A karácsony a szeretet és az ajándékok ünnepe, főként a gyerekeknek. Gondolom, a legtöbb családban lassan már beszerezték, megvették vagy elkészítették a fa alá kerülő vágyott ajándékokat, meglepetéseket, ám nem árt egy kicsit elgondolkodni, melyik játéknak mi értelme van, melyiket válasszuk.
A gyerekeket játékprospektusokkal bombázzák. Az óvodában túllicitálják egymást, ha az egyiknek új babája vagy kisautója van, a másik is akar. Sok gyerekszoba olyan, mint egy játékbolt. A rokonok és barátok elhalmozzák a kicsiket. Pszichológusok, pedagógusok szülők, és mindenki, aki kisgyerekkel kapcsolatba kerül, alakítják állandóan a véleményünket a játékokkal kapcsolatban és évről-évre szembesülünk a játékipar óriási kínálatával. Folyton felmerülnek kérdések, például: Mire van valóban szükségük a gyerekeknek? Melyik az a játékszer, ami pedagógiailag megfelelő? Hasznosak vagy éppen károsak a komputerjátékok? Dobjuk-e ki a műanyag játékokat a gyerekszobából? És sorolhatnám. Nehéz téma, nem is lehet egyértelműen állást foglalni. Cikkemet gondolatébresztőnek szánom.
Sok, ami sok
A pszichológusok szerint játéktengerben a gyerekeknek elmegy a kedve a játszástól, mert mindenbe belekezdenek, csaponganak, és képtelenek elmélyülni egy tevékenységben. Ezen a véleményen van például Vekerdy Tamás is, aki a legújabb könyvében - a címe: Jól szeretni - megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a figyelemzavaros gyerekekkel. Az egyik legjellemzőbb okként az ingerekkel való túltelítettséget nevezi meg. Nagyon ajánlanám minden szülőnek és gyerekekkel foglalkozó felnőttnek (de azoknak is, akik csupán megérteni szeretnék, miért vagyunk mai világunkban sokszor ennyire űzöttek) Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor című könyvét. Fő mondanivalója életünk egyszerűsítése minden területen, főként pedig a felesleges tárgyak, "kacatok" tekintetében...
Mit tehetnek a szülők? Segítségükkel meg kell tanulniuk a csemetéknek bánni a túlkínálattal!
• válasszák ki például együtt, mire van feltétlenül szükségük
• döntsék el, miről mondanak le más javára
• ajándékozzanak el játékokat, erre jó alkalom minden ünnep és gyűjtési akció
• ha a gyerek már régen nem foglalkozott egy játékszerével, pakoljuk el.
• a “veszteség” elviselését segítsék a szülők, magyarázzák el, miért szükséges időnként szelektálni a felgyűlt játékok között. Ha kell, vigasztalják, nyugtassák meg a kedvenc meséjével.
Milyen a jó játék?
Hogy kinek mi a jó játék, az attól függ, milyen idős a gyerek, mi érdekli és milyen személyes fejlődési fokon áll. A szülők és a nevelők játék közben alaposan megfigyelhetik a csemetéket: hogyan játszanak, mennyi ideig és mivel. Inkább egyedül vagy másokkal. Észrevehetik, hol van a gyereknek problémája, miben kell támogatni, miben túlterhelt. Fontos a kiegyensúlyozottság. Ne mindig csak magányosan legózzon a gyerek, nagyon jót tesz a szülők, más gyerekek társasága, de szükséges, hogy egyedül is el tudjon játszani, ne nyaggassa folyton a felnőttet.
Ideális esetben a gyerekszobában, amely az ízlésformálás kiváló terepe, van fa, gyapjú és műanyag játék is, így a kicsik különböző anyagokkal ismerkedhetnek. Ez inkább az alternatív pedagógiák, például a waldorf pedagógia alapján állítható. Sok szakember szerint azonban nincs jelentősége, milyen anyagból készül a játék, a lényeg az, hogy aktivitásra serkentsen. Viszont érdekes tapasztalat, hogy a kicsiknek az kell, amivel éppen a másik játszik, a másiknál vagy a felnőttnél van, így boldogan eljátsszanak fakanállal, újságpapírral, egy zokniból hirtelen bábbá minősült játékkal. Szóval nem föltétlenül szükséges egy gyári új, kész játékcsoda a boldogsághoz.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy veszélyesek-e az elektronikus játékok. Ha meg is tiltanánk, megóvni nem tudnánk tőlük a gyerekeket, mert elmennek a barátaikhoz, és ott játszanak ilyesmikkel. Hétvégén fél-egy órácska számítógépezés elég. Akkor válhat csak veszélyessé, ha a kisgyerek rabjává válik és elszigetelődik környezetétől. Fontos tehát, hogy egyszerre többen vegyenek részt ezekben a játékokban, sok örömöt, élvezetet leljenek benne, élményszerű kommunikációval, egymás támogatásával, és ne ez legyen a kizárólagos foglalatosságuk. Feltűnő, hogy sok gyerek egyáltalán nem tud egyensúlyozni, és ügyetlenül mászik, nehezen bánnak a ceruzával, az ollóval. A mozgásszegénység vagy az egyoldalú mozgás következményeként egyre inkább probléma a kéz- és lábujjak finommozgása, és ez érzékelési nehézségekhez vezethet. A sportos tevékenységek mellett több kézműves foglalatosságot ajánlanánk, hogy sokoldalúan megtanulják, még a legapróbb izmaikat is használni. Mászni pedig a legkisebb városi lakásban is lehet, ha berendezése a kicsi igényeinek megfelelő.
Hogyan válasszunk?
Az első életévekben óriási lehetőség a szülő számára bizonyos értékek, magatartás közvetítése, ha ő választ. A gyerek ugyanis a hozzá legközelebb álló személyt utánozza. A szülő határozza meg, mivel játszik a gyerek, mely tulajdonságait szeretné fejleszteni. Ha a gyerek aktív, ne traktáljuk türelemjátékokkal, hadd tombolja ki magát, például egyszerű tornaszerek (ugráló kötél, karika) segítségével, de megengedhetjük neki azt is, hogy egy szabad falfelületet sok-sok színnel kedvére bemázoljon. Előfordulhat, hogy nem tetszik nekünk a nagyszülők, rokonok egy-egy ajándéka. A bosszúság elkerülésére kívánságainkat beszéljük meg velük még az ünnepek vagy a születésnap előtt.
Játékszer nélkül
Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek különösebb játékszer nélkül is tudnak játszani. Az egyik óvodában kísérletképpen három hónapra elpakolták a játékokat. Csak homok, kavicsok, fa- és cserépdarabok, termények, kislapát, kisvödör maradt. Feltűnt, hogy az egyébként nyugodt gyerekek is szinte kivirágoztak, vezetőkké váltak a csoportban, játékokat találtak ki. Felerősödött bennük a “mi” érzése. A nevelőre nem is volt szükség, mert ők maguk olyan intenzíven foglalkoztak egymással, és a kísérlet befejeztével nem akartak minden régi játékot visszakapni.
Az értelmes játék
Végül pedig nézzük, milyen szempontokat vegyünk figyelembe, ha játékot akarunk vásárolni? Mitől értelmes egy játék?
• ha növeli a gyerek aktivitását
• ha edzi a finom- és a nagymozgásokat
• ha fejleszti a mozgás- és látás koordinációt (egyensúlyozás, futás, ugrás, az ujjakkal különféle kézműves munkák)
• ha elmélyíti az érzékelési és a gondolkodási folyamatokat (memóriajátékok)
• ha tudást és ügyességet fejleszt (építő játékok)
• ha támogatja a problémamegoldó képességet, kommunikációt (szerepjátékok babákkal)
A játék választásánál vegyük figyelembe az életkort és a fejlettségi szintet. Jó, ha nem csak szobai, hanem kinti játékot is kap, és legyen alkotó jellegű, mert ez erősíti önértékelését.
(Szepesi Dóra cikke megjelent a Napi Elemózsia decemberi számában)
Kommentek