A melankólikus természetű embert serkenteni, a kolerikust nyugtatni kell. Hogyan?
A konyhafüvek áldásos hatása ismert, az azonban kevéssé, hogy a különböző temperamentumokat más és más fűszernövény szolgálja. A friss fűszernél nincs jobb, de szárított formában is jótékony. Ételeinkhez adva, a forró olajba keverve kiszabadulnak a növény illóolajai és növelik az étel élvezeti értékét, gyógyerejét.
A négy temperamentum
Temperare azt jelenti, keverni. A testnedvek helyes keverésének tana és az ehhez kapcsolódó lelki tulajdonságok Hippokrátész jóvoltából maradtak ránk. Testünkben három halmazállapot működik, a szilárd, a cseppfolyós és a légnemű, a meleggel, mint negyedik elemmel együtt. Eloszlásuk befolyást gyakorol az egészségre és az érzelemvilágra is. A helyes táplálkozásra, életmódra nevelés a pedagógia és az orvoslás határterülete.
• A korerikusban a hő elem kerül túlsúlyba, ez könnyen fölgyülemlik benne, úgy tűnik, mintha mindig egy kicsit nyomás alatt lenne. Történelmi prototípusa Napóleon: zömök, határozott, dinamikus, könnyen lelkesedik, igazságszerető, céltudatos, de ha ez visszájára fordul, makacs, nincs tekintettel másokra, tombol, csapkod. Támogatni kell az anyagcseréjét, s ezt a tűzelemmel érhetjük el: napérlelte gyümölcsöt, olajat, fűszert, csípős gyökereket (retek, zeller, torma), mustármagot adjunk neki, ami szétárad az anyagcserében és oldja, megakadályozza a lerakódásokat. Jótékony számára a nyerskoszt, durvára őrölt lisztből készült kenyér, gabonaételek - zab, rozs, árpa, búza -, mert rágnia kell! A fehér cukor helyett a gabonacukrot ajánljuk, amiből a szervezet maga készíti a cukrot.
• A levegő elem jellemzi a szangvinikust. Karcsú, könnyű, finom csontfelépítésű. Nyitott, minden iránt érdeklődik, befogadó, nem haragtartó, barátkozó. Örökmozgó de könnyen túlpörgeti magát. Izgalmas, szókimondó, szórakoztató. Akkor válhat veszélyessé, ha kedvező tulajdonságai felszínességbe csapnak át, és „minden lében kanál” lesz. Könnyű föllelkesíteni szép terítéssel, gusztusos ételelrendezéssel. Az asztal legyen színes és étvágygerjesztő, a helyes észlelés serkenti az emésztőnedveket. Mellőzzük a cukrot, mert az túlterheli a májat, a keserű viszont serkenti működését. Neki a leveles zöldség, kelbimbó, kelvirág, répa, cékla felel meg a leginkább. Adjunk hozzá hidegen sajtolt olajat, mézet. Gabonája a köles, a búza, a rozs és az árpa. A rozst őrölve, megfőzve, fűszerezve ajánljuk.
• A flegmatikusok között találjuk az ideális anyákat és tanárokat. Az emberi közösségek nem léteznének az ő türelmük, állhatatosságuk, kiegyensúlyozottságuk nélkül. A nyugalom azonban unalommá, pedantériává válhat. A flegmatikus arányos, harmonikus testalkatú, mindaddig, amíg az ételek iránti vonzódása folytán ki nem gömbölyödik. Jól eszik, de nem jól rág. A gabonaételek jó rágást igényelnek, ezért adjunk neki például currys szósszal, currys zöldséggel „tüzesített” rizst. A zab kifejezette a tűz elem gabonája, amivel felrázhatjuk őt. A gabonát jól megfűszerezett darakása formájában adjuk. (fahéjas müzli, köményes kenyér). A víz elem felel meg neki, mindenekelőtt a leveles zöldségek, de a vizes gyümölcsök, uborka és a hígabb kásák. Jót tesz, ha ezeket tüzesítő fűszerekkel keverve kapják. A káposztát, leveles salátát, uborkát keverjük például hagymával. A flegmatikus gyerek emésztési ereje gyenge. Puffadással, teltségérzéssel reagál. Óvatosan adagolt fűszerekkel, például köménymaggal ellensúlyozhatjuk ezt a hatást. Jót tesznek a tejsavas erjesztésű savanyúságok, erjesztett tejek, aludttej, joghurt. Legyünk elővigyázatosak az édestejjel! Ajánlott a napon érlelt gyümölcs. A répa jó formaerőket közvetít.
• A melankolikus fiatalként úgy érzi, gyakran nem értik meg és nem ismerik el, szenved az érzéketlen környezetben. Felnőttkorban mélyreható gondolkodása és együttérző képessége kerül előtérbe. A melankólia akkor lehet veszélyes, ha mindent magára vonatkoztat, és előtérbe kerül az önsajnálat, az akadékoskodás. Alkatilag többnyire karcsú, magas növésű, ami gyakran társul általános kötőszöveti gyengeséggel, mely még kifejezettebbé teszi azt a benyomást, hogy ”lógatja az orrát”. Mivel a melankólikus a földszerűvel rokon, ezért a gyökérzöldségeket és káposztaféléket ritkábban adjuk neki. Édesítsük meg az életét, ennivalóját is: ajánlott a répaszirup, a méz, a virágteák, jó minőségű olajok, teljesőrlésű lisztekből készült sütemények, édeskömény, ánizs, kömény. Az ajakosok közül bazsalikom, kakukkfű, majoranna, zsálya. Fénykvalitást kell közvetítenünk a számára: gyógyfűszereken és gabonákon keresztül, fontos az étel kovatartalma. (A kova legtisztább formájában a hegyikristályban van jelen, a fény kapujának nevezik). Meleget és fényt közvetít az árpa, a köles, a zab, a hajdina. A kukoricát fűszerezve adjuk, például mexikói salátában.
Kommentek