Ahogyan a diabétesz cukorbetegség, miért ne nevezhetnénk a koleszterinszint emelkedését, a hiperkoleszterinémiát zsírbetegségnek, a koleszterint pedig vérzsírnak?

A zsírbetegség a lakosság 15-20 százalékát érinti és nagyon sok betegség – köztük a szív- és érrendszeri elváltozások – szülőanyja. A halálozási statisztikákban a vér zsírszintje az első kockázati tényezőként szerepel, és elmondhatjuk, hogy e betegség jelentősége legalább akkora, mint a cukorbetegségé. A vérben ugyan nemcsak a koleszterin az egyedüli zsiradék, de az a legfontosabb. Talán kevesen tudják, hogy a vérzsírszintünk jó és rossz koleszterinből – két alapvető koleszterinértékből – tevődik össze. A rossz az LDL-koleszterin, amely az érelmeszesedés kialakulásáért felelős, a jó pedig a HDL-koleszterin, ez bontja le a másikat és felelős az érelmeszesedés megakadályozásáért. A szűrővizsgálatokon az összvérzsírszintet mérik, és ha például 6 a koleszterinszint, az állhat 4 jóból és 2 rosszból, de lehet 5 rossz és 1 jó is. Az előbbi jó eredmény, az utóbbi rossz. Tehát a mérésen belül tudni kell legalább a HDL-koleszterin arányát.

A zsírbetegség nem fáj

Ha fájna, sokkal könnyebben tudnának ellene tenni. Külső jelei azonban vannak, és ez az elhízás. Hogyan áll a helyzet a fogyókúrával? A fogyókúra nem elsősorban tabletta, sokkal inkább diéta és legelsősorban motiváció kérdése. A hölgyeket a hiúság, a férfiakat inkább a betegségek késztetik arra, hogy orvosi tanácsokat, kezelést kérjenek. Ha valaki jól motivált, tabletta nélkül is fogy, és az akupunktúra is úgy fogyaszt, ha mellette diétázunk.

A szakirodalmat tekintve kiderül, hogy az anyagcsere-betegségek terén húszéves a lemaradásunk. A táplálkozás és a civilizációs betegségek szerint a ’70-es években az amerikai, a német és a magyar ember között nem volt lényeges különbség. Ugyanúgy sok cukrot és zsírt fogyasztottunk. Aztán az amerikaiak, talán a jó propagandának és hipochondriájuknak köszönhetően, komolyabban kezdtek foglalkozni az étrendjükkel: olajjal helyettesítették az állati zsiradékot, csökkentették az édességfogyasztást, vajhegyek maradtak rájuk – ugyanis a tejben lévő zsiradék telítettzsírsav-tartalmánál fogva még talán a sertészsírnál is veszedelmesebb.

A zsírbetegség kezelése nehezebb, mint a cukorbetegségé, ott szinte csak az édességet kell kerülni, a zsírbetegségnél viszont minden ételben jelen lévő zsírra ügyelni kell. Kerüljük a velőt, a tojást, a belsőségeket, a szalámiféleségeket és a vajat.

A zabról

• a szellem, a test és a lélek erejét növelő tonizáló szer

• serkenti a pajzsmirigy működését, erősíti az idegeket

• kedvezően befolyásolja az alacsony vérnyomást

• alultápláltak, tuberkulózisos betegek diétájához is ajánlott

• a gyomor és a bél nyálkahártyáját nyugtatja (ilyenkor töretté őrölt zabszemekből főzött kását együnk)

• depresszió, klimaxos tünetek, drogmegvonásos tünetek kezelésére

• a dohányzásról való leszokáshoz

• a zab egyszerű táplálékként is hasznos. Főleg téli eledel, melegítő hatású

Egy két napig áztatott zabot sós vízben, fűszerekkel megfőzzük, köretnek fogyasztjuk. A levét, az értékes zabnyákot is felhasználjuk, levesekhez, mártásokhoz. A zabot levesként vagy zöldséggel, hüvelyessel összekeverve, olajban kisütve, fasírtként is fogyaszthatjuk.

• pelyhesítve a müzli fontos alkatrésze

• a zabkorpa segít a koleszterinszint rendezésében.

A rost söprűként működik

Már a nyolcvanas évek elején olvashattunk arról, hogy a rostok, korpafélék képesek csökkenteni a koleszterinszintet, és hogy azokban a civilizált országokban, ahol ritkábban fogyasztanak növényi rostot, gyakrabban fordul elő a vastagbélrák vagy a vastagbél tasakodással, gyulladással járó megbetegedése, valamint a kínos székrekedés. Viszont például az afrikai benszülötteknél, ahol a kívánt napi 35-40 gramm rostnál is több kerül az ember szervezetébe, ilyen betegségekkel gyakorlatilag nem is találkoznak, hiszen a rengeteg rost mint a seprű, kisöpri a beleket. A rostvizsgálatok során rájöttek, hogy a gabonafélék nem egyformán hatnak a vér koleszterinszintjére, például a búzakorpa nem túlzöttan csökkenti. Mégis jó, mert “megduzzasztja” a székeltet, másrészt bizonyos tápanyagokat rosttartalmánál fogva képes “becsomagolni”, és elősegíteni az epesavak kiürítését is. Az epesavak eltávozásával kevesebb olyan anyag marad, amelyből koleszterin tud képzdőni – így gátolja az elhízási folyamatot. A búzakorpával a megemésztett tápanyag tranzitideje a bélben lerövidül, gyorsabb a perisztltika, naponta 1-2-szer lesz tőle széklet. A korpatabletta és a pelyhesített korpakészítmény székrekedésben, bélbetegségben ajánlott.

A zabkorpának jelentős a koleszterinszint-csökkentő hatása. Az okokat vizsgálva kiderült, hogy minél durvább a zabból készült termék, annál nagyobb a hatása, és az egész azon áll vagy bukik, hogy mennyire vízoldékonyak a rostok. A gabonában, zöldségekben lévő rostok koleszterinszint-csökkentő hatása egyenes arányban van a rostok vízoldékonyságával.

A vízoldékony rostok hatásosabbak!

A búzakorpa rosttartalma lényegesen nagyobb, mint a zabé, de kisebb a vízben oldható rost alkatrésze, ezért a koleszterinszint-csökkentő hatása elhanyagolható. Ezzel szemben a zabkorpának mintegy 4-szer annyi vízben oldható rostalapeleme van, tehát vérzsírszintcsökkentő hatása is nagyobb. A kettő között találjuk a zabpelyhet. Számokkal szemléltetve: a búzakorpa 42 százaléka rost, ebből 3,3 százaléka vízoldékony, 1/12-ed része csak! A zabpehely rosttartalma 14%, amelyből vízoldékony alkatrész 7,7 százalék, a fele tehát.

A zabkorpa 28 százaléka rost, ebből 14 százalék oldódik vízben. Ez is a fele. Először holland kutatók jöttek erre rá, majd az USA-ban végeztek további kísérleteket, s használták fel a gyógyításban. Fogyasztását valami pépessel elkeverve tehetjük kellemessé, vegyítsük például reszelt almával. Ebben van pektin, egy speciális vízben oldható rostféleség és praktikus, mert így tulajdonképpen kétféle rostot viszünk a szervezetbe. A zabkorpát keverhetjük müzlibe, süteménybe, fogyaszthatjuk tejjel, kefírrel vagy paradicsomlével. A hatásos zabkorpa-terápia adagja napi 50-100 gramm.

Zabos receptek

Zabtej

Hozzávalók: 3 evőkanál zabpehely, egy csipet tengerisó, 1 evőkanál méz, fél liter víz.

A zabpelyhet szárazra pirítjuk egy vastag falú lábosban, hozzáadjuk a forrásban lévő vizet, a sót. Mézzel ízesítjük, 5-10 percig főni hagyjuk. Elturmixoljuk.

Zabpehelykeksz

Hozzávalók: 1,5 csésze zabpehely, ľ csésze teljes kiőrlésű, finomra őrölt búzaliszt, fél kávéskanál kukoricaolaj, fél csésze késsel összevágott dió, 5 evőkanál méz, fél csésze víz, 2 csipet tengeri só. (Ebből a mennyiségből 12 db keksz lesz).

A zabpelyhet, a sót, a lisztet egy tálban összekeverjük az olajjal. Az összevágott diót, a mézet és a vizet hozzákeverjük. Evőkanállal egy jól kiolajozott tepsire szaggatjuk, és a kanál hátsó oldalával lesimítjuk. 20-25 percig közepesen meleg sütőben sütjük, amíg a kekszek színe aranybarna nem lesz.

Zabpehelyliszt-galuska

Kiváló levesbetét!

Hozzávalók: egy tojás, csipetnyi só, 10 dkg zabpehelyliszt.

A hozzávalókat galuskasűrűségüre keverjük és forró levesbe szaggatjuk.

Zabszelet

Hozzávalók: 25 dkg zabpehely, 1 l víz, 1 kávéskanál só

10 percig főzzük és 1-2 cm vastagra kiterítjük a tepsibe. Éjszakán át állni hagyjuk. Másnap tetszés szerinti darabokra szeleteljük, megforgatjuk szójatejben és kétszersült morzsájában meghempergetjük. Forró olajban mindkét oldalát kisütjük.

Zab-mogyoró tányérka

Hozzávalók: 20 dkg főtt zab, 5 dkg hajdinaliszt, 10 dkg őrölt mogyoró fél-fél kávéskanál só, őrölt szerecsendió, 2 evőkanál napraforgóolaj, 6 evőkanál ásványvíz.

A hozzávalókat összekeverjük és a tésztából kis tányérkákat formázunk. Forró olajban mindkét oldalát megsütjük vagy beolajozott tepsiben, előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten 30 percig sütjük.

Müzli

Hozzávalók: ízlés szerinti keveréssel gabonapelyhek: 1-1 evőkanál zab-, árpa-, illetve búzapehely, 1-1 kávéskanál pirított olajos mag (lehet lenmag, szezámmag, napraforgómag, tökmag, vagy ezek keveréke), és az évszaknak megfelelő friss gyümölcs (vagy a belőle készült kompót, beáztatott aszalt gyümölcs.)

A gabonapehely a gyümölcslében kissé megpuhul, így fogyasszuk. Keverhetünk hozzá tejet vagy joghurtot, ez esetben ebben puhulnak a pelyhek fél órát. Ha szükséges, mézzel édesítsük. Amennyiben nehezen emészti valaki a nyers gabonapelyheket, rövid ideig főzhetjük is, és az olajos magvakat, gyümölcsöt azután keverjük hozzá.

Zabpehely kávéval

Hozzávalók: maláta vagy katáng, zabpehely, méz.

Megfőzzük a kávét, mézzel ízesítjük, zabpelyhet szórunk bele, kevés ideig állni hagyjuk. Ez így egy finom diétás reggeli.

*Szepesi Dóra cikke, megjelent az Ideál Magazinban 2001-ben.