig kiköpjük.

naspolyafa.jpgA leírások szerint bort, pálinkát és lekvárt is készítenek belőle. Ha sok gyümölcsünk van, megpróbálkozhatunk a lekvárkészítéssel: az érett naspolyákat megmossuk, lábosba téve feleresztjük vízzel, hogy ellepje, szétesésig főzzük, majd passzírozzuk. A pépet citromlével, és a forralt bor fűszereivel – fahéj, szegfűszeg, ánizs, gyömbér – ízesítjük. A receptek egy kilónyi péphez félkilónyi cukrot ajánlanak, de tehetünk bele kevesebbet is, amivel elkavarva együtt főzzük kb. 5 percig, vagy utólag mézzel édesíthetjük. Zselésítőt nem szükséges hozzátenni, mivel pektintartalma miatt főzéskor zselés állagú lesz. Üvegekbe töltve szárazdunsztba tesszük, 1-2 nap múlva a spájzba kerülhet. A naspolyapürét főtt vagy sült húsok mellé köretként ajánlják, de süteménytölteléknek is különleges.

Fotó: Szepesi

 

Kommentek

Beszélgetés Martin Keizerrel az idősödésről, az időskorról

Több mint húsz éve él és tanít Magyarországon Martin Keizer, a Waldorf-körökből ismert holland művészeti terapeuta. Pályakezdőként kórházban ápolóként dolgozott Hollandiában, betegekkel, idősekkel és fiatalokkal is kapcsolatba került. Korábban egy idősotthon mentálhigiénés szakemberével készítettem interjút*, a visszajelzések sok kérdést felvetettek. Mivel az antropozófus művészeti terápia szemlélete szerint folyamatában és változásában tekinthetünk az életünkre, ezúttal egy kicsit más szempontból is megvilágítjuk az öregedés, az öregkor témáját.

kezek.JPG- Te mikor érezted, hogy megcsapott az idősödés szele? Mikor vetted észre a változásokat?

- Huszonöt éves koromban. Elsősorban a kezemen vettem észre. Az a legfeltűnőbb, minden nap használod, különösen, mint ápoló, szinte állandóan láttam. Nekem száraz, vékony a bőröm, mindig egy kicsit egyébként is kell foglalkozni vele. Mivel folyamatosan a kezemmel dolgozom, festek, mindig látom a kezemet.

- Korunkban az vált hangsúlyossá, hogy hogyan maradhatunk fiatalok…

- A modern társadalomban nem nagyon különböztetjük meg a testünk minőségeit, általában nem kerül előtérbe, hogy tekinthetünk magunkra fizikális szempontból, vagy lelki és szellemi minőségben is. Testkultúrában élünk, fókuszálunk a testre, de az öregedést nem lehet kikerülni. Ha a testre összpontosítunk, az érzelmek is ehhez kötődnek és ezért nem marad fiatal a lélek se. A szellemi szempont, az még egy más téma: azt jelenti, mennyire vagyunk képesek nyitottan gondolni arra, hogy az élet előtt és után is van valami. Szerintem sokat segít, ha egy kicsit többnek gondoljuk az életet, mint csak az a 70-80 év. A modern társadalom látványosan a fiatalságot képviseli, a testi fiatalság, a szépség került előtérbe. De 28-35 éves kortól biztosan elkezdődik a leépítő folyamat, a test nem regenerálódik úgy, mint korábban, és nem lehet kikerülni, bárhogyan plasztikázunk, kozmetikázunk. Annak pedig megvan a veszélye. Csak a külső konzerválással nem maradunk lelkiekben nyitottak, progresszívek – mondhatni fiatalok.

- Az „életmód” is elsősorban a testtel foglalkozik – például a táplálkozás, a mozgásformák –, de sok esetben lehet szellemi kapcsolat is akár. Mi a véleményed erről?

- Igen, hát kapcsolat az mindig van, a kérdés az, mire fókuszálunk. Azt gondolom, hogy a testkultúrában az ápolás, a gondozás fontos marad az élet végéig, de fiatalodni nem lehet. Nagyon ügyesek a kozmetikában, a testátformálásban – ám létezik egy lelki téma is: amikor azt látom a tükörben, hogy nem öregszem, az vajon azt jelenti, hogy boldogabban élek? Az ember belsőleg is hordja a változásokat. Ha valaki, bár nem probléma nélkül él, de elégedett, és keresi a jövő kihívásait, fiatal marad. A kívülről talán nem látszó testi változásokat azért lehet érzékelni. Én a kezemen érzem, hogy nem annyira mozgékony már, mint 20 évvel ezelőtt, de ez kívülről nem látszik. Az öregség, vagy az idősödés nem betegség, az csak egy változás, amit át kell élnünk, és szerintem pont ez adja nekünk a lelki és szellemi fejlődés lehetőségét. Ha valaki nagyon idős korban csak a testi egészségével foglalkozik, és csak ebben látja élete értelmét, akkor igazán a szociális fejlődése, – tulajdonképpen, a lelki-szellemi fejlődése – nem kerül könnyen összhangba. Akkor az egy egó-erősítés, ami szociálisan, a társadalom felé se könnyen működik. Márpedig az, hogy az idősebb emberek hogyan terhelik a társadalmat, társadalmi szinten jelentkező nehézség; merthogy ápolni, gondozni kell őket, nem produktívak, nem adnak már a társadalomnak annyi mindent, mint azelőtt. Persze tudnak adni, de nem azt, amit az aktív, produktív fiatalság. Az idősebb ember nem kevésbé fontos, mint a fiatal, csak szűkebb területen, hiszen nem aktív.

- Nem aktív, sőt foglalkozni kell a fiatalabbaknak velük. Egyre jobban kitolódik az életkor. Régebben gyakrabban már a 70-es éveikben elmentek az emberek, most meg nagyon sok a kilencven éven felüli. Anyukám 90 éves, és jól van, persze segítjük, amiben szükséges, de ő is segít nekünk.

- Igen, ez fantasztikus! Veletek él, és ez nagyon fontos. Azért tud jól lenni. Rudolf Steiner szempontja szerint, amikor hosszú életet él egy ember, ő a saját test-lélek-szellem fejlődésében igazán a szellemi világgal foglalkozik, és az adja a fiatalabbaknak is a lehetőséget a szellemi világgal való foglalkozáshoz, az emberiség fejlődésének folyamatában.

- Még akkor is, ha egyébként nem kifejezetten szellemi dolgokkal foglalkozó lény?

- Igen, akkor is. Ahogy mondtam, 35 éves kortól a test a leépítő folyamatokban él, az energiák mégis működnek, látható, aktívabb vagy láthatatlan szellemi területeken. Kicsit szenved, – vagy nagyon –, hogy nem működik már úgy, ahogy régebben, függ a fiatalabbaktól, csak velük tud sétálni vagy kimenni a házból, satöbbi – de ez megtörténik bármilyen szellemi minőségben, tudatosan, tudat alatt. Ebben az a szép szellemi szempont, hogy tudat alatt az ő életkora, mint gesztus, mutatja, hogy mégis ellenáll a matéria rombolásának! Van benne valami, ami a matériának ellenáll, és az szellemi működést jelent. Nagyon szép gondolat! Különben éppen mostanában gondoltam először arra, hogy én is szeretnék 90 éves lenni!

- Igen? No, ennek örülök! Mik a terveid?

- Nagyon érdekes lenne, ha tudnék még adni valamit a társadalomnak. Dolgozni, az már nagyon nehéz lesz, de mégis, van egy alap tudatalatti foglalkozás, mert olyan testben élsz, ami ellenáll az egész materializmusnak, ahogy az előbb mondtam. Ez egy szép szellemi szempont, és ezért gondoltam rá, lehet, hogy mégis 90 vagy 100 éves akarok lenni!

georgia_o_keeffe.JPG- Igen, ez így nagyon szép! De vannak, akik már tényleg ápolásra szorulnak. Az az interjú, aminek alapján tovább indult a téma, egy idősotthonban dolgozó mentálhigiénés csoportvezetővel készült, és a cikkre nagyon sok hozzászólást kaptam. Valaki jellemzően azt írta, hogy amikor a szüleit ápolta, az orvosoktól minden gyakorlati segítséget megkapott a gyógykezelésekre vonatkozóan, de lelkiekben magára volt utalva. Hogyan is lehet felkészülni szerettünk fizikai, mentális leépülésére?

- Most foglalkoztam kisgyermekek esetében az ápolás, gondozás témakörével, 0-3 éves korig. Érdekes módon, bizonyos embereknél idősebb korban ez az igény visszajön. Nem mindenkit kell annyira ápolni, mint egy 0-3 éves gyereket, de bizonyos esetekben fontos például a pelenkázás, a fürdetés, az etetés. Amikor demens vagy alzheimer-kórban szenvedő időssel foglalkozunk, nem, mint társadalmi, felnőtt embert közelítjük meg őt, hanem mint szellemi lényt kell megközelítenünk. Mert annyira más világ az ő világuk, amibe belépsz! A mindennapi élet logikája ott nem működik. Gondolati logikák helyett lelki és szellemi logikákról lehet beszélni. A mondataikat – és nonverbális reakcióikat is –, át kell fordítani egy más szintre, ugyanúgy, mint a kisgyermekek esetében. Mondataik nem a realitáshoz kapcsolódnak, csak a realitásban tanult szavakat mondják, nekünk mögötte kell látnunk a jelentést. Például ha a gyerek dackorszakban „nem!”-et mond, az nagyon egyértelmű, mint szó, de a miértje nem az. Mit akar ezzel mondani? Egy megváltozott agyműködésű idősebb ember, például hihetetlen csúnyán is tud beszélni. Amennyire csúnyán beszélünk fiatalon, vagy felnőttkorban, az nem tűnik el, éppen hogy megmarad, mert mint a szokások általában, megmerevedik. A szóhasználat eszközként megmarad, de az, hogy miért és mit akar kifejezni, az nem ugyanaz, az szellemi. Tehát a csúnya szó csak eszköz, valamit ki akar vele fejezni, például, amikor valami nem megy, vagy nem úgy sikerül, ahogy szeretné, előjön egy-egy csúnya szó… Tapasztalunk ilyet a gyereknél is, az első 7 évben nem feltétlenül csúnyán akar beszélni, csak rögzíti, hogy amikor valamiben nehézségünk van, akkor ezt a szót használjuk. Csúnya beszédnek nevezünk, de igazán nem a tartalom a lényeg. Az alzheimeres vagy más betegségben élő idős gondolata már nem követhető logikusan, mert azokat a szavakat használja, amikre még emlékszik, amik szokássá váltak nála. Ezeket nem kell komolyan venni. Az intenzitást igen, és a szándékot, hogy mit akarnak ezzel mondani. A beszédfordulatokat nem felejtjük el, a berögzült szokásokkal együtt az étertestben ezek is megmaradnak. Nagyon kreatívnak kell lennünk, hogy megértsük, mit is akarnak közölni. Tehát amikor ilyen emberekkel foglalkozol, a saját gondolataid lényegtelenek. Az együttműködés során meg lehet tanulni, hogy nem az én szemszögemből kell nézni a dolgokat.

- Az együttérzés is nagyon fontos?

- Igen, és még egy dolog: az idősek ápolásában türelmesnek kell lenni, sokkal türelmesebbnek, mint a kisgyermekekkel. A kicsiknél, felnőttként a kibontakozás irányát érezzük, és az nagyon kedves, az időseknél pedig a visszahúzódás irányát érezzük, ami már nem annyira aranyos. A leépítő folyamatokat nem akarjuk, mert ellenérzésünk van ezekkel kapcsolatban. Mégis egy jövőképet kapunk, ami félelmetes és fáj, meg nehéz is elviselnie a mindennapi életben aktív embernek. Az idős emberrel való foglalkozás közben aztán lehet tanulni a türelmet, mert amikor pelenkázni kell vagy kimenni együtt a fürdőszobába, segíteni tusolni, és ugye az idős nagyon lassan mozog, mi meg sürgetjük, vagy csak várunk… Úgy gondolom, ezekhez a tevékenységekhez nem személyes hozzátartozó kell, az ápoló és a kliens viszonya már társadalmi téma. A hozzátartozó türelmetlen, mert az idős lassabban működik, hála Istennek – gondolom én –, mert 90 évesen már nem akarok futni az utcán, és sokat tervezgetni se akarok.

- Miért nem, vajon?

- Mert a lelassulás által az idős a saját minőségébe kerül. A gyorsaság azt jelenti, hogy mindig előttem van valami, amit el szeretnék érni. Csinálni, elérni valamit, amiben az eredményre fókuszálok. Azt gondolom, hogy idősebb korban nem az a lényeg, hogy én magam előtt látom a vágyott minőségeket, hanem ezeket már magamban látom, már bennem vannak. Azért nem kell gyorsan élni, vagy nagyon aktívan, nagyon nyitottan a világra, például, hogy mindent szeretnék tudni a külvilággal kapcsolatban. Ez a fajta befelé fordulás azt jelenti, hogy bent van már minden. Úgyis egyszer el kell hagyni ezt az egészet, ami körülöttünk van.

- Horváth Éva, a makrobiotikus szerzőtársam, barátnőm 70 évesen halt meg. Emlékszem, aktív együttműködésünk idején, sétáltunk Berlinben és néztük a kirakatokat, a gazdag árukínálatot. Gyakran mondta, „milyen jó, hogy nekem már erre sincs szükségem!” Máskor itthon sétáltunk a körúton és fel akart szállni egy megállóra a villamosra. Kérdeztem, miért nem megyünk gyalog? Ez igazán nem sok. Azt mondta, „azért, mert 65 éves vagyok, és már nem bírok annyit gyalogolni.” Nekem ez furcsa volt, akkor 47 évesen.

- Nem lehet általánosítani. Ő érezte, hogy nem esik már jól a gyaloglás. Érdekes, hogy még 5 évet élt utána. Szerintem – én ebben hiszek –, tudat alatt érezte, hogy már a vége felé jár. El tudom képzelni. Mert ha még 25 évet élt volna utána, akkor valóban furcsa lenne. Különben hamarabb is lehet érzékelni a fáradást, 65 év alatt is: sétálok, sétálok, mert az volt a tervem, és egyszerre csak fáradt vagyok… És akkor vagy erőszakkal tovább sétálok, vagy fölszállok a villamosra, mert két megálló miatt nem lényeges erőltetnem magam. De biztosan vannak olyanok, akik hosszú ideig, életük végéig próbálnak aktívak maradni, követik a világpolitika híreit, és sok-sok mindent akarnak még. Egyébként minden, amire éberek vagyunk, úgy gondoljuk, hogy kell, mert van még feladatunk vele. Most például, hogy mutattad azt a könyvajánlót, – Rudolf Steinertől az idősödésről egy könyv jelenik meg a Goetheanum Kiadónál –, gondoltam, nekem az a könyv kell, mert számomra feladat lehet, hogy ilyen könyveket olvassak. Nemcsak nekem kell, hanem azért, mert én tudom közvetíteni a magyar embereknek, hiszen nincs meg magyarul, és nem mindenki olvas németül. Ki tudja, ha már 60 fölött leszek, akkor idősebb emberekkel lesz kapcsolatom. Lehet, hogy nálam ez visszatérő feladat, mert 20-25 éves korom között idősekkel foglalkoztam? Izgalmas, és fontos, mert a könyvben vannak bizonyos gondolatok, amiket bár tudunk, de nem ilyen formában és kreatívan lehet közvetíteni.

- Steiner könyvében (az ismertető szerint) arról is ír, hogy a leépülési folyamatok végső konzekvenciája egy új fejlődési fázis kiindulópontjaként is felfogható. A holttestnek Steiner szerint nagy feladata van, „Az ember a teste által átadja a földnek a fermentumot (erjesztő anyagot), ami a további fejlődés élesztője, kelesztő anyaga lesz.” Ezt hogy kell érteni?

- Igen! Hihetetlen, nem? Hát az úgy van, hogy amikor az ember valóban tudatosabban akar idős lenni, akkor valóban méltón, bölcsen át tudja tenni életmóddal a testéről a hangsúlyt a lelki és szellemi oldalra, és ezáltal szellemivé változik a testünk. Amikor én a szellemi világgal sokat foglalkozom, az hat lelki és testi szinten is. Amikor egy hosszú élet során a bölcsességgel valóban tudunk foglalkozni, és nem kötjük össze túlzottan a matériával, a mindennapi kinti életben, akkor a testünk „áttetsző” lesz. Ez mindenképpen megtörténik, de ha tudatos is, akkor a halál után ebben az áttetsző holttestben rengeteg szellemi minőség lesz. Ezt adjuk vissza a földnek, és aztán majd a benne termett növényeket esszük újra. Ez egyfajta táplálkozás.

- Ó, ez nagyon érdekes! Mezei Klári néni is ezt mondja. (Dr. Mezei Ottóné, a hazai biodinamikus mezőgazdálkodás úttörője, antropozófus, aki magyarországi Waldorf-pedagógia újra alakulásában is tevékeny részt vállalt – a szerk. megj.,**) 88 éves, sajnos már csak fekszik az ágyban, de foglalkozik szellemi dolgokkal. Azt mondta, azért van még itt, mert a szellemi világgal kell foglalkoznia, és ő még ebben hasznosnak érzi magát.

- Igen, ez az! Ezért akarok idős lenni! Igazán ez a kereszténység lényege, krisztusi téma. A Golgotai misztérium szerint Krisztus vére a földbe került és abból még táplálkozunk a mai napig. Krisztus vére nem egy anyag, ami egyszerűen elfogyott, hanem egy éteri minőség, és ebben az értelemben még mindig esszük, isszuk őt. Ugyanaz, mint a holttest szellemi minősége. Amint egyre tudatosabb lesz az ember a szellemi világgal kapcsolatban, a holttestek is tisztábbak lesznek, és a föld ezáltal is tisztább lesz, amiből a következő generáció táplálkozik.

marc_chagall_keze.JPG- Szeretném megkérdezni azt is, hogy segíthet-e a művészeti terápia az öregedéssel, elmúlással való szembesülésben? Mert tapasztalom, hogy sok mindenben segít.

- Az egészséges, higiéniás élet azt jelenti, hogy foglalkozom nem csak a jó dolgokkal, hanem a nehéz dolgokkal is. Bármivel. Lelki, testi, szellemi nehézségekkel, feladatokkal. És amikor tanul az ember, és persze tanulunk tudat alatt is, nem mindig vállaljuk direkt a nehéz tanulási folyamatokat, csak szembesülünk a nehézségekkel, amiket muszáj megoldani, de az még nem elég higiéniás. A terápia alapja az, amikor tudatosan kezeljük a nehézséget, akkor nem, mint probléma kerül előtérbe, hanem mint fejlődési lehetőség. A szellemtudomány szempontja szerint a nehézségek, a betegségek is csak lehetőségek a fejlődésre. Aki beteg lesz, változásra van szüksége, és az nem probléma, nem hiba, hanem elsősorban csak a fejlődés lehetősége. Társadalmi és egyéni szinten is nehezen vállaljuk ezt. Amikor életmóddá válik, hogy nemcsak fiatal akarok maradni, nemcsak kikerülöm a nehézségeket, hanem szembesülök velük, – nem kell keresni, úgyis jönnek, mindennap, minden találkozásban lehet nehézség is –, akkor kell keresni a megoldást. Amikor az ember ilyen szemlélettel él, a jóság, a boldogság a fejlődés eredménye lesz, nem pedig a cél. Nem a boldogságra, nem az egészségre fókuszálok, hanem arra, hogy hogyan tudok fejlődni, és ezáltal fejlődők, ezáltal leszek boldogabb.

- Tulajdonképpen hová is fejlődünk, és miért?

- Szerintem is alapvető, ha valóban megnézzük, mi az a fejlődés. Amit az előbb is mondtam, hogy nekem az egészségem csak azért fontos, hogy tudjak szociálisan működni, és ebben vannak fejlődési utak. Amikor nem én vagyok a cél, hanem körülöttem van a cél, akkor a fejlődés útján vagyok. Ha pedig arra gondolok, hogy most itt élek 70-80-90 évet és akkor jó élni, mert egyszerűen csak élünk, az nagyon depresszív tud lenni. Minek? Érted? Amikor már 50 körül, vagy fölötte érzi az ember, hogy nehezebben működik, a boldogság nem annyira természetes, küzdeni kell érte, és azért, hogy 70 éves legyek, minek az utolsó 20 év, ha csak szenvedek? Amikor fejlődésről van szó, akkor több életben gondolkodom: valahonnan jöttem, valahová megyek. A tegnap ugyanolyan fontos, mint a holnap, és mind a kettő ma van. Hogy tegnap honnan jöttem és holnap hova megyek az ugyanaz számomra, mint az életek: voltak már dolgaim élet előtt is, lesznek dolgaim élet után is. Ebben van lehetőség. A tegnap és holnap között van a mai témám, a mai feladatom, a miértem, ami nemcsak a máról szól, hanem a tegnaphoz képest van. Mi például azért ülünk és beszélgetünk itt most, mert ismertük egymást tegnap, és akkor holnap is talán, de a holnap valahova kerül. Tegnap még idea volt, ma már teszünk érte, beszélgetünk, diktafonra kerül, leírod, holnap mások is olvassák, lesz belőle a közösség felé egy mozdulat. És ez a pozitív, ez az élet fejlődésének a lehetősége. Amikor készültem erre a beszélgetésre, rájöttem, hogy mégis, lehet, hogy 90 éves akarok lenni! Tegnap még csak 70 elég lett volna. Pont az igazolja ezt a gondolatot, amit Mezei Kláriról mondtál, hogy van feladatod akkor is, amikor az ágyban fekszel, ami nem direkt, de mégis van. Visszatérve a fejlődéshez és a művészeti terápiához: amikor fejlődni akarunk, akkor fel tudjuk ismerni a fejlődés lehetőségét más emberekben is. A fejlődés lehetőségét megtapasztaljuk a művészeti alkotásban, minden feladatban, aktivitásban, gyakorlatban. Az alkotási folyamatokban – a művészeti terápia során konkrétan például a festésben, az anyagozásban –, ott vannak a fejlődési lehetőségek, mert kézbe vesszük azt, amit el akarunk érni. Konkrétan a kezünkkel tudunk változtatni saját magunk a rajzon, festményen, és amikor ez életmóddá alakul a mindennapi életünkben, ezzel vállaljuk a nehézségeket és el tudjuk fogadni másnak a nehézségeit, vagy az életfolyamat természetességét, és próbáljuk megérteni, miért kerülnek bizonyos idősebb emberek bizonyos állapotba – nos, ez egy nagy segítség! Ha könnyebben el tudjuk fogadni ezeket a változásokat, közben saját magunk idősebb korával foglalkozunk, mert idősek leszünk mi is. A nehézség úgyis természetes, tehát akkor tudjuk jobban kezelni azt, amit látunk és nem csak szentimentálisan, vagy túl érzékenyen nézünk egy emberre az állapota miatt. A nehézség nem mindig probléma kell hogy legyen. Lehet, hogy elfogadható. Mert ha csak sajnáljuk őt, nem tudunk valóban segíteni.

- Szóval jót teszünk magunkkal, ha az élet problémáit nem problémaként éljük át, hanem úgy tekintjük, mint fejlődési lehetőséget?

- Így van! Akkor az idősebb korunkban is ugyanígy fogjuk tudni szemlélni az életet és ugyanígy éljük meg mindazt a „problémát”, amit elénk hoz az élet. Nem könnyű, hiszen idősebb korban sok mindenről le kell mondani, de amikor próbáljuk elfogadni, ami jön, rendben lesz. Amikor pedig az idős úgy érzi, hogy ő rendben van, több lehetősége nyílik az ápolónak is: ebben a minőségben élni egy idősebb emberrel, azt jelenti, hogy ez az idősebb ember valóban azzal tud foglalkozni, ami az életkorának a lényege, vagyis a szellemi világ minőségét ápolja, gondozza – még itt a földi világban. Ehhez szükséges az ápolásuk, ami nem csak pelenkázás és fürdetés, – ez mondjuk alap –, de emellett gondoskodni kell arról is, hogy megteremtsük körülötte a megfelelő szellemi világot, amiből táplálkozni tud és aztán vissza is tud adni ebből a minőségből. Ez, mint munka, társadalmi kérdés, felfogás kérdése, hogy ne csak azért menjen ápolónak valaki, mert meg kell élnie valamiből, fontos volna, hogy munkájának ezt a minőségét is átérezze. Bizonyos szinten önnevelési téma; a nevelés, ápolás, gondozás összefüggő témák, tevékenységek. A szemléletesség kedvéért világítsuk meg egy példával: ha növényeket, virágokat nevelsz, nem elég csak locsolni őket, az sem mindegy, hogy mikor mennyi vizet, mennyi fényt kapnak, napra vagy árnyékba kerülnek. Az is fontos, hogy mekkora figyelemmel, ráérzéssel foglalkozunk velük. Én azt tapasztaltam, amikor valóban el tudjuk engedni az előítéleteket, például, hogy az idős embert csak sajnálni kell, meglátjuk az idősebb kor munkáját, mint szellemi munkát, akkor fantasztikusan lehet velük lenni, abból nagyon sokat lehet tanulni. Az indián kultúrában és még számos kultúrában, az idősek méltósággal éltek a bölcsességükben.

- Mit értsünk bölcsességen?

- A bölcsesség azt jelenti, hogy a gondolat vagy szellemi által foglalkozunk azzal, ami nekünk fontos. Ez az állapot azonban nem jöhet létre fájdalom és munka nélkül. Azt gondolom, hogy ha az ember az életfolyamatában a fejlődési folyamatot a fájdalommal együtt fogadja el, akkor idősebb emberként is könnyebben tudja majd a nehézségeket elfogadni – mert nehézség az lesz –, és az ápoló is jobban el tudja fogadni az idősebb kor érzékenységét, lassúságát. Amikor ez társadalmi szinten is megvalósul, valóban jó körülményeket tudunk teremteni az időseknek, hogy ők – tudatosan vagy kevésbé tudatosan – tudjanak a feladatukkal foglalkozni. Ezáltal teremtjük, készítjük elő a Földnek és a következő generációknak a valódi fejlődési utat. A nehézségekre a saját életében mindenkinek kell gondolnia. Nem kell túl hamar belépni, de azért azt gondolom, hogy a fiataloknak, gimnazistakorúaknak, fontos lenne e téren a tapasztalatszerzés. Szociális munkásként ápoljanak legalább rövid ideig egy idős, vagy ápolásra szoruló embert. Így megtapasztalhatják, hogy nem csak az egészségesek világában élünk. Amikor egészségesek vagyunk, tudat alatt arra gondolunk, hogy ez a végtelenségig tart. Ha valaki idősekkel vagy betegekkel foglalkozik, láthatja, hogy a test nem működik annyira, de azt is tapasztalja, hogy mi működik még mellette.

o_keeffe_idos_koraban.JPG- Személyes témával fejezném be az interjút. Akik ismerünk téged, nem gondolnánk, hogy nemrég volt az 59. születésnapod. Hogy érzed magad?

- Miért nem érzem 59 évesnek magam? Pedig a testem az. Azt a csodát érzem, hogy a testem lefelé halad, de a lelkem nem. Ha a lelkem összekötöm a testemmel, akkor nagyon szomorú leszek, hogy már nem tudok 10 órát biciklizni vagy hegyet mászni, mint régebben. A lelki működést el lehet különíteni, a boldogságom nem csak a testtől függ. És még a szellem felé is mehetünk: hogy milyen fantasztikus témák, feladatok jönnek a környezetemből, vagy a fiataloktól, akkor nem a testhez kötöm magam. Ezért úgy gondolom, hogy később is, amikor a testem már sokkal kevesebbet fog bírni, én még lelkileg és szellemileg sokat fogok bírni. Itt van a Klári néni munkájának a jelentősége, mert munkának nevezhetjük: felelősség a világ, és a Föld felé – és ez fantasztikus! Csak akkor lehetséges ez, ha az életfolyamatban nem minden boldogságot, jóságot a fizikális aktivitáshoz kötünk. Ezt a gondolatot kell átadni a fiataloknak, és ebben kell megpróbálni segíteni őket, tapasztalják meg, hogy nemcsak testi minőségben élnek. A művészeti terápia ebben tud segíteni, az alkotási folyamatokban megtapasztaljuk, hogy el lehet fogadni, ami lesz, és nem föltétlenül az lesz, amit előre elképzelek. Az idősgondozásra visszatérve: ez egy önnevelési téma is, mint igazán minden téma, de érzékeny. Úgy kell rátekinteni, identifikálni, hogy amikor én ápolok egy idősebb embert, látnom kell, hogy velem is ez lesz, nem lehet kikerülni. Most őt kell segíteni, de majd egyszer engem is kell. Ezt igazán megérteni nagyon komoly belső munka. Ettől más lesz a hozzáállás, nagyobb tiszteletet kap az ápolás. Az a fontos, hogy ne egy külön téma legyen, hanem az összefüggéseket is lássuk.

 

(kérdezett: Szepesi Dóra)

*”Ha sokáig élünk, megöregszünk” Interjú Fóti Emőkével, a Jézus Szíve Társasága Péceli Idős Otthonának mentálhigiénés csoportvezetőjével
https://makronauta.blog.hu/2019/02/12/februar_12-i_cikk

Egy önkéntes gondolatai:
https://makronauta.blog.hu/2019/02/19/februar_19-i_cikk

** Interjúnknak szomorú aktualitást ad, hogy Klári néni, Dr. Mezei Ottóné október 9-én csendesen eltávozott. Immár a szellemi világból segíti tanítványait, szeretteit. Nyugodjék békében!

Az illusztrációk reprodukciók:
Kezek, Marc Chagall keze, Georgia O'Keeffe fiatalkori és időskori képe

Korábbi interjúk Martinnal a blogon:
https://makronauta.blog.hu/2017/11/28/igy_nez_ki_igy_van_illusztraciok_a_gyerekkonyvekben
https://makronauta.blog.hu/2012/07/19/csodalkozz_s_a_lelked_felroppen_akar_egy_angyal
https://makronauta.blog.hu/2012/05/27/a_szellem_unnepe_punkosd
https://makronauta.blog.hu/2012/12/19/az_angyal_megmutatja_magat_mindenkinek_maskepp_reagal

Kommentek

Tofus rizsfasírt

tofurizsfasirt.jpgIsmét készítettem tofut*, és most főtt rizzsel keverve fűszeres fasírt lett belőle a kínaikel főzelékhez. Melléktermékéből, az okarából, ami az áztatott, ledarált, kifőzött, és lecsöpögtetett szójabab, süteményt** fogok sütni hamarosan – de az most más tészta…

Hozzávalók: Egy öklömnyi tofu, egy csésze főtt barnarizs, 1 fej hagyma, kevés olaj, fűszerek: szójaszósz, lestyán, majoránna, őrölt kömény, pirospaprika, só – ízlés szerint. A fasírtok összeállításához egy kevés teljesőrlésű liszt. Ez lehet bármilyen liszt, búza-, köles-, rizs- vagy rozsliszt is.

Elkészítése: A hagymát meghámozzuk, apró kockákra vágjuk, olajban aranybarnára pirítjuk. Belekeverjük a fűszereket, azokkal is egy kicsit sütjük, hogy az illóolajok kioldódjanak – a pirospaprikát legutoljára tesszük bele, nehogy odaégjen. Egy tálba belemorzsoljuk a tofut, összekeverjük a főtt rizzsel, majd ha kicsit már kihűlt, beletesszük a fűszeres pirított hagymát is. Szójaszósszal ízesítjük, egy csipet só sem árt még bele. Összedolgozzuk a masszát egy kevés liszttel, és állni hagyjuk egy fél órát. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk a lapos kis adagokat, és előmelegített sütőben közepes lángon 20-30 percig sütjük.

Fogyaszthatjuk főzelékhez ebédre vagy nyers zöldségekkel uzsonnára.

*https://makronauta.blog.hu/2016/02/19/tofukeszites
** most ezt szeretném: https://makronauta.blog.hu/2012/03/07/okarafank
de vannak más lehetőségek is, például: https://makronauta.blog.hu/2015/05/08/koleses_okara_sutemeny
https://makronauta.blog.hu/2012/03/05/okara_morzsa

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

szamosza.jpgSzívesen megkóstolom a különböző pékségek, sütödék termékeit, vannak jók is köztük, de azért az a véleményem, hogy amit otthon sütünk, annál nem lehet jobb. Már csak azért is, mert tudjuk, hogy mit tettünk bele. Az alapanyagokat kedvünk szerint variálhatjuk, kicserélhetjük, például a fehérlisztet felválthatjuk teljesőrlésű lisztre.

Az egyik kedvenc süteményem a zöldséggel töltött táska, vagyis a szamósza, ami az indiaiak étlapján egy kommersz fogás. Hogy a gyerekeknek kedvezzünk, ízlés szerint mazsolás, almás, mákos keverékkel is megtölthetjük, de a zöldséges is nagyon ízlik mindenkinek.

Teljesőrlésű búzalisztből készül, a cukoranyagcserét támogatja, egyenletesen adagolja az energiát. Tartalmazza a B1 vitamint, amit nevezhetünk az agy, az ideg és az izom vitaminjának is. Frissen sütve, de még 2-3 napig nagyon finom. Szóval süssünk uzsonnát, megéri!

Szamósza

Hozzávalók: A tésztához: 35 dkg teljesőrlésű búzaliszt, 5 dkg fehér liszt, 2 dl hidegen sajtolt napraforgóolaj, 2 dl víz, egy csipet só. Addig gyúrjuk, amíg rugalmas tésztát nem kapunk. Kb. 20 darabra elegendő ez a tészta mennyiség.

A töltelékhez: 1 fej finomra vágott vöröshagyma, 1 gerezd zúzott fokhagyma, 1 evőkanál olaj, 1-1 evőkanál garam masala vagy curry por és őrölt kömény, 1 kávéskanál őrölt koriander, só, frissen őrölt feketebors ízlés szerint. 45 dkg megtisztított, kockára vágott burgonya, 18 dkg zöldborsó, 2 db sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, egy kevés megtisztított, kockára vágott karalábé. A vöröshagymát az olajban aranybarnára sütjük, belekeverjük az ízesítőket, a fűszereket. Beletesszük a többi hozzávalót, egy kis vízzel gyengén forraljuk, amíg a zöldségek megpuhulnak, s a folyadék elpárolog.

Amikor készen van a töltelék, a tésztából kis golyókat formálunk, kinyújtjuk kb. 10 cm átmérőjű kör formára, közepére teszünk a töltelékből, félbehajtjuk, a széleket lenyomkodjuk és cakkosra fonjuk. 20-30 percig sütjük 220 fokra előmelegített sütőben.

Kommentek

padlizsansalata.jpgPadlizsánsalátának is hívják ezt a finom összeállítást, ami tulajdonképpen egyfajta mediterrán lecsó, melegen is és hidegen is finom, főtt gabona mellé vagy kenyérre kenve. A zakuszkára is hasonlít.

Hozzávalók 4-6 személyre: 2 padlizsán, só és őrölt bors, 4 evőkanál olíva olaj, 1 apróra vágott hagyma, 2 cikk finomra vágott fokhagyma, 4 (leforrázás után) hámozott, kimagozott és kockákra vágott paradicsom, 2 evőkanál apróra vágott petrezselyem zöldje, 1 evőkanál citromlé, néhány szép salátalevél a tálaláshoz.

Elkészítése: A padlizsánokat 1 cm élű kockákra vágjuk, beletesszük egy szűrőedénybe, besózzuk és 30 percig így hagyjuk. Egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, hozzátesszük a hagymát, a padlizsánt és 10-15 percig aranybarnára sütjük, időnként megkeverjük. Ekkor hozzáadjuk a fokhagymát és a paradicsomot, és 2-3 percig sütjük. Ezután hagyjuk kihűlni, majd keverjük össze a petrezselyem zöldjével, a citromlével és ízesítsük borssal. A salátaleveleket helyezzük el egy tálaló tányéron és kanalazzuk a közepére a kész padlizsánsalátát.

 Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Paradicsomos nyár

A paradicsom minden módon nagyon kellemes nyári eledel. Köztudott, hogy az avokádó és a paradicsom összeillenek, az alábbiakban két különleges receptet elevenítünk fel.

Bébiparadicsom avokádókrémmel

bebipari1.jpgHozzávalók: 500 g hámozott bébiparadicsom, 1,5 dl avokádóöntet, 1 evőkanál apróra vágott petrezselyem zöldje

Elkészítése: A paradicsomokat a tálaló edényre halmozzuk, ráöntjük a dresszinget és megszórjuk a petrezselyem zöldjével.

Az öntet hozzávalói: 1 db hámozott és darabolt avokádókörte, 5 evőkanál tejszín, 1 teáskanál Worcestershire szósz (ez késztermék, meg kell vásárolni), mindezt keverőgépben összedolgozzuk, majd a következő alapkrémmel is összekeverjük:

Alapkrém: 140 ml tejföl, 1 evőkanál citromlé, 1 cikk zúzott fokhagyma, 1 teáskanál méz, só, bors, szükség szerint tej. A hozzávalókat egy tálban villával összedolgozzuk.

Gyógyhatás: Az avokádó jó hatással van a szív- és érrendszeri problémákra, vitamintartalmának köszönhetően kitűnő antioxidáns.

Uborka-paradicsom-avokádó saláta

avokado_parad_uborkasalata.jpgA paradicsomsaláta nem csak hagymásan és ecetezve képzelhető el. A következő összeállításnak már a látványa is beindítja az emésztőnedveinket, ha megesszük, lendületbe hozza életenergiánk keringését.

Hozzávalók: 1 kígyóuborka, 3 nagyobb, lédús paradicsom, 1 avokádó, 1 citrom leve, olívaolaj, só, bors.

Elkészítés: Az uborkát meghámozzuk, hosszában felezzük, negyedeljük, kockázzuk. A megmosott paradicsomot nyolcadokba vágjuk. Az avokádót megtisztítjuk, kettévágjuk, kivesszük belőle a magot és kisebb szeletekre vágjuk. Mindezt egy tálban beletesszük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, olívaolajat és citromlevet locsolunk rá. Összevegyítjük, máris fogyasztható.

Kommentek

Dinnyevariációk

hagymasdinnye.jpgFahéjjal, mézzel finom a görögdinnye, vagy egy csipet sóval, vagy csak magában… Ezúttal egy pikánsan elkészített görögdinnyereceptet mutatunk be. A hagymás, citromos dinnye saláta grillezett húsok, avagy sült zöldségek, rántott tofu mellé ajánlott:

Citromos, hagymás görögdinnye saláta

Hozzávalók 4-6 személy részére: 1 kg görögdinnye kb. 1 cm-s szeletekre vágva, 1 evőkanál apróra vágott friss mentalevél, 1 fej fehér hagyma vékonyra karikázva, 3 evőkanál citromos Vinaigrette mártás.

Elkészítése: A dinnyét cikkekre vágjuk, kimagozzuk, majd háromszögeket vágunk belőlük és meghámozzuk. A szeleteket beletesszük egy tálba és megszórjuk a mentával. Közben egy másik tálban összekeverjük a hagymaszeleteket és a dresszinget, időnként kevergetve egy órán át állni hagyjuk. Ezután a hagymát és a dinnyét összekeverjük és tálaljuk.

A citromos Vinaigrette öntet:

175 ml olívaolaj, 4 evőkanál friss citromlé (vagy lime leve), 1 teáskanál méz, 1 cikk zúzott fokhagyma, 2 evőkanál apróra vágott vegyes konyhafű (menta, petrezselyem zöldje, kakukkfű, metélőhagyma). Só, bors ízlés szerint.

 

dinnyeparadicsom.jpgSárgadinnye paradicsommal

Frissítő desszert vagy előétel – forró nyári napokra

Hozzávalók 4 személyre: 2 kis sárgadinnye, 4 db leforrázás után meghámozott paradicsom, 3 db hámozott, szeletelt kivi, (savanykás almával vagy uborkával helyettesíthetjük), 1 evőkanál apróra vágott fűszernövény keverék (kapor, menta, zöldpetrezselyem), 4 evőkanál mézes-citromos öntet*, 2 evőkanál tökmag

Elkészítése: felezzük a dinnyét és magozzuk ki, a dinnye húsát gömböcskék formájában kanyarítsuk ki belőle vagy kockázzuk fel, tegyük félre egy tálba, a héját őrizzük meg a tálaláshoz. Mindegyik paradicsomot vágjuk 8 cikkre, és vegyük ki a magokat. Tegyük a dinnyét és a paradicsomot egy tálba a kivivel és a fűszerekkel. Öntsük rá a dresszinget és keverjük össze. Ezt a keveréket a fél dinnyehéjakba kanalazzuk és tökmaggal megszórva tálaljuk.

*Az öntet hozzávalói: 4 evőkanál citromlé, 2 evőkanál méz, 3 evőkanál olívaolaj, só és bors. A hozzávalókat öntsük üvegbe, dugaszoljuk le és rázzuk össze. 150 ml öntetet kapunk.

Kommentek

Kovászos uborka – télire

koviubitelire.jpgIdén próbáltam először télire is eltenni a jóféle házi kovászos uborkából, hogy az ecetesek mellett legyen tejsavas erjesztéssel tartósított savanyúságunk is. Ehhez azonban kell először is érett kovászos uborka, aminek az eltevési módját már kifejtettem a blogon, lejjebb újra megosztom.* Egy 5 literes üvegben érlelt kész kovászolt uborka mennyiségből kb. 4 kisebb üveg uborkánk lesz.

A kovászos uborka levét egy tálba leszűrjük, a benne lévő kaprot, a krumpli karikákat és a fokhagymagerezdeket ki lehet dobni, mert már elvégezték a feladatukat az érlelés során. Az uborkákat tisztára mosott kisebb csavaros üvegekbe rakjuk, felöntjük a leszűrt lével és tisztára mosott fém tetőkkel lezárjuk. Egy kis tartósítószert is szoktam a kupakokba tenni, majd egy celofánnal letakarom, hogy ne érintkezzen az uborkával, és így csavarom rá a tetőt az üvegekre.

Ezután jön a dunsztolás. Ezt ugyanúgy csinálom, kuktában, mint amikor cukor nélkül gyümölcsöket teszek el, tehát:

- A megtöltött és fedővel lecsavarozott üvegeket egy üres kuktába beállítjuk úgy, hogy alulra vékony fa léceket teszünk, hogy az üveg alja a kukta fenekével közvetlenül ne érintkezzen. Kb. 3-4 üveg fér egyszerre a kuktába.
- Ekkor annyi vizet töltünk a kuktafazékba, hogy az üvegeknek kb. a feléig érjen. Ez a víz képezi majd a gőzt, amivel kidunsztoljuk a savanyúságokat.
- Rátesszük a fedelét a kuktafazékra, és nagylángon, a nyomás felmeneteléig hevítjük. Ekkor takaréklángon 20 percig tovább gőzöljük.
- Eloltjuk a lángot, hagyjuk az üvegeket a fazékban kihűlni, majd kiszedjük, kívülről megtöröljük a nedvességtől és a spájz polcára tesszük.

savanyitas.gif*Az uborka eltevése:

Hozzávalók: 3 kg uborka, 1 csokor friss vagy szárított kapor, 3-4 gerezd tisztított fokhagyma, 2 db nyers krumpli, forró víz, ízlés szerint kb. 1 evőkanál tengeri só.

A munka menete: A zöldségeket megmossuk, az uborkát és a krumplit nem kell meghámozni. Az uborkát két végén ellentétes irányban hosszában bevágjuk, így jobban érik. A tisztára mosott 5 literes üvegbe beleteszünk a kaprot, a fokhagymát, és a karikára vágott krumplit. Az uborkákat szép sorjában elhelyezzük. Ráöntünk kb. 3 liter forró sós vizet. Egy kis tányérkát teszünk az üveg tetejére és napos helyre tesszük.

Egy nap múlva már kezd erjedni, esetleg kifut a leve, a habja, tegyünk bele egy tálkába. Ha nem süt a nap, akkor is megsavanyodik de be kell indítani: állítsuk bele forró vízbe. Az is fontos, hogy megfelelően sós legyen a leve, sózzunk utána, ha szükséges.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Milyen a jó nagyszülő?

Az unoka születésével nem válunk automatikusan nagyszülővé! – vallja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, gyakorló pszichoterapeuta és nagymama. Nemrégiben megjelent Nagyszülők a kispadon? – 11 tévhit a generációk közötti konfliktusokról című könyvében részletesen, számos példán keresztül fejti ki szakmai tudását, tapasztalatait.

Igaza van azoknak, akik úgy vélik, a nagyszülőséget nem lehet könyvből tanulni, a gyakorlat nem kerülhető meg, ám sokan szeretnek elmélyülni egy-egy témában, és nem árt, ha ezt szakember kalauzolásával teszik. A könyv olvasása közben azt szűrtem le magamnak, hogy az önismeret és az önnevelés sosem ér véget! A generációk együttélésének örömei és nehézségei folyton utunkba kerülnek, mindig jól jön egy kis útmutatás.

Milyenek a jó nagyszülők? Mi a feladatuk? Hogyan viselkedjenek, és hogyan ne? Mit kell, és mit tilos tenniük azért, hogy jó kapcsolatban maradjanak gyermekeikkel, és kötődést tudjanak kialakítani unokáikkal? Hogyan befolyásolják a generációkon keresztül átadott viselkedésminták, traumák és megküzdési módok a nagyszülők, szülők és unokák életét? – ezekre és még sok egyéb kérdésre ad lehetséges válaszokat a szerző.

Elmentem egy előadással egybekötött könyvbemutatóra. Az eseményről írt tudósításom a következő linkre kattintva olvasható:

https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2019-junius-18/generaciok

A könyv ezen a linken megrendelhető:
https://hvgkonyvek.hu/konyv/nagyszulok-a-kispadon

Kommentek

 Az együttérzés már hároméves kor körül felébred a kisgyerekekben, amikor magukat felismerik a tükörben. – megragadott ez a mondat, és tovább olvastam a cikket (Szeretetről és együttérzésről*), és most itt közreadom. „Minden ember legbensőjében tudja, hogy szeretetre és együttérzésre hivatott”. Hogyan lehetünk ebben biztosak, amikor ez a tudás annyira rejtve van? Ha empatikusan kérdezzük, hogyan tud az ember maga erről megbizonyosodni? Van egy út, amelyet követve láthatjuk, hogy hogyan ébredhet rá az egyén az együttérzés erejének, létének tudatára. Úgy is mondhatnánk, hogy az együttérzés bennünk megképződik, kialakul vagy felébred.

Jeremy Rifkin: Die empatische Zivilisation (Az empatikus civilizáció) című könyvének „Homo empathicus – Meschwerdung” (Homo empathicus – emberré válás) fejezetében hét lépésben írja le ezt az utat, az iskoláskor előtti időszaktól az érett fiatal korig. Az együttérzés érdekes módon akkor ébred fel a kisgyerekben, amikor, hároméves koruk körül magukat felismerik a tükörben. Hétévesen megtanulják, hogy a barátságokban fontos az ígéret megtartása. Nyolc vagy kilencévesen, játék közben már szóba jöhetnek, elő is jönnek az enyhítő körülmények embertársaink megítélésével kapcsolatban. Tizenkét évesen elkezdjük felismerni az ellentmondásos érzéseket – hogy például a fogyatékos testvért szégyelljük és szeretjük is egyszerre – irja Rifkin.

Körülbelül tizenhárom évesen már képesek vagyunk többoldalúan együtt érezni. A gyerekek érzik, hogy egy depresszióban több van, mint egy alkalmi, aktuális rosszkedvben. Ebben az életkorban már képesek vagyunk magunkat beleélni egy másik érzelmeibe, és át tudjuk érezni a fájdalmát, még akkor is, ha nem tudatos. Az empatikus fejlődés legmagasabb szintjének elérését Rifkin a tizenhetedik életévre teszi, amikor az ember egy csoport, egy életforma érzelmeibe tudja magát beleélni. Például, hogyan érezheti magát egy menekült vagy egy bizonyos szexuális hajlamú ember? Ernst-Michael Kranich hangsúlyozza „A belső ember és a teste” című könyvében, hogy nem felülről, hanem alulról, a talajból növekszünk. Arról is szó van a könyvében, hogy belülről, bensőnkből is növekszünk. Az együttérzés tehát az ember természetében eredendően benne van. (Mint egy növény kiteljesedése a magban – teszem hozzá magyarázatként.)

*(Forrás Wolfgang Held cikke: Das Goetheanum, 2019. március 15.)

Kommentek

Újkrumpli – galuskával

krumplisgaluska.jpgKétségtelen, a nyár egyik legízletesebb étele a krumplis galuska friss fejes salátával, uborkasalátával vagy kovászos uborkával. Régi recept, érdemes felújítani.

Hozzávalók 4 személyre:
1 kg újkrumpli, 1 fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 2 tojás, liszt, fejes saláta vagy kovászos uborka.

Elkészítése:
A krumplit megtisztítjuk, azaz a héját lekaparjuk, majd megmossuk, kockákra vágjuk és sós vízben puhára főzzük. Amíg a krumpli fő, elkészítjük a pirított hagymát és a galuskát: a vöröshagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk és forró olajban egy nagy lábosban aranybarnára pirítjuk, félretesszük. Ezután elkészítjük a galuskát is. Egy fazékba vizet forralunk, ebbe fogjuk beleszaggatni a következőképpen készített galuskatésztát: a két tojást egy tálba felütjük, majd lisztet és vizet keverünk hozzá, annyit, hogy egy kissé lágy tésztát kapjunk. (Ha szükséges, vízzel hígíthatjuk vagy liszttel sűríthetjük.) A tésztát a forrásban lévő vízbe szaggatjuk. (Lehet deszkáról késsel, de jobban járunk, ha galuskaszaggatóval dolgozunk.) Amikor a galuskák feljöttek a víz színére, leszűrjük. A megfőtt krumplit is leszűrjük, és a galuskával együtt beletesszük a lábosba, amiben a pirított hagyma van, közepes lángon átforgatjuk benne, majd ízlés szerint sózzuk.

Jól illik hozzá a friss fejes saláta, az uborkasaláta vagy a kovászos uborka.

A kovászos uborka eltevése az alábbi posztban található:

https://makronauta.blog.hu/2011/06/30/savanyitas_termeszetesen

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Télen a hópihék megsúgják a földnek, hogy milyen formában bújjanak elő tavasszal a virágok. És a virágok mit súgnak? Hogy milyenek legyenek a gyümölcsök. Elérkezik az ideje, hogy színeket, ízeket, formákat együnk!*

„Angyallal poharaz…”

Egy, megérett a meggy! De előbb még a korai cseresznye, a szamóca, a földieper – és sorjában mindegyik, nyáron át, az érett őszi szőlőig.

„Angyallal poharaz gömbölyű meggy-húsban a lágy kukac…” – Weöres Sándornál aligha énekelte meg valaki szebben a férges gyümölcsöt! Igen, igen, a friss gyümölcsökből nem csak létfontosságú vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez juthatunk, hanem egyéb minőségekhez is. A napérlelte friss, ropogós gyümölcsnél nincs jobb: fényt is eszünk, napot, a szivárvány színeit, - és miként a lágy kukac, angyallal poharazunk!

A minap vettem a piacon egy kiló germezdorfi cseresznyét. Jó érett volt és nagy szemű, már ránézésre gondoltam, ez vérré válik – de a kofaasszony megelőzött és történeteket kezdett mesélni fájáról és gyümölcséről.

Évekkel ezelőtt hetekig tartó makacs tüdőgyulladása volt és a gyógyszeres kezelés még inkább legyengítette. Karácsonykor kezdődött és februárban, miután már nagyon unta az állapotát, hirtelen arra gondolt, hogy megenne egy kis cseresznyét. Volt is a mélyhűtőben, mert szokás szerint eltesz zacskónként ötven szemet, a szárát megszárítja, abból gyógytea készül. Ez a gyümölcs gyógyított meg! – lelkendezett. Megvárta persze, amíg kiolvadt a szobahőmérsékleten és aztán fogyasztotta el lassacskán a gyümölcsöt. (Bár a makrobiotika nem támogatja a mélyhűtést, ez esetben mégis kivételt tehetünk, valószínűleg a gyümölcs hűtő hatása (jin) meghozta a gyógyulást, lement a láza (jang), és a mélyhűtött cseresznyében megmaradt vitaminok, enzimek működésbe lendültek.)

Az asszony sok mindent tud a természetes gyógymódokról. Ezzel a fával meg igazán jó a kapcsolata, reggel, ha megöleli egész nap derűs és kiegyensúlyozott, este pedig, ha fáradt, csak lefekszik alá, hanyatt, úgy hogy meztelen talpa a fa törzsét éri, ő merengve nézi a hatalmas koronát, így pihen percekig. De aztán gyorsan ágyba kell ám feküdni, mert az ember el talál aludni! – fűzte végül mondókájához.

És most jöjjön a saját történetem, néhány évvel ezelőttről:

Körtemenyasszony
„Körtemenyasszony nyújtózik az égifiúhoz,
hogy összeérjen a csókjuk.
Almakirálylány lábujjhegyre áll.
Citromfűben fordul a csillag,
Cseresznye vére festi a füstlepedőket már.”
(Napforduló)

Szentivánéjezni mentünk Diósjenőre Edithez. Az ő kertjében van a „körtemenyasszony”. Apró nyári körték, sárgán roskadozik a fa.

- Vigyetek! Úgyse tudunk vele mit csinálni. És meggyet, cseresznyét, meg citromfüvet is adok!

Gondoltam, elrakom a szokásos natúr módszerrel. (ld. külön a leírását) Elragadtak a nyers színek: sárga körték, cseresznye- és meggy-piros, meg az üveg oldalába dísznek néhány szál citromfű: csodásan mutattak az üvegben. Ám dunsztolás után a színek megszöktek, és sötétbarna lett az egész… Ott szerénykedett a spájzban a többi befőtt mellett.

Egész télen nem akarózott kibontani. Áprilisban ki akartam dobni, annyira nem volt vonzó. Aztán mégis megkegyelmeztünk neki: nézzük csak meg, milyen! Én egy zöldhagymás vajas kenyér után voltam éppen, - és ízlelj csudát! Mi mindent őrzött meg a kis nyári sárga körte a többiekkel együtt az üvegben! Fantasztikus ízkombináció! Átvették egymás ízét, de csak picit és így négyen (körte, cseresznye, meggy és citromfű) már egy ötödikké váltak, egyesültek. Mindegyikben volt a másikból egy kicsi.

*Ez egy régebbi cikk, de minden évben aktuális

Kommentek

Piros gyümölcsök évada I.

Eper, cseresznye, meggy, ribizke – jönnek sorban a piros gyümölcsök! Jó nyersen sokat enni belőlük, amikor szezonjuk van, de tartalékolhatunk későbbre is. Évek óta teszek el gyümölcsöket cukor nélkül, nálam nagyon bevált. Már idén is elkezdtem, egyszerre 3-4 üveggel teszek el, így nem olyan nagy munka. Az íze természetes marad és a gőzölés során nem sokat veszít élelmi értékéből a gyümölcs.

Íme a cukor nélküli befőzés fortélyai:

* Tisztára mosott csavaros tetejű kisebb üvegeket megtöltünk a tisztára mosott gyümölccsel, cseresznyével, eperrel, meggyel, málnával, stb. - külön vagy keverve, a barackot, szilvát magozva érdemes szeletelve egymásra halmozni. Finom együtt a körte és a sárgadinnye, de komponáljunk bátran! A gyümölcsön kívül semmi más nem kerül az üvegbe.



* Az üvegek tetejét légmentesen rácsavarjuk, majd egy üres kuktába beállítjuk őket úgy, hogy alulra vékony fa léceket teszünk, hogy az üveg alja a kukta fenekével közvetlenül ne érintkezzen. Kb. 3-4 db fér egyszerre a kuktába.

* Ekkor annyi vizet töltünk a kuktafazékba, hogy az üvegeknek kb. a feléig érjen. Ez a víz képezi majd a gőzt, amivel kidunsztoljuk a befőtteket.

* Rátesszük a fedelét a kuktafazékra, és nagylángon, a nyomás felmeneteléig hevítjük. Ekkor takaréklángon 20 percig tovább gőzöljük.

* Eloltjuk a lángot, hagyjuk a befőtteket a fazékban kihűlni, majd kiszedjük, kívülről megtöröljük a nedvességtől és a spájz polcára tesszük.

Finom, természetes ízű, illatos gyümölcsbefőttünk lesz, mégpedig cukor és tartósítószer nélkül. A gyümölcsök, nedvességtartalmuktól függően levet eresztenek. Amennyiben jól kimostuk az üveget meg a tetőt, és hibátlan, érett gyümölcsöt használtunk, nem penészedhet meg!

Címkék

Kommentek

Az ünnepi elmélyülést segíti a természetközelség, néhány szál pünkösdirózsa, egy csésze kávé.

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak.
Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek.
Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre.
Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből.
Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek.
Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek?”

(Apostolok cselekedetei 2: 1-7)

punkosdirozsa.jpgA kávé áldásos hatásáról sokat lehet olvasni. Mértékletes fogyasztás esetén például serkenti a szív, a központi idegrendszer és a vesék működését. Feldobó, frissítő  és inspiratív hatását mindannyian tapasztalhatjuk, de egészségvédő szerepe is lehet. Örömmel olvastam legújabb kutatások eredményeiről: a kávéivásnak fontos szerepe van a szív- és tüdőbetegség, a szívroham megelőzésében és a fertőzésekkel szembeni védekezésben. 

Nemrég tudtam meg, hogy Johann Sebastian Bach kantátát írt Kávékantáta címmel. Valószínűleg ő is szerette a kávét. Lehetséges, hogy a kávé hatása is belejátszott, hogy ilyen sok remekművet írt?  Tavaly pünkösdkor a természet zümmögése kísérte pünkösdi kávéivásomat, az sem volt rossz! A zenedarab már inkább egy barokkos kávéházat idéz, akinek van kedve, itt meghallgathatja Bach művét:

https://www.youtube.com/watch?v=fXUGulSZSh0 

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Uborkás bodzaszörp

Ismét nyílik a bodzavirág. Kirándulásainkon feltöltődhetünk az illatos virágtányérok finom energiáiból, vigyünk magunkkal vászonzacskót, szedjük tele, szörpnek, desszertnek, télire szárítva bodzateának ajánljuk:

Andersen meséjéből emlékszem még Bodzaanyókára, a bodzabokorban lakó kedves hölgyre, a rajzra, hogy milyen kedvesen kínálja a bokor virágából készített teát.

Még tart a bodzaszezon, addig igyuk a friss, illatos italt, amíg lehet! Többféle szörp készítési recept létezik, én nem szoktam télire eltenni, mert abba tartósítószert kellene tenni vagy túlcukrozni (ha valaki tud natúr receptet, szívesen vesszük!) - télen inkább szárított bodzából készült bodzateát iszom.

Elkészítés:

Tiszta környezetben szedjük a bodzát, egyes források szerint nem kell megmosni, felhasználás előtt mégis le szoktam öblíteni a virágokat. Beleteszek egy 5 literes üvegbe 5-8 darab bogernyő virágzatot, egy-két megmosott citromot, aminek előbb a levét kicsavarom és beleöntöm az üvegbe, majd karikára vagy cikkekre vágom a citromot és azt is beleteszem, 3-4 liter vízzel felöntöm, 3-4 evőkanál mézet teszek hozzá (alternatívák: árpamaláta, rizsmaláta, nádcukor, kristálycukor – ízlés szerint).

Az üveg a konyhában áll, nem kell napra tenni, napjában legalább háromszor megkeverem egy műanyag kanállal és egy-két nap múlva már iható, hűtőszekrényben pár napig eláll. Ha enyhére készítem, akkor nem kell vízzel hígítani.

Tálalás:

A Hadik kávéházban ittunk nemrég bodzaszörpöt, és onnan az ötlet, hogy nyers uborkaszeleteket is bele lehet tenni a narancs, citrom és lime szeletek mellé. Az uborka nemcsak szép látvány, de rendkívül harmonizál a bodzaszörp ízeivel és frissítő hatású.

Gyógyhatás:

A virágából készített ital vizelethajtó, vértisztító és enyhe hashajtó hatása is van. A bodzatea hatásos az influenzás, náthás, meghűléses időszakban. Mélykék gyümölcse, amelyet ősszel éretten érdemes szedni, nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, káliumot, vasat és foszfort, ezenkívül vitaminokat, fehérjéket, ásványi anyagokat, szerves savakat, cseranyagokat és antociánt piros színanyagot. Vashiányos, vérszegény személyeknek ajánljuk a bogyóból készült termékeket.

Ajánlat:

Süssünk ki palacsintatésztába mártott bodzavirágokat hirtelen, forró olajban – nem fogjuk megbánni! (tojás nélküli panír: kukoricalisztet vízzel megfelelő sűrűségűre keverünk.)

Kommentek

Töltike - újratöltve!

Ismét elérkezett a zöld leveles zöldségek szezonja. Töltekezzünk fel általuk sok ásványi anyaggal, vitaminnal, folsavval, antioxidánssal. Egy örökzöld étel receptjét ajánljuk:

toltike.jpgNagymamám nagyon sokszor főzött töltikét (tőtikét), aminek szezonja a nyári zöld leveles zöldségek megjelenésével érkezett meg. A töltike karalábé levélbe töltött rizzsel vagy gerslivel kevert darált húst, amit hagymával, fokhagymával, sóval, őrölt borssal, piros paprikával fűszerezett, hogy jól tapadjon, egy tojást is ütött bele. Ez a töltelék hasonló a töltött káposzta töltelékéhez. Természetesen hús nélkül is készülhet, mint ahogy most ebben a receptben bemutatjuk. Töltike sok nép konyhájában előfordul, a mediterrán világban szőlőlevélbe töltenek fűszeres rizses, fenyőmagos, néha aszalt gyümölcsös keveréket, majd megfőzik – hidegen fogyasztják, uzsonnaként magunkkal lehet vinni.
A mi töltikénk  alapja még sok más zöld levél: spenót, sóska, saláta. A leveleket megmosva betesszük egy nagy lábosba majd ezekre jönnek a töltött levelek. Egyébként kelkáposztalevélbe is tölthetjük a tölteléket.
Hozzávalók 5-6 személyre: Egy fej saláta, 30 dkg spenót, 30 dkg sóska, 8-10 db szép karalábé levél. 1 csésze rizs, ízlés szerint só, őrölt bors, 1 fej vöröshagyma, 2 -3 cikk zúzott fokhagyma, 1 tojás, zsemlemorzsa, ha túl lágy lenne a töltelék, ezzel tesszük gyúrhatóvá. A rántáshoz: liszt, olaj, és tejföl.
Elkészítése: A leveleket megmossuk, a karalábé leveleket félretesszük, a többit felszeleteljük és a fazékba tesszük. Erre jönnek majd rá a töltelékek. Elkészítjük a tölteléket, és a levelekbe töltjük úgy, hogy a közepére teszünk egy-két evőkanállal (a levél nagyságától függ) és szorosan rátekerjük a levelet, a végeinél benyomkodjuk. Egyes receptek írják, hogy a leveleket előzőleg pár percig főzzük. Szerintem nem szükséges, mert 1-másfél órán át, amíg fő az étel, a levél is megfő. Van, aki a rizst nyersen teszi a töltelékbe, a gersli és a barnarizs esetében jobb félkészre főzni előzőleg. Amikor a lábosba mind beletettük a töltelékeket, feleresztjük vízzel és ellenőrzés mellett, időnként vízzel utántöltve készre főzzük. Akkor van kész, ha a töltelék megfőtt – kóstoljuk meg! A rántáshoz 2 evőkanál olajat hevítünk, benne 2 evőkanál lisztet aranybarnára pirítunk, egy kis pirospaprikával keverjük, majd beleteszünk az étel főzővizéből 2 merőkanálnyit és ezzel összekeverjük. Most jöhet bele a tejföl, 3-4-5 evőkanálnyi, ezzel is elkeverjük, majd az ételhez öntjük és röviden felfőzzük. Ha sóska is van benne, kicsit savanykás ízű lesz, de nélküle is kellemes. Melegen, hűvösen is finom.
Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

kiallitas1.jpgSzakácskönyvek illusztrációi, élelmiszerek plakáton, magazinokban, hírességek és nem hírességek a konyhában – sok-sok ételfotó! Szeretjük lefotózni és kiposztolni egy-egy jól sikerült ételköltemény képét, ugyanakkor korunkban előtérbe kerültek a gasztrodesign sajátos ágát reprezentáló fotóművészeti alkotások is. A FoodPlay / GasztroJáték nemzetközi kortárs fotókiállítás (2019. március 21. – június 23.) a trendérzékeny látogatói réteget szeretné megszólítani; inspirálni a közönséget, a fotográfus és a stylist szakmákat.* Manapság a gasztronómia forradalmához kapcsolódik a kortárs képi megjelenítés, a fotócsemegék „jó étvággyal fogyasztása” mindennapi életünk részévé vált. Ritkán gondolunk rá, hogy ez milyen régi dolog, a különféle élelmiszerek, ételek, az étkezési kultúra évszázadok óta fontos ihletője a képzőművészetnek – gondoljunk csak Giuseppe Arcimboldo (1526/27–1593) termésekből, gyümölcsökből, zöldségekből összeállított ötletes portréira vagy a németalföldi festők élethűen és részletgazdagon megfestett ínycsiklandó csendéleteire. Az étel tünékeny, tápláló csoda, az ebédlőasztalról percek alatt képesek vagyunk eltüntetni, éppen ezért ételeink megörökítése örök igény, Arcimboldo óta is tart! A formák, színek és állagok művészi alkotásra ihletnek a konyhában és a műteremben is. Manapság már számos fotográfiai magazin áll az ínyencek rendelkezésére, főként angol nyelvterületen.

kiallitas2.jpgMegnéztük a kiállítást, és kaptunk egy nagyon színes, változatos képet az ételfotó mibenlétéről, arról, hogyan eszünk, és hogyan gondolkodunk az ételekről. Mindezek alapján elmondhatjuk, az ételfotó: korrajz. Tetszett az olvadt fagyi esztétikája, a vöröshagymaszeletek, a zöldborsók sorba rendezettsége. Voltak a fotók közt játékos, képzőművészes művek, önálló vizuális nyelvet teremtő alkotások, mesebeli szimbolikus világot idézők.

Emlékezetes a bohózatba illő dobostorta készítés, tetszettek a tisztán funkcionális igénnyel létrehozott, az alapanyagokat művészien felsorakoztató képkiallitas3.jpgek. A nemzetközi művészgárda alkotásainak többsége csapatmunkában született, ma már a profi gasztro-fényképész együtt dolgozik a művészeti vezetővel, a food stylisttal – az étel-stilisztával –, azaz az „aszpik-szobrásszal” és a „makaróni-bodorítóval”, a set designerrel és a retusőrrel. Ha nem is ennyire elrugaszkodottan, ám mindenképpen gondolhatunk arra, hogy az ételkészítés, a tálalás és az étkezés hétköznapjaink művészete.

*A Kortárs ételfotó és –styling kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban megnézhető június 23-ig, és kapható a katalógusa. Ugyanakkor ajánlom szinte mindenkinek a figyelmébe (valamennyi generáció, a család összes tagja, iskolások) a múzeum rendkívül érdekes gyűjteményeit, állandó kiállításait. Kiváló program!

http://mkvm.hu/ 

Kommentek

Fűszeres sült répa

sultrepa.jpgEzt a zöldségköretet karalábéval is elkészíthetjük, főtt rizzsel, sült hallal nagyon kellemes fogás.

Hozzávalók 4 személyre: 4 közepes méretű sárgarépa, 4 cikk fokhagyma, 2-2 csipet só, és őrölt bors, 4 evőkanál olívaolaj. Ezúttal friss céklaszárakat is tettem bele, néhány levélkével és egy kis szeletelt vöröshagymát.

Elkészítése: A sárgarépát megtisztítjuk, megmossuk és hosszában 2-4 részre felvágjuk. Az olívaolajat egy tálban összekeverjük a zúzott fokhagymával, sózzuk, borsozzuk, majd ebben megforgatjuk a répaszeleteket.
Egy tepsit sütőpapírral kibélelünk, belehelyezzük a répákat, a céklaszárakat és ráöntjük a fűszeres olívaolajat. Előmelegített sütőben alufóliával letakarva közepes lángon ¾ órán át puhára sütjük. Közben forgassuk meg, a fóliát le is vehetjük a tetejéről. Ha szükséges, egy kevés vizet vagy olajat öntsünk még rá. A répa finom puha lesz, a benne lévő cukortól kissé karamell ízű.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Pofézni

pofezni.jpgSzintén az otthon található alapanyagok jegyében készül, mint a reneszánsz süti.

Hozzávalók: Kalács, zsemle vagy fehérkenyér, lehet friss vagy kissé szikkadt is. Szilvalekvár vagy másfajta gyümölcsíz, tej, tojás. Ízlés szerint fahéj, porcukor.

Elkészítése: A kalácsot vagy kenyeret felszeleteljük, megkenjük lekvárral és szendvics szerűen összeillesztjük. Egy tálba beleöntjük a tejet, annyit, hogy jól be tudjuk áztatni egy rövid ideig a már kész dupla szeleteket, majd ezután egy másik tálkában felverjük a tojást, és ebben mindkét oldalával megforgatjuk a tejben ázott darabokat. Ezután serpenyőben forró olajban mindkét oldalát kisütjük, fahéjjal kevert porcukorral megszórjuk és tálaljuk.
Figyelem! Ha nem túl szikkadt a kalács vagy a kenyér, akkor ne áztassuk tejbe, mert szétmállik, hanem készítsünk egy palacsintatészta szerű masszát és abban forgassuk meg, majd mindkét oldalát süssük ki forró olajban.

Fotó: Szepesi Dóra

 

 

Kommentek

Tavaszi hamis miszóleves

Ha éppen nincs otthon miszónk, de shoyu szójaszósz van, még néhány alapanyagból elkészülhet a gyógylevesünk, amelynek alapját vadon növő zöld levelek képezik.

Hozzávalók: 1 kis fej hagyma, 2-3 csésze vadnövény, például csalán, palástfű, útifű, százszorszép, tüdőfű, madársóska* apróra vágott levele, 1 evőkanál shoyu, 1/2 csésze felszeletelt gomba, 1 evőkanál olaj, 1 kávéskanál köménymag, 6 csésze víz. 

Elkészítése: A karikára vágott hagymát, a köménymagot és a gombát kevés olajon 3 percig pirítjuk. Ezután keverjük hozzá a vadon növő zöldségeket és adjuk hozzá a vizet is. Kis lángon főzzük, 25-30 percig. A kész levesbe szórjunk felaprított friss petrezselyemzöldet és ekkor tegyük hozzá a shoyut is. 

* a vadnövényeket tiszta szennyezésmentes helyről szerezzük be, és nem árt, ha biztosan ismerjük őket. 

 

Kommentek

Csapati

- azaz indiai lapos kenyérke, kelesztőanyagok nélkül. Erősíti a szellemi tevékenységet, logikus gondolkodást, memóriát. Búzalisztből készül, tavaszi energiája van.

Hozzávalók: 1,5 cs frissen őrölt teljes kiőrlésű búzaliszt, 2/3 cs víz, egy csipet tengeri só

Elkészítés: az alapanyagokat összekeverjük, összegyúrjuk és belőle golyót formálunk. Két óráig állni hagyjuk, vizes konyharuhával letakarva. Ezután belisztezett gyúródeszkán golyócskákat szakítunk ki belőle, melyeket egy nyújtófával 2–3 milliméter vastag kerek lapokra nyújtunk ki úgy, hogy egy 25–30 centiméter átmérőjű öntöttvas serpenyőbe beleférjen. A serpenyőt olajjal kikenjük, és mindkét oldalán aranybarnára sütjük a csapatit. Sütőben, tepsiben is kisüthetjük a lapos kenyérkéket. A tésztába keverhetünk pirított szezámmagot, napraforgómagot vagy lenmagot. A csapatit, akár a palacsintát felhasználhatjuk, különböző szendvicskrémeket tölthetünk bele, vagy csicseriborsóból készült meleg, szószos ételt, vagy lecsós, paradicsomos fűszeres rizst. Az indiaiaknak nincsenek evőeszközeik, és úgy eszik a szószos, zöldséges ételeiket, hogy a csapatiból egy-egy darabkát letépnek, és azzal mártogatják ki.

Megjegyzés: Amikor a tésztából labdácskákat gyúrunk, a tenyér közepén lévő mellék napfonatcsakra finom energiájából is hozzáadunk a lepényhez, ezért értékes, ha egyéb tésztákat süteményeket is dagasztó és más elektromos gépezetek helyett kézzel készítjük. A régi háziasszonyok ösztönösen tudták ezt, ezért ízlik jobban a hagyományosan házilag készült étel, mert a háziasszony, a mama, nagymama gondoskodó szeretete is benne van.

Kommentek

Kroaszan

kroaszankicsi.jpgA húsvéti asztal egyik finomsága lesz idén a saját sütésű kroaszanunk. Kedvencem a kroaszan, sok helyen megkóstoltam már, gondoltam, miért ne készíthetnék itthon? A neten találtam egy videót, amiről leírtam a hozzávalókat és az elkészítés módját. Kicsit munkás, sokat, többször kell hajtogatni, pihentetni a tésztát, de megéri! Az eredmény finom és több napig is eltartható – ha egy picit megszárad, kávé mellé még akkor is szuper.

Hozzávalók:

A tésztához:
375 gr finomliszt, 375 gr (37,5 dkg) rétesliszt, 400 ml tej, 135 gr kefir/joghurt, 35 gr só, 30 gr élesztő, 30 gr porcukor, 3 ek olívaolaj
Ezeket összedolgozzuk, rugalmas, lágy cipót formálunk (lehet, hogy kell még hozzá víz, vagy liszt), majd keresztben bevágjuk, ez azért szükséges, hogy a tészta kicsit el tudjon engedni, letakarjuk 1 órát állni hagyjuk.

A vajrészhez:
300 gr hideg vaj, 60 gr liszt – ezt rövid ideig gyúrjuk, nejlonzacskóba tesszük, szögletes lapot formázunk belőle és hűtőbe tesszük.

Elkészítés:
A megkelt tésztát lóhere formára nyújtjuk, középen vastagabbra hagyjuk, ide tesszük a megdermedt vajrészt, majd becsomagoljuk a tésztába. Hajtogatni fogjuk a következőképpen: téglalapot nyújtunk a tésztából, háromba hajtjuk, kinyújtjuk, 90 fokban elfordítva ismét hosszúkásra nyújtjuk, majd 4 felé osztva duplán behajtogatjuk. Nejlonnal letakarjuk és 20 percet pihentetjük a hűtőben. Ezután újra szimplán hajtogatjuk, majd ismét 20 percet pihen a hűtőben.

4. A lepihent tészta feldolgozásra kész
Fél centiméter vékonyra nyújtjuk, háromszögekre vágjuk, feltekerjük kifli alakba, (ilyenkor lehet bele tenni egy-egy szelet sajtot) megkenjük tojás sárgájával, (megszórhatjuk reszelt sajttal), 30 percig kelesztjük párás, de nem túl meleg helyen. 200 fokos, előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 22-25 percig sül.

Fotó: Szepesi Dóra

Kommentek

Böjtös köménymagleves

Az ünnep előtt jöhet még egy kis böjtös leves, amit a húsvéti lakomák közben pihentetőül is elkészíthetünk.

Hozzávalók 4 személyre: 1 kávéskanálnyi köménymag, 4 evőkanál olaj, 4 evőkanál teljes őrlésű búzaliszt, 1 mokkáskanálnyi só, 4 csésze víz, 1 szál petrezselyem zöldje. 

Elkészítése: Az olajat egy fazékban felhevítjük és beletesszük a köménymagot. Amikor pattogni kezd, beletesszük a lisztet, és a rántást szapora keveréssel jó barnára pirítjuk. Megsózzuk, elkeverjük majd felengedjük vízzel. Beletesszük a petrezselymet, és kb. 10 percig főzzük. Forrón tálaljuk, a tetejére pirított kenyérkockákat, apróra vágott friss zöldpetrezselymet szórnunk.

A köménymagos levesnek vagy rántott levesnek nagyon sok fajtája van, ez az egyik legegyszerűbb változat, és külön előnye, hogy nagyon hamar készen van. 

Kommentek

Ha a gyerek nem éhes és kialudta magát, nincs vele semmi gond – foglalta össze a lényeget családi találkozón Balázs, a fiatal apa. Először meglepett, ilyen egyszerű lenne? Aztán bólintottam, hát igen, ez a két dolog az alap,  minden más csak ezután jön. Természetesen a megfelelő ételt és környezetet biztosítani kell a számára. A lényeg a ritmusban és az adagolásban van. Megkérdeztem még egy-két fiatal szülőt, íme:

Eti: Az alvás fontosságára nem a nyugodt hétköznapokon jövünk rá, hanem amikor valamiért nem tudjuk kipihenni magunkat. Amíg minden flottul megy, és kipattanunk reggel az ágyból egy nyugodt éjszaka után, fel sem merülhet bennünk, hogy mennyivel könnyebb így az élet. Azonban ha valami megzavarja a nyugodt pihenésünket, legyen az egy hangos szomszéd, telihold vagy csak valamilyen váratlan, stresszes helyzet, amely még éjszaka is foglalkoztat, azonnal rájövünk, mennyire hiányzik a kiegyensúlyozottsághoz az alvás. Fokozottan igaz ez a kisgyermekekre, akiknek érdemes minél előbb egy pontos napirendet bevezetni, és ehhez ragaszkodni. A kislányomnál eleinte a 7-ig alvás, reggeli, játék, tízórai, alvás, ebéd, játék, uzsonna, alvás, játék, fürdetés, vacsora, alvás ritmus jött be, valahogy így alakult a programunk és ehhez próbáltunk igazodni. Ahogy nőtt, és egyre kevesebbszer aludt, már nem volt ennyire egyértelmű a napi rutin, igazi ninjaként küzdött az ebéd utáni alvás ellen, mintha az valami mumus lenne. A különbség egy délutáni 2 órás alvás és annak teljes hiánya között pedig elég szignifikáns. Míg előbbinél jókedvűbb, felszabadultabb, játékosabb a kora este, utóbbinál már 5 óra magasságában jön a tömény horror, türelmetlen, követelőző, nyűgös. A "kedvenc" sztorim, amikor az esti fürdetésnél elsírta magát azon, hogy egy hajszál a kezére ragadt, és nem jön le. Míg megfelelő pihenéssel mindezt kisujjból lerendezte volna, messzire lerázva a fránya hajszálat. Száz szónak is egy a vége, az étkezés minősége és mennyisége mellett a pihenés fontosságát is érdemes szem előtt tartani a vidám és kiegyensúlyozott hétköznapokért.    

Eszter: Azt hiszem, itt leginkább az időzítésről, a ritmusokról kellene beszélni, onnan közelítve a dolgokat. Az majdnem mindegy is, hogy mit eszik, hol alszik a gyermek, ha érzi, hogy biztonságban van, és zavartalan, akkor jól van. Ezért van az, hogy az anya vagy apa vagy egy közelálló felnőtt biztonságot nyújtó közele elég ahhoz, hogy megnyugodjon, lelazuljon. Persze, az is fontos, hogy meglegyen az egyensúly, és például a pisilés-kakálás is simán menjen, ehhez is bizonyos fokú nyugalom kell. Aztán persze mindjárt a minőségi kérdéseknél vagyunk, hogy mit eszik, mennyit eszik, nagyon fontos. Hogy tápláló-e az étel vagy csak pillanatnyi kielégülést nyújt, mint a fölösleges édességek.

Sanyi: alapigazság, ha egy kisgyermeknek van rendszer az életében, akkor kiegyensúlyozott, nem nyűgös, nem hisztis, látszik, hogy rendben van. Ehhez az kell, hogy legyen napirendje, aminek fontos része, hogy nagyjából mindig ugyanakkor kapjon enni, természetesen olyan táplálékot, amire szüksége van. Látom a környezetünkben, hogy néhányan nem veszik észre, hogy már nem papit kéne adni a gyereknek, hanem normál táplálékot vagy éppen fordítva. Illetve a másik dolog, az alvás. Hogy az is körülbelül ugyanakkor történjen. Utóbbit könnyen megboríthatják a frontok vagy a fogak növekedése, de ha ezek nem zavarnak be, akkor egy olyan kisgyereked van, aki rendben van magával és a világgal.

Kommentek

süti beállítások módosítása