Milyen jó is a gyógyvizes forró fürdő! Az izzasztókamra után a hideg víz vagy a hóban mosdás! Kiváló edzés ez keringésünknek, és ilyenkor az egész bőrfelületen keresztül méregtelenítünk. Aki egészséges és megteheti, annak feltétlenül ajánlom! De a hideg-meleg ellentétpárja nem csak a téli aktualitása miatt jutott eszembe. Nemrég jelent meg egy gyönyörű fotóalbum Izlandról, mindenkit érdekelhet, aki szereti a mesebeli, kozmikus tájakat, a végleteket. Mert Izland a végletek földje: sötétség - fény, izzás - fagy, kopár föld - zöldellő vadon, forróság -hideg, hangok özöne - éteri csönd, szürke tónusok és vibráló színek…

Orsolya és Erlend Haarberg fotói üdítően új szemszögből, a megszokottól merőben különbözően láttatják a forró anyagon úszó szigetet. A szerzőpárosnak 2008-ban elsőként magyarul jelent meg a „Lappföld – Európa Alaszkája” című albumuk, és a rákövetkező évben Orsolya kapta az Év Természetfotósa címet Magyarországon. A díjaikról, munkáikról a weboldalukon található több információ: www.haarbergphoto.com
Haarberg Orsolyával készítettem interjút, a Könyvjelző novemberi számában olvasható. Nemcsak a fotók hatottak rám az újdonság erejével, de nagyon érdekes, meglepő szempontból nyertem bepillantást a sziget és lakóinak lelkiségébe. Idézek egy részt:

- Valószínűnek tartom, egész más tudatállapotban lehet élni ilyen természeti környezetben, mint egy európai nagyvárosban. Milyenek a tősgyökeres izlandiak? Mit tanulhatnánk tőlük?

- Úgy gondolom, hogy miután érezhetően mozog, „lélegzik”, és olykor látványosan megnyílik Izland alatt a Föld, az ott élők nem szakadhatnak el annyira a természeti gyökereiktől, mint ahogy mi tesszük az „alvó” európai kontinensen. Az életüknek a természet ad keretet, és bár építettek geotermikus és vízi erőműveket, ami értékes területek tönkretételével járt, szerencsére egyre inkább előtérbe kerülnek Izlandon azok a nézetek, miszerint a természet nem csak erőforrásként, hanem önmagában is értéket képvisel.

Ami feltűnő, hogy az izlandiak, kis számuk ellenére is nagy sikereket érnek el az élet számos területén. Amiben a leginkább az élen járnak, az a női értékek megnyilvánulása a politikai és a gazdasági életben. Az 1980-as években Izland női köztársasági elnököt választott, mindezt a világon az elsők között, Európában pedig elsőként. Ma női miniszterelnöke van. Nem véletlenül. A világon egymást követő gazdasági és politikai válságok során egyre többen rádöbbenünk, hogy a férfiak (azaz az erő és a tesztoszteron) irányította világunkból hiányoznak a női értékek: a biztonság, a belátás, az együttérzés.

Kevesen tudják, hogy az izlandi gazdasági válságot (ami az új évezred első évtizedének rossz politikai döntéseinek volt köszönhető) követően a szigetország lakossága nem hajlott meg a külföldi erők előtt, és megtagadta a privát szféra bukásából származó külföldi adósságok megfizetését. A nép szó szerint saját kezébe vette az irányítást, számon kérték az országot romba döntő politikusok hibáit (akik ennek hatására elmenekültek az országból), párttól független vezetőket választottak, akik az interneten, nyilvánosan írták meg az ország új alkotmányát. Igen, valószínűleg lenne mit tanulnunk tőlük...